Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-23 / 12. szám

4. _ _ . = _ ditson aiiu, hogy ü vállalat ukcióképessége és további feriállása érdekében az anyagi eszközök ne hiányozzanak. 2. A bérbeadó Táisulat érdekeinek megvédése végett tűrni tartozik a Részvénytársaság. liog>° a Társulat kebeléből egy három tagu bizottság akár egy üttessen, akár egyenként bárhol és bármikor behatóan ellenőrizhesse a bérlet egész ügykezelését. 3. Bár a Társulat által az úgynevezett „olcsóbb hal" tekintetében elfoglalt álláspontja jogilag megáll, mégis a méltányosság okából köteles a bérlő Részvénytársaság elvállalni az „olcsóbb hal" kiszolgáltatása iránt a régi bérszerződésekben biztositott összes kötelezettségeket és az érdekelt, felekkel az ügyet a maga hatáskörében tartozik rendbe hozni. 4. Kiköti a Társulat, hogy a zalamegyei lakosság részéről halpiaci tekintetben folytou és sűrűn emelt panaszok némi orvoslásaként a bérlő Részvénytársaság a Balaton zalai oldalán alkalmas helyen, legalább még egy állandó halárusító helyet létesítsen. 5. Követeli a Társulat, hogy a Balaton halállományának kímélete, zavartalan ivása és szaporítása érdekében a bérlő Részvénytársaság a bérlet egész tartamára minden évben s már ez évtől fogva, április hó 1-ótöl junius hó 15éig általános halászati tilalmat tartson, mely célból a társulati üzemterv erre vonatkozó intézkedéseinek újra való életbeléptetése iránt a földmivelésügyi m. kir. minister úrhoz felterjesztés intézendő. Tudomásul veszi egyúttal a közgyűlés, hogy a bérlő Részvénytársaság a fenti feltételek közül az 1. 3. 4. és 5. számokkal jelölteket az 1S02. évi február hó 24-én kelt levelében mar elfogadta és azok teljesítésére kötelezettséget is vállalt. Egyben kijelenti a közgyűlés, hogy a ponty ivadék ügyével kapcsolatban a bérlő Részvénytársaság által előterjesztett azon kérelemnek, hogy az 1901-ik évről hátralékban maradt 2

x/2 millió és az 1902-ik évre kötelezett 20 millió süllöikra bebocsátása alól felmentést kapjon, sajnálatára eleget nem tehet. 8. Igazgató előterjeszti a választmány javaslatát a salföldi vizbirtokosok halászati haszonbére tárgyában. Halászat: A közgyűlés a választmány 1902. évi január hó 6-án tartott ülésének 2. számú határozati javaslatához egyhangúlag hozzájárul s ehhez képest Csigó Ferenc kivételével, ki az igényelt összeget már kezdettől fogva kapja, a salföldi vizbirtokosok részére évi 74 korona halászati haszonbért szavaz meg, mely haszonbérnek 1900. évi január hó 1-étőí fogva esedékessé vált részletei az érdekelteknek kifizetendők s az érdekeltség a haszonbérlajstromba felveendő. — !i A LATI)N V í J __ zött létrejött megállapodást egyhangúlag tudo- j másul veszi. » Inditváuy nem tétetvén, elnök a közgyűlést bezárja. A Sió hajózhatóvá tétele. Hertelendy Fereuc, a tapolcai kerület képviselője a héten az országgyűlésen tartott, beszédében ismét egy fontos eszmét vetett, fel ós ajánlott a földmivelésügyi miniszter figyelmébe. A vidékünket, legközelebbről érdeklő beszéd tartalma a következő : T. Ház. Legyen szabad néhány szóval az igen t. Háznak és a t. földmivelésügyi miniszter urnák egy eszmét illetőleg tervezetet szives figyelmébe ajánlani. Az olcsó viziutak létesítésével az utóbbi időben igen széles körben foglalkoztak ugy szakkörök, mint a közvélemény is, különösen a inérnökegyesűlet ós az országos gazdasági egyesület ezeket a tervezeteket beható tanulmány és tanácskozás tárgyává tette 9 igy a nagyközönség maga is már érdeklődik ós tájékoztatva vau az olcsó viziutak létesítése iránt. Én a magam részéről szívesen pártolom ezeket a tervezeteket, amennyiben pénzügyileg kivihetők és létesíthetők, nemcsak kereskedelmi és gazdasági szempontból is, mert. az olcsó szállítás a gazdának az értékesítésben javára