Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-12 / 2. szám

1902. január 12. BALATON VIDÉKEK 3 A megrendeléseket a tagok azonnal megkezdték s már a gyűlés folyamata alatt 20 waggonra szóló megrendelés történt. Az elnök az uj tagositási törvény előmunkálatai ügyében a földmivelésügyi m. kir. miniszter által kiadott kérdőpontokra vonatkozólag előadja, liogy amennyiben ezen kérdőpontok a Zalamegyei Gazdasági Egyesület e hó 18-án tartandó közgyűlésén ugy is tárgyalva lesznek, » Gazdakör ennek határozatát tegye magáévá, is, mit a kör jelenlévő tagjai helyeslőleg tudomásul vesznek. Elnök felhívására a titkár felolvassa a jelentkezett uj tagok neveit, illetőleg azokat, kik eddig az 1902. évre a tagsági dijakat befizették. És pedig : Fáber Sándor, Simonovics Kornél, Sersing József, Szekeres Ödön, id. Mogyorósy György, Vidosfalvy Ernő, Bendekovics István, Bozó Géza, Kummer Mihály, Szeless János, Mel csok Lajos, Bontz József, ifj. Mogyorósy György-, Szita Márton, Mojzer György dr., Burkovits Lajos, Lakatos Vince dr., Windisch Eil íárd, Hencz Aladár, Sági János, Reischl Imre, Reischl Rikárd, Berger Károly Lajos, Takács Károly, Konkoly József, PorkolábFerenc, Gyutay Imre, Angyal Ferenc, Móricz Péter, Kránitz Horvát János, Kovács Ferenc, Varga András, Csibor Károly, Varga János, Balog Antal, Kovács János, Stiebernik György, Nagy János Vince, Halász Antal, Halász János, ör. Csanaki Antal, Fázó György, Böröcy Antal, Böröczy János, Kenessey János, Rences Imre, Futó Mihály, Csörnye Mihály, Futó György, Szabó Márton, Nagy Vince, Lázár Miksa, Thomka Kál man, Adorján Gergely, Ulman Vencel. Elnök jelenti, hogy a Keszthelyi Hirlap az 1901. évre szubventióként 80 koronát kór. A. mennyiben azonban már a mult. évi közgyűlésen az határoztatott, hogy ezen szubventió nem adatik meg, így a közgyűlés ezen kérésnek megadását teljesíthetőnek nem véli, illetőleg az összeg kifizetesét nem engedélyezi. Bontz József ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a Balatonvidék a Gazdakör összes közleményeit, mint eddig is, ezután is szívesen, ingyen közli s a Balatonvidék azon számait, mely a kör jegyzőkönyveit tartalmazza, a tagoknak is megküldi. Eme kijelentést a közgyűlés örömmel veszi s érte köszönetet mond. Riedl Fei enc kéri, hogy az édes atyja nevén a Gazdakör leltárában szereplő tárgyak nevéről töröltessenek, mivel azokat már egyrészről nyugta ellenében másoknak adta, illetőleg a 10 évi használat alatt teljesen tönkre mentek. Elnök a titkárt a Gazdakör leltárának rendezésére és helyesbítésére szólítja fel. Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő a Gazdakör figyelmét egy irássokszorositó készülékre hívja fel, mely igen olcsó, a célnak megfelelő, melylyel a Zalamegyei Gazdasági Egyesület is el van látva. Ezen készülék beszerzése elhatároztatott Több tárgy nem lévén, Bogyay Máté elnök megköszönve az érdeklődést a gyűlést berekeszti. Pápay Sámuel irattára. Pápay Sámuel (1770—1827) nem sorolható a mult század elejének elsőrangú halhatatlanjai közé. Olyan csillaga volt ő irodalmunk egének, ki fényét a baráti melegséggel körülövedző, nálánál fényesebb csillagoktól nyerte. Mint nyelvtudós nagy volt Pápay Sámuel. Tudásánál csak lángoló hazaszeretete volt nagyobb. Eltelve attól a vágyakozástól, hogy nyelvünket zengzetessé tegye, kiszorítva vele a hivatalos latin nyelvet. A nyelvújításhoz érzett hajlama vezette Kazincy táborába. A midőn pedig Veszprém vármegye (őt mint Esterházy Miklós gróf) pápai ügyészét) bizta meg a megyei hivatalos nyelv magyarázatával, nemcsak egy egyszerű tervezetet nyújtott be, hanem egy egéss. könyvet. A magyar literatura ismerete cimmel adott közre, melylyel megszerezte magának Kisfaludy, Berzsenyi, Döbrentey, Takács és má* jelesjink