Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
11)01. sze ptembe r 1. liALATON VIDÉK 81. Mig ezek a bajok orvosolva nem lesznek, addig az a sok iskola nélkül felnőtt >tankötelest mindmegannyi nyílt sebe lesz közoktatásunknak és társadalmunknak ! Tejszövetkezeti központok. A Zalaváimegyei Gazdasági Egyesületnek egyes kiváló férfiai büszkén és magasan lobogtatják azt a zászlót, melyre a földművesek érdeke, a gazdaság erőteljes fejlesztése vau felírva, hogy e zászló alatt egyesítsék és tömöritsék azokat a kis erőket, melyek szétváltan keveset, egyesítve rengeteg hatalmat képviselnek. Azért hívták össze mai napra is Keszthelyre az egyesület tagjait, hogy a kisgazdákat a tejszövetkezeti központok létesítése által szövetkezetté, közös erővé tömölitsék. A tejszövetkezetek jelentősége főleg abban nyilvánul, hogy oly termékek, a melyeket a fogyasztási központoktól távol állittanak elő és jelenleg igen kevés kihasználást látnak — azok utján állandóan és elég tisztességes haszonnal értókesüljenek. A tejtermékek értékesítésével önként emelkedik a takarmány termelés — evvel a jobb takarmányozás és a nagyobb ti ágyagyarapodás. A nagyobb trágyatermeléssel lassankint emelkedik" a talajtápláló ereje, evvel pedig az átlagtermések nemcsák takarmányban, hanem gabonában is lépést tartanak. A kisgazdára főleg nagy 7 kihatással van, mert állandó jövedelemhez jut oly termék után, a mely ezidáig a házkörül — kivéve a táplálásra felhasznált készleteket — alig volt figyelembe vehető, sőt pazarlódott. A falusi tejszövetkezet.ek életbeléptetése után szaporodik az állatlétszám is, a iobb tejelő marhák beszerzése által. Befektetés a falusi szövetkezeteknél igen csekély, mert rendszerint csak 1 frt a belépési dij, a berendezés költsége az évente előállított tejszín árából a berendezést teljesítő vállalat által igen csekél}' százalók levonásával lassan törlesztetik. Hogy a tejszövetkezetek hazánkban az ujabb időbeL nagyon szaporodtak, jele annak azon tény, hogy mig az 1895. évben 4 szövetkezet volt Magvarországban, az 1896-ik évben ismét 10 uj, az 1897-ik évben 20, az 1898-ik évben 36, az 1899-ik évben ismét uj 90 ilyen falusi szövetkezet létesült, az 1900 ik évben pedig már 246 szövetkezet működött, a mely szövetkezetek 1900-ik évi bevétele 4 millió 285 szágból ezer 359 korana 62 fillér volt, mig az 1897-ik csak 539.282 korona 16 fillér hasznot húztak a szövetkezetek. Ezek a falusi tejszövetkezetek jobbára oly formán vannak berendezve, hogy lefölözök segélyével a tejszint leveszik és az úgynevezett vajtermelő központokba szállítják, hol az gondos feldolgozás utján finom thea vaj alakjában' a külföldre kerül és ott állandó jó piacra talál. Ilyen kiváló piac Hamburg és London, mely utóbbi helyen óriási a fogyasztás és dacára annak, hogy Dániából, Németország és Oroszornaponta cirka 40 waggon vaj érkezik korántsem elég. Ilyen vajtermelő központ hazánkban ezidáig van Temesvárott, a mely 1900-ik évben maga 750 184 koronát fizetett ki a költségek levonásával a vidéki tejszövetkezetekuek. Ez a legnagyobb központ. Van továbbá Szabadkán, Veszprémben és Dombovároct, körülvéve évrőlévre szaporodó tejszövetkezetekkel. Legközelebb esik hozzánk Veszprém, a mely központnak azonban oly rossz összeköttetése van vármegyénk legnagyobb részével, hogy a szállit.ás ide igen drága és nehézkes. A gazdasági egj'esület által kezdeményezett mozgalom oda irányul tehát, hogy vármegyénkben is létesül jenek vajtermelési központok és pedig egy Zula-Szt.-Ivánon, mely a Z.ilavölgy, a Göcsej és felsőbb járásokra nézve gócpont, miglen a második állomás Nagy-Kanizsa a vármegye alsó járásaira és a Somogyban már nagyobb számban létesült falusi tejszövetkezetekre nézve volna kiváló jó pont. A balatonparti vasút kiépítése után Veszprém is szerepelni fog a Balatonvidék tejtermelésére nézve. Vármegyénk kiválóan alkalmatos a tejszövetkezetek létesítésére ; kiváló minőségű takarmányt termelő vidékeink vannak, vasúti hálózatunk is meglehetős, számos kis és törpebirtokos van, a kik leginkább nagyobb szátnu hasznos állat tartása után biztosithatják fenállásukat. Közel is vagyunk Ausztriához, Bécshez, Gráclioz, a mely városokban még sok vaj elhelyezhető. Sajnos, hogy ezidáig falusi tejszövetkezet még kevés van nálunk, melynek okát nem anynyira a vállalkozási kedv hiányában, mint inkább az egységes vezetést biztosító központok nélkülözésében leljük. Ezidáig csak 3 tejszövetkezetünk van : Tapolcán. Pór-Szombaton és Galsán, melyek a legközelebbi években létesültek. De biztos reményünk van, hogy- tejszövetkezeteink gyorsan fognak szaporodni, mihelyt a központ meglesz és mihelyt onnan fogják szakértő kezek a falusi szövetkezetek berendezését irányítani, a termelt vajunknak pedig a világpiacon