Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-05 / 1. szám

2. BALATON VIDÉK 1902. január 5. üdvözöljük táborozásukat s rokonérzéssel kísérjük küzdelmeiket. Örülünk, hogy a kormány foglalkozik a célszerű tagosítás kérdésének megoldásával. Erre nézve a földmivelési miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértőleg nyilatkozatokat kér a törvényhatóságoktól, s a gazdasági egyesületektől. A Keszthelyvidéki Gazdákör a jan. 9-én tartandó gyűlésen tárgyalja a körrendeletet, melyet az uj tagositási törvények előmunkálatai ügyében a miniszter a szaktestületekhez véleményezés végett kibocsátott. A válasz megadására vonatkozó pontokat, valamint a tagosításra vonatkozó lényegesebb jogszabályokat lapunk más helyén közöljük, hogy az érdekeltek a gyűlés megtartása előtt azokat megfontolás tárgyává tehessékÓhajtandó, hogy e nagyfontosságú kérdéshez minél többen hozzászóljanak s hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészítéséhez szaktanácskozás által minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak. Mik lesznek a tanácskozás eredményei e helyen és országszerte, nem tudjuk. Azt azonban hangsúlyozzuk : hogy tagositani kell s hogy az eddigi rosz tagositási eljárást jobbal kell felcserélni s hogy a műszaki erőt a birtokrendezéshez az t államnak kell adni, ha a tagosítás által boldogítani, nem ag3'onsujtani akarják a kisbirtokosokat. Melléklet a m. kii', földmilósügyi miniszternek az uj tagositási törvény előmunkálatai ügjében a törvényhatóságokhoz és gazdasági egyesületekhez intézett 1901. évi 51.763. szárnu körrendeletéhez. Kérdöpontok. 1. Minthogy a feunálló rendelkezések értelmében a tagositás csak egj- kszség területére és pedig rendszerint a község egész határára terjed ki, (csak kivételes esetekben és főleg az országnak erdélyi és némely szomszédos ben lehet a. községi határok egy részét tani) megengedtessék-e a tagositás a község határát meghaladó területre vagy a községi reszeitagosiegy reszere is tagosításnak határnak csak 2. Ha a tagosításnak egy község határát meghaladó területre is helyt adunk, mik legyenek az ilyen tagositás megengedésének előfeltételei ? A tagositandó határ által körülzárt idegen községi területak (enclavék), s a tagositandó határba benyúló idegen liatárbeli beszögellések a tagosításba okvetlenül bevonassanak-e és az uj községi határok a tagositás eredményébe? képest kikérekittessenek-e? 3. A községi határ egy részére szoriikozó tagositás megengedésének, főleg az illető teriilet határvonalainak biztos és szabatos kijelölés® szempontjából, de egyébként is, mik legyenek az előfeltélei ? 4. Mely területeket lehet a tagosításból kivonni vagy kizárni ? Mily feltételek mellett kívánhatja a tulajdonos a kizárt területek b«vonását a tagosításba ? Mely területek bevonásához szükséges a tulajdonosok beleegyezése ? 5. Az érdekelt tulajdonosokon kivül a községi vagy más hatóság, avagy valamely mezőgazdasági szakközeg is legyen-e jogosult a tagositás iránt indítványt tenni? Szükséges-e, hogy ezen indítványhoz oly előmunkálat is csatoltassék, melyből a tervezett birtokrendezés gazdasági szükségessége megítélhető? 6. A terület tulajdonosai mekkora hányadának kérelmére legyen helye a tagosításnak ? és helyes-e ezt a hányadot a földrészletek térmértéke vagy kataszteri tiszta jövedelme vagy a tulajdonosok száma szerint avagy e számítási alapok egybevetése utján meghatározni ? ludokolt-e, hogy a szavazástól tartózkodó tulajdonosok ugy tekintessenek, mintha a tagositás megindítására szavaztak volna? 