barátságát. Ez teszi becsessé Pápay irattárát, mely a nemrégiben került múzeumba. Az irattár legbecsesebb része Kazinczyval, Kisfaludy val és Döbrentey vei folytatott levelezése. Hazája iránt érzett szeretete adja ktzébe a tollnt, hogy kibékítse hazánk kél, legnagyobb fiát : Kisfaludy Sándort és Kazinczy Ferencet. Tiz éve tartott már Kisfaludy komoly neheztelése egykori meghitt barátjára, Kazinczyra. Érzékeny lelkén mély sebet ütött Kazinczy Ferencnek a Himfyről irt kemény bírálata, mely 1800-ban német nyelven, rá öt évre magyarul is megjelent, bántotta Kisfaludyt Kazinczynak Tövisek és virágok című csipős epigramja, de talán legjobban sértette az, hogy Kazinczy kedvezőbb bírálatokat irt nálánál kevésbbé ismert költők verseiről, kiknek müvei a nyelvújító Kazinczy szempontjából jobban megütötték a mértéket. E háborgó tenger lecsillapítására vállalkozott Pápay Sámuel, mert féltete hogy léket üt e vihar irodalmunk ingadozó csónakján, mielőtt biztos révbe juthatna. Döbrenteyt vette szövetséges társul, ki Sümegen tett látogatásával szorosabbra, fiizlo barátságát Kisfaludyhoz. Mióta Takács felett bezárult a koporsó, Döbrenteyben bizhatott Pápa}' egyedül, hogy hozzáférkőzhetik Kisfalud}

7 szivéhez. A választás szerencsés volt, mert ki tudja, megingathatta volna-e Kazinczyt, ha tudomására jut, liogy Takács egyengeti útját Ivisfaludynál, és ki tudja, vállalkozott volna-e erre Takács, ki éppen Kisfaludyn ejtett sértés miatt szintén neheztelt Kazinczy ra. 1821. május 22-én az iratok között levő Pápayhoz irt levélben igy emlékezik meg Kazinczy Takács haláláról : Édes barátom ! Takács elhala — ugy értem ezt a' Magy. Kúria hozzám •zen pillanatban érkező Leveléből.O nekem nem volt barátom ; hijába igyekeztem megnyerni bizodalmát Győri, azután Teti látogatásommal, hol bizonyosan nem tértem be, hogy éjjeli szállást találjak. Nem csak barátom nem volt ; ő engem bántott, igazságtalanul bántott, s indulatjának egész elkeseredésében bántott. Azonban szeretném, ha az ő Füredi Vidája láthatná, mint veszem halálának hírét, s érezné, ugy tévedtem-e meg én őbenne, miut ő meg én bennem ? Mert ha ugyan hatalmamban állna Takácsot visszahozni a föld alól, ő e' pillanatban köztünk élne, 's Tithoni időkig Tithoni gyengélkedések nélkül. Személyem nem jő tekintetbe, midőn a' haza' ügye forog szóban ; ezt pedig Takács igazán akarta stb. Pápay válaszában védelmére kél Takácsnak, de mert életében mégsem sikerült őket kibékíteni, most már Takács sírjánál sürgeti a Kisfaludyval való kibékülést. Leveleivel rábírja Kazinczyt, hogy ő mint a sértő fél tegye meg az első lépést. „A nemzet óhajának tesz eleget, ha Kisfaludynak jobbját nyújtja." Meg is jött augusztus 20-án irt válasza Kazinczynak : Teljesítem, a' mit parancsolsz, 's Himfyhez megirám levelemet, vagy még ma, vagy ha ma már arra nem érnék, első postával : 's nem egyedül azért, mert te kívánod, hanem minekutána jobb szerencsével biztatsz, mint a melly engem a' nevetni szerető Pap által ért, tulajdon mozdulásomból. Régóta óhajtom, hogy ez a' kedvetlenség vegyen szebb szint magára, 's 'a hidegség változzék forrósággá. .Nem való az, hogy a megbékélt barát nem barát? Himfy nem azon két emberünk mellé való, a kinek ón szeretetét keresni soha nem fogom, mert sem mint írót, sem mint Embert nem becsülhetem stb. Hogy Pápay békéltetési szándóka kedves fogadásra talált Kisfaludy Sándornál ós a béke útját egyengető Döbreuteynél, arról imigyen tanúskodik Döbrenteynek szeptember 4-én Pápayhoz irt levele: Nemeslelkü barátom ! Kazinczynak Hozzád és Kisfaludy Sándorhoz és hozzám irt leveleinek közlésével nekem tegnap igen kedves estvét nyújtottál, köszönve fogia körül szivem jóságodat. Felette édes érzést gerjesztett bennem nemeslelküséged, melylyel Hazánk kér. nagy emberét a buzgó Takács sirjá.n össze békéltetni kívánnád. Kazinczy eléggé felső lelkűséggel nyújtja heves csatája után jobbját; Kisfaludynak a szelid és nagy Éneknek zengőjének 'lessz elég hősi keble vissza szorítani a békesség kezét, mint engemet is, bár szerelmeinek Recensióját Muzeumomban én adtam ki, teljes barátsággal fogadott Sümegen 1814-ben. Azo n Recensióból ón az élesebb szeszélyt kitöröltem. Leírtam magamnak Kazinczynak Kisfaludyhoz irt levelét, le a Huba progeniesét is Coloredohoz stb. Október elején megtörtént a kibékülés. Pápay és Döbrentey engesztelő szavai szivén találták a nemeslelkü Kisfaludyt és a feléje nyújtott békejobb elfogadásaként meyirta a választ Kazinczy levelére : Te engem elmédnek legkegyetlenebb élével sértettél épen erántad való tiszteletemnek lobogó lángjában". És elküldi levelét, nem közvetlen Kazinczyhoz, hanem a kibékülés szerzőjéhez, Pápayhoz, a következő sorok kíséretében : Sümeg, 5. okt. 1821. Kedves barátom ! Hozzád küldöm Kazinczynak levelére irt válaszomat, mindazért, hogy azt te is olvasd, mind azért, hogy meg felejtkezvén honnan 's miként veszi leveleit, azt te utasítsad hozzá 'a legbizonyosabb posta uton. Megkéstem a, felelettel, mert sok bajokkal kell küszködnöm, mellyek az ilyen foglatosságokkal épen nem öszvehangzók. Megírom néki őszintén, miként érzek s gondolkodom : de szívemből meg is bocsátok néki. Szivemből kívánom azt is, liogy íróinknak sok ellenséges felekezetekben oszlása már szűnne meg ! Én részemről már annyira elundorodtam az írástól, hogy nehezen fogom azt többé megízlelni. — Isten veled ! ölellek barátod Kisfaludy Sándor m. p. Köszöntsd Barczáékat ! Becses az irattár gyűjteményébe került többi része is, Kazinczy eszmecseréi, a nyelvújítása a magyar helyesírás tárgyában, politikai tartalmú névtelen levelei stb. Nem Pápayk, a nyelvészt, hanem a jószágigazgatót illeti. Kazinczy 1822-ben kelt levele, birkanyájának nemesítése tárgyában : „Méltóztassál engem haladék nélkül tudósítani, kinél kaphatnék én ott igazán szép fajtájú 200 anyajuhot és remélhetném-e, hogy még olcsóbban mint 14 frt., mert csak tavai óta is drágább' a pénz" stb. Pápay levelezésén kivül az irattárban leltem nem egy prózai dolgozatot. Érdekes a „kártya játéki mesterségekről" irt tanulmánya. Több ívre terjedő latinnyelvü fogalmazványai. Kazinczyhoz irt több levelének másolata. Latin nyelvű költeménye Bajzath József veszprémi püspökhöz stb. Nem kevésöó megbecsülendő Rákóczi Ferenc ama beszédének kézirata, melyet az elveszett szabadság helyreállítása végett a Vág-vizénél összesereglett vitézeihez 1705-ben mondott. Ugyancsak, de latin kéziratban, ott van az iratok között Rákóczi Manifestuma 14 oldalnyi terjedelemben ós Pápay által a vármegyén elmondott beszédek fogalmazványai. Nem hiányzik még a jegyzetekkel ellátott Nemzeti Kalendárium sem. Az irattár egy másik része nyomtatványokból áll. Becsesek az 1817—19-ben nyomtatott színlapok, melyek egyikén Mátyás király választása című darabban Szilágyi Mihály szerepét Szentpétery ur játssza. Érdekesek a második József császár által magyar nyelven kiadott cseléd törvények és A Tsikók nevelésének módjára vonatkozó hasznos oktatása. Akad még néhány régi okirat is, közötte Ecseg község Canonica visitája stb. Talán akad még egyéb is az iratok között, miről érdemes lesz majd beszámolni, midőn a levéltár összes anyagának rendezését befejeztem. Darrtav KálmánH ÍR EK. — Tisztelettel férjül* előfizetőinket, fyjgv előfizetéseidet megujitani, esetleg a hátralékban leüő előfizetési dijakat megküldeni szifeskedjenek- , , — Ajándék a vidéki muzeumoknak. A vall. és közoktatásügyi miniszter azou műtárgyakat, melyeket az uj szépművészeti muzeumban nem helyezhet el, szétosztja a vidéki muzeumok