kell hogy váljon. A t. földmivelésügyi miniszter urnák az érdeme, hogy figyelmét a Duna ós Tisza mellékfolyóinak hajózhatóvá tételére kiterjesztette és ily szaktanulmányok végzésére egy kitűnő vezetés alat.t álló külöu osztályt szervezett. Tervbe vau véve a Kőrös, Maros, Szamos és Bégának hajózhatóvá tétele és a kereskedelemügyi kormány másrészről a budapest-csougrádi s a vukovár-samaci csatornát tauulmányoztatja. Van azonban egy folyónk, illetőleg csatornánk, amelyről eddig igen kevés szó esett, noha azt hiszem, alig lehet az 'országban oly vízi ut, melyet oly osekély költséggel lehetne hajózhatóvá tenni, mint pl. a Sió, ennek hajózhatóvá tétele a dunai torkolatig 1700 kilométer viziutat nyitna meg, mely alig kerülne többe, mint 200.000 koronába ós akkor ezen viziut nem egészen megterhelt 350 touna uszályokra hajózhatóvá tétetnék. A forgalom, melyet a Sión várhat,uánk, elég tekintélyes lenne, mert a Sió által a dunai torkolat utján az Alföldet, mely nagyon szűkölködik kőben, a badacsonyi kitűnő bazalt esetleg mészkővel el lehetne látni és igy a transzverzális utak fentartáaa az államnak sokkal kevesebbe kerülne. Az almádi vörös homokkő, mely szép sziue miatt, Budapesten keresett épitési kő lehetne, szintén táplálhatná ezt a forgalmat. De viszont a balatonparii szőlőrekonstrukció fentartását a budapesti olcsó szőlőtrágyafélék minden esetre elősegítenék és bátran mondhatom, mert a tapasztalatból tudom, hogy éppen a balatonvidéki szőlők fentartása érdekében alig lehetne olyan nagy massza t.rágyafólét odadobni, amelyet a szőlősgazdák ne értékesíthetnének. De még a Sió partján termelt gabona érdekében is az épülés alatt, levő tapolca-keszthelyi vonalnak egyik balatouparti állomása modern, de azért nem nagy költségekkel létesített rakodó állomást szervezve, vagy a balatonparti vasút építése után Rév-Fülöpön ezt létesítve, a Sió egészen uj irányt adhatna a gabona forgalomnak. Ezen az uton lehetne Celen át szállítani a gabonát Bécsbe és Grácba, a hova igy a déli vasúton kell azt kerülővel szállítani. De fontos ez a dolog a Balatonkultusz szempontjából is, mert a Balatoni Gőzhajó Társaság, mely most 2 — 3 havi személyforgalommal, dacára az állami és megyei szubvenciónak alig tudja fenntartani magát. De mihelyt ez a viziut megnyílik, ez a gözhajótársaság minden állami segély nélkül egészséges vállalattá válhatnék. Azért igen melegen ajánlom ezt a tervet az igen t.isztelt, miniszter ur szives figyelmébe és jóakaratába, mert számba nem jöhető csekély költséggel olyan hosszú viziutat tudnánk 1902. március 23. megnyitni, anii'yen kevés v«n a/, országban. A tételt elfogadom. Vármegyénk nevezetes szónoka a héten még másik szép beszédet moudott az országgyűlésben a borértékesítésről. Ez a beszéd, melyet tér szűke miatt a jövő számunkban közlünk — dicséretére válik nemcsak a megyénknek, hanem a magyar parlainentuek is. Az élénk helyeslések közt. elmondott beszéd sok uj eszmét, vet föl a bor értékesítése ügyében. Tüzoltógyülés. A keszthelyi öuk. tűzoltó egylet f. hó 16 áu délután 2 és fél órakor tartotta a városház tanácstermében XXIII. évi rendes közgyűlését Schadl János elnöklósével a választmány csekély számú tagjai, a tisztikar és a működő tagok résztvevésóvel. A közgyűlés megnyitása után jelentést tesz elnök az 1901. évi eseményekről. A jelentésből kivesszük a következőket: Városunkban az 1901. évben — a többször előforduló kóménytüzeken kívül volt 4 tüzeset. Az egyleti tagok minden t.iiz alkalmával kivonultak s szakszerű oltással sikerült a vész nagyobb mérvben való terjedését megakadályozni. Régi óhaja teljesült az egyletnek az által, hogy a város, az örtanya szomszédságában levő „Piller"-féle házat megvette s az egyletuek adományozta. A ház lerontatott, helyén szép tágas