7. Vájjon az érdekelt tulajdonosok előirt hányadának szavazatán felül szükséges legyen-e még a tagositás elrendeléséhez az is, hogy azt valamely mezőgazdasági szakközeg a tagosításból várható általános haszonnak s a tagositási költségnek egybevetése alapján adott vélernélegalább megmással szemben s az eg3'etlen utcasort akácfák díszítik- A falu közepén, a kápolna mellett vau a biió háza, itt ól ö egyetlen gyermekével, a gyönyörű Juliskával. A leány tizennyolc éves volt. Sudár termet, ébenfekete haj, acélszürke szem,.rózsás arc, tüzes ajak királynői fenséget, kölcsönöztek a hajadounak. A falutól alig fél órányi járásra rengeteg erdő terül el. Az erdő szélén csinos erdészlak áll, hol Török Elemér, huszonnyolc éves deli ifjú lakott. Október elseje volt ; gyönyörű őszi délután. El emér vállára vet.ó vadászpuskáját s sétálni indul az erdőbe ; mint feljebb kerül, édes dalolás üti meg fülét. Kiváucsian megy a hang után s egy ifjú lánykát, pillant, meg, ki, miként méhecske vadvirágról vadvirágra száll, leszedvén azok legszebbjeit. Nagyot dobbant az erdész szive a tünemény láttára s halkan követte a leányt. Az nem vette észre : tovább énekelt, szedte a virágot, míg végre kifáradva gyepágyra ült s koszorúba kezdte fonni az erdő világait. A mint felpillantott, tekiutetetElomérre esett, ki sugárzó szemekkel állott egy százados tölgy alatt. A leány eldobta magától a virágot s halk sikoltással szaladni kezdett. • Ne menj még leánykám, eseng az erdész. Az megáll s remegve kérdezi : »Nem bánt, hogy megraboltam az erdő virágait ?« • Dehogy bántalak, sőt segítek ón is szedni ós koszorúba fonni. Nem az enyém a virág, jöjj közelebb égi tünemény !« >Ha megesküszik, hogy nem bánt, akkor visszamegyek a virágomért.. • Esküszöm, ezerszer esküszöm.« A leányka félénken megy a gyepágyra, nyében ajánlja, vagy e részben hallga ttassék ? 8. Helye legyen-e valamely gazdasági terület általános rendezésének akkor is, ha az csupán a dülő-utak hálózatáuak javítására, vagy a földrészletek gazdaságilag hátrányos ^alakjának megfelelő kiigazítására irányul, s a terület uj felosztása a földrészletek számának csökkentésével nem jár? 9. Cél szerü-e tör vényben biztosítani, liogy ott, ahol közös legelő nincs, a tagosítás alkalmával az állattenyésztés érdekeinek megfelelő közös legelő hasittassók ki? 10. Kötelezővé teendő e a tagositás alkalmával tűzbiztonsági szempontból a szérűskertekről való gondoskodás és miként? 11. A tagositási tömegbe, bevont ingatlanokat csak ingatlannal vagy pedig pénzzel is ki lehessen-e egyenlíteni és utóbbi esetben ki tartozik a pénzt fizetui ? 12.»A tagositás végrehajtása ós az uj illetőségek átadása mely évszakban történjék ? Mikép alakuljanak a jogviszonyok a már teljesített mezőgazdasági munka és egyéb beruházások tekintetében az illetőség eddigi és uj tulajdonosa között ? 13. Miféle befolyás engedtessék a tulajdonosoknak a müvelet egyes részeire és miként jöjjenek létre határozataik ? Célszerü-e a tulajdonosok köréből választmányt szerezni a tagositási ügyek vezetésére és indokolt-e, hogy ezen választmán}' elnökét gazdasági szakértők sorából a hatóság rendelje ki? 14. A hatósági eljárás a bíróságnál maradjon-e, vagy más és milyen hatóságokra és közegekre bízassák ? 15. A már tagositott területen mily körűiméinek beálltával és mely időköz után lehessen újból kényszer utján tagositani ? 16. Mily egyéb szempontok és óhajok figyelembevételére kell az uj tagositási törvény szerkesztésénél kiterjeszkedni? B tagosításra vonatkozó lényegesebb jogszabályok. 1. A szorosabb értelemben vett magjarországi részekben (a Jászkun ós Hajdú kerületeket kivéve) : a) urbériséggel vegyes községekben ugy az úrbéri rendezés alkalmával, mint azután általános kényszer-tagosításnak csak ugy van helye, ha azt a volt földesúr vagy a volt jobbágyok nagyobb része kívánja (1853. évi március 2-iki úrbéri nyílt parancs 26. §. 1871. LIH. t. c. 49. §.) b) Nemesi közbirtokosságokban az arányosításokkal együtt, vagy azután, a kényszer tagosítást bármely közbirtokos kérelmére foganatosítani kell 1836. XI