érvényt szerezni. Hogy minő nemzetgazdasági fejlődésnek mehet idővel vármegyénk elébe, azt az elmondott adatokból némileg segíthetjük. Hogy különösen a kisgazda minő kedvező helyzetbe — állandó bevételekhez — juthat, azt latjuk azokból az adatokból, melyekből kivehetjük, hogy az egyes központok körül, különösen Temesvármegyében, Torontálban, Baranyában stb. gombamódra szaporodtak a tejszinállomások és falusi szövetkezetek és abból a tapasztalatból, hogy helyesen vezetett tejszövetkezetek még nem buktak meg. A központok létesítése körüli igyekezetében*csak üdvözölhetjük a vármegyei gazd. egyletet azon óhajjal, hogy fáradozásai sikerre vezessenek és a nem tul sok költséggel berendezett falusi központok létesítésénél érdeklődéssel nem pedig a. gazdaközönségünkuél megszokott közönynyel találkozzék. G. L. Macz János gyémántmiséje. Egy hosszú életen át szolgálni a hazát, munkálni a közjót, előmozdítani emoertársaiuk javát, kiváló kegyelem ós nagy érdem. Akármint gondolkozzék is a mai hit liideg vi'ág gyermeke, ezt a inagisztos célt kétszeresen szolgálja egy hivatása magaslatán álló, buzgó pap. Nem pusztán hivatalnoka, hanem : a'yja, tanítója, orvosa ós vigasztalója, ö a gondjaira bízott, híveknek. Kiknek sorsa, földi és földöntúli üdve az ő gondjaiu, munkásságán, buzgalmán sarkallik. Hü osztályosa hivei sorsának. Örvend az örvendezőkkel, sir a sírókkal. Ádám János marcali apátplébános s a gyémánt misé ünnepi szónoka, a legszentebb helyen, az uj-szövetség Siuai hegyének ormáról — a szószékről Isten ó.« emberekre hivatkozva je lentette ki, hogy ilyen pap ós lelkipásztor *?olt Mácz János gyémántmisés áldozár. Egy hösszu élet alkonyán érhet-e papot szebb s lélekemelőbb elismerés ? Mikor a jól végzett munka terhe alatt roskadoznak a vállak, nyugalomra hajlanak a reszkető kezek s a kifáradt muukás tevékenysége teréről a nyugalom oseudes magányába vonul — két elválhatlau társa életének, oda is elkísérik őt — a híven teljesített kötelesség tudata 3 az emlékezés a múltra. De ime csendes nyugalmában is egyszerre csak fölragyog egy fényes ünnepség napja. Az Ur kifáradt szolgája üuuepet, uagyot s tenségamely meglapulva húzódik meg a hajlásban. Tehát ez a sztracenai völgy. Megérdemli hirét. Ily uton erünk a jégbarlaug vendéglőjéhf z a hegyaljba, melynek modern bereudezése m^g lepett bennünket. Jó cigány, változatos, Ízletes s a mellett nem drága ételek, jó szobák teszik ajánlóvá. A telepen több villa épült ; klimatikus gyógy és fürdőhely szép hegyi utakkal idős fenyvesekben. A vendéglőtől a barlang szájáig 40 percnyi set.aut, vezet a begyoldalon föl. A barlang bejáratánál pihenő v&n, hol a leereszkedőknek le kell hüluiök. A belépő dij személyenként 2 írt. A barlang bejáratánál összeverődött, turisták felöbőkbe, nagykendőkbe, gallérokba burkólozva mennek le a kényelmes falépcsőkön. Már néhány lépésnyire a nyílástól megcsap bennünket, a szokatlan hideg s kivül is fagy, dór látható. Belépve a villanyuyal világított kis terembe megdöbbenve látjuk a jeget oly óriás tömegben mint télen a legnagyobb hidegben sem. Óriás boltozatos üreg tátong előttünk jégkristályoktól csillogó jégfallal, derékvastagságú jégcsapok lógnak mindenütt ; előttünk magaslik a százados tölgyre emlékeztető vastag fatörzs jégből. KűJüuböző szeszélyes alakok, csoportok ragadják meg figyelmünket,, melyeket a szerint, neveznek el, a mint a külvilág tárgyaihoz hasonlítanak. Oltár, szószók, orgona, függöny, vízesés, kut, lúgos, léposö stb. Mindegyik külön-külön bámulatunk tárgya. S mit tesz a helyszín, az óriási, nem is barlang, hanem egy tágas, kupolaszerű ragyogó fehér o«arnok, (8874 m a) csak az tudhatja, kit megkapott a csodálkozás lélegzetfojtó érzése > nem tudja, tekintetét merre irányítsa s mit, osudáljon inkább. A villanyfényen kivül vezetőnk magaesiummal világítja meg az egyes alakokat, szentül a tündérek királyának kristály palotájában hiszszük magunkats várjuk, mikor lép elő óriási csipkefüggönye mögül, mely trónját, takarja s a mögé is szeretnénk lepillantani. A függöny rózsaszínű fényuyel megvilágítva tüuderies, kár, hogy nagy része leszakadt. A kis teremből áthaladunk a nagy terembe, (120 m. szeles, 60 m. hosszú, 11 m. magas), mely jóval nagyobb mint amaz s az alakok nagy része itt, látható. 229 lépcső vezet, a 60 méternyi mélységbe. Az óriási jégfal 100 méter magas s 10—15 méter szóles tömör jégből áll (1 millió métermázsa jég) benne a kápolnával nagy névjegy kamrával, hol a világ minden részéből volt a barlang bámulóinak névjegye. A fal oly sima ós fényes, mint az uj országház lópcsöcsaruokának márvány fala. Borzadály fogja el a nézőt a Poklon ke. resztül vezető bidou. Száz méteres mélységben óriás sziklatömbök lievernek tanúbizonyságaiul az iszonyú erőnek, mely őket