udvar lett, mely gyakorlatok tartására anuyival inkább is alkalmas, mert, az egyZet a téglagyár mellett levő mászó-tornyát is ez udvarra hozatta be. Hogy az egylet tagjai minél tökéletesebb kiképzésben részesüljenek, Szollár István közs. el. iskolai tanító felküldetett a Budapesten tartott országos tűzoltó szaktanfolyamra, melyet, ö sikerrel végezvén, a tagokat heteukint elméleti és gyakorlati oktatásban részesíti. Örvendetes eseményként említhető, hogy a működő tagok száma szaporodott s igy nemsokára kellő létszámú éjjeli őrség létesíthető. A vagyoui állapot dacára a háztulajdonosok közönségének — kik közül az egyletet csak nagyon kevesen támogatják anyagilag — mint a zárszámadások mutatják elég kedvező, a mennyiben a lefolyt, év 8857 K. 31 f. kiadás mellett, is 266 K. 41 f. pénztári maradványnyal zárult. A terjedelmes elnöki jelentést nagy tetszéssel vette a közgyűlés tudomásul s köszönetet szavazott a pénztárosnak és a számvizsgáló bizottságnak buzgó működésükért. A jövő évi költségelőirányzat a következőkép állapíttatott, meg : Bevétel összesen 3586 kor. 42 f. Kiadás „ 3586 kor. 42 f. Az örtanya nagyobbitására szükséges 2000 korona költséget a kölcsönős szövetkezetből veszi fel az egylet, igy annak felépítésével a várost, nem terheli. Az építés megkezdése előtt felkéri a választmány a város képviselőtestületét, hogy tegyen lépést, Festetics Tassilo gróf ur ő kegyelmessógéuól az iránt, hogy az örtanya tulajdonjoga a városra szálljon. A közgyűlés a tisztújítást a következőkép ejtette meg : elnök Schadl János, alelnök Nagy Istváu. titkár Juhász Antal, választmányi tagok : Beck Sándor, Csatlió Lajos, Dézsányi Árpád dr., Gyarmathy Lajos, Illés Ignác dr., Hoffuiau Arnold, Hoffmann Soma, Imrik János, Lénárd Ernő, Oppel Károly, Pető Vilmos, Horváth Károly, Reischl Imre, Salamon János, Takách Imre ós Ullma^n Vencel lettek. Műszaki tisztviselőknek : Schersiug József főparancsnok, Harasztovics István alparaucsnok, Szollár István mászó oszt. parancsnok, Szerdahelyi Jenő szivattyús parancsnok ós Mojzer György dr. egyleti orvos választattak. A közgyűlés után a működő tagok részére a sörházban áldomás volt. Mi a magunk részéről azt a megjegyzést, tesszük a fenti tudósításhoz, hogy Keszthely város intelligens ós jómóiu háztulajdonosai nagyobb érdeklődést tanúsíthatnának e humánus céld egylet iránt. Rosszul esik látnunk, hogy 580 háztulajdonos közül az évi 6 korona pártoló tagsági dijat csak 90 fizeti rendesen. 9. Igazgató előadja a választmány javaslatát a balaton-füredi ós arácsi közbirtokosságok haszonbérlő ügye tárgyában. Határozat : A választmány 1902. évi január 6-án tartott ülésének 3. számú határozatához a közgyűlés egyhangúlag hozzá járul s eunek folytán elhatározza, hogy a balatonfüredi közbirtokosság halászati haszonbére évi 13 K. 60 fillérrel, az arácsi közbirtokosságé pedig évi 6 K. 69 fill errel pótlandó és ezen összegek utólag kifizetendők, illetve a többletek a haszonbér lajstromban pótlólag kitüntetendők. 10. Igazgató bejelenti, hogy a kővágóörsi közbirtokosság a lialkiszolgáltatás iránt régi halászati bérlőjével szemben szerzett jogait a Társulat méltányos intézkedése folytán időközben a bérlő Részvénytársaság irányában is biztosította s erre nézve a két fél között írásba foglalt kötelező megegyezés jött létre, melyet felolvas. Előadja egyúttal a választmány javaslatát is. Gaal Gaszton, mint a közbirtokosság képviselője előadja, hogy küldői a kérdés ekkónti megoldásával teljesen meg vannak elégedve s csak azt kéri, hogy a megegyezés hatálya a bérlet egész tartamára állapittassók meg. Egyúttal köszönetet szavaz a Társulat vezetőségének, hogy az ügy békés elintézését elősegítette. Határozat: A közgyűlés a kővágóörsi közbirtokosság ós a bérlő Részvénytársaság kö-