I. t.-c. 19. §.

) c) Úrbéri rendezés alkalmával a volt úrbéresek illetőségét lehetőleg egy tagban, vagy a körülményekhez képest lehetőleg minél kevesebb számú földrészletben kell kiadni (1836. X. t.-c. 6. §. g) pont). d) A kényszer tagosítást csak községi haleül 8 ismét összeszedi eldobott virágait. A vadász melléje ül s remegve nézi a gyönyörű gyermeket. Nem szól egy szót sem, csak ' néz, néz, mig önkénytelenül át kapja a leány derekát s tüzes csókot nyom ajkaira. A leány felsikolt, ki akarja magát szabadítani a vadász kezei közül, de erős vasmarkok szorítják a forró kebelhez a leányt, ki végre a vadász ölébe hajtja fejét s keservesen zokog. • Ki vagy leányzó, mondd, szeretsz-e ?« kérdezi a vadász újra megcsókolva a leányt. Az tovább zokog s alig halllialóau suttogja : .Szeretem már régóta. Mikor először megláttam falunkban, már akkor szerettem ; sirtam sokat utána, lemondtam a reményről, hogy magát megismerhessem ; gondoltam, hogy ilyen szegény parasztlány úgysem kell az urnák !« • Ezer ördög ós meny kő ! — hangzik hátuk mögött egy erőteljes hang — mit csinál maga vadász uram ? ! Tanácsolom, hagyja el azt a lányt, az én lányom az, különben nem lesz jó vége a dolognak !« A vadász meglepődve fordul hátra, s a biiót látja maga előtt hosszú vadász-puskával. — Még egyszer mondom vadász uram, távozzék a leánytól . . . — Hallgasson meg bíró uram — felel Elemór — adja nekem feleségül a lányt, az is szeret engem. Ne tegye tönkre mindkettőnk szívót, boldogságát !« • Hát te is szereted az úrfit ?« kérdi a biró meglepődve. • Igein suttogja a lány bíbor arccal. • De ezer meuykő, sohasem lész te annak a felesége ! Gyere Julcsa, még ma megtartjuk eljegyzésedet Sass Gyurival és Krisztus látja a lelkemet, vadász uram, tartózkodjék portámtól, mert pórul jár. Még egyszer mondom, hogy urnák sohasem adom láuyoinat ; mit, is szólna hozzá a falu ? ! Menjünk !« ezzel megragadja a lány kezét majdnem ugy vonszolja maga ,után. • No lassan biró uram, — kiáltja a távozók után Elemmór — hát a láuyát nem adja nekem ! Ne adja, de esküszöm, hogy másé sem lesz. Talán az eljegyzésre egy kis vadat akart lőni ; adja ide puskáját s most ón ajánlom, hogy máskor ne járjon portám felé, mert csúfosan pórul jár ! Biró ós fegv ver-engedóly nélkül jár vadászni, ki látott ilyent? Ide azzal a puskával !« »IL1, vam, Ezzel a büszke paraszt ledobja fegyverét a földre s távozik. Elemér sokáig utánuk néz ; látja, hogy a lányka elszórja a szedett virágot, halkal utánuk megy, összeszedi s táskájába rakja emlékül. Három hónap telt el az eset óta. Nem virít már az erdei liliom, megfagyasztotta a Kárpátok hideg szele, de hervad már a másik virágszál is, nagy bánat nyomja szivét. Még csak egy hét ós Sass Gyuri felesége lesz. Zokog keservesen a szép leány : >Oh, nem élem én ezt tul, nem leszek a durva paraszt felesége.« • Ezer menykő és ördög — hangzik a biró szava — ha ón mondom, Sass Gyurié lész. Ne sirj, rijj te lány hanem varj, hogy elkészü'j vasárnapig. Én kimegyek egy kicsit az erdőre, ha kedvez a szerencse, nem találkozom azzal az átkozott vadásszal s lövök egy pár vadat a lakodalomra ; vigye el az ördög azt a paragrátust. Még vadászni is csak az uraknak volna szabad . . t Csikorgó téli reggel van. Felsivit, felzug busán az északi szél. A vadászlakban még íbreu van Elemér. Ugy fáj a szive valamiért; nem tud aludni egész éjjel. Mint, lehunyja szemét, megjelenik előtte újra, meg újra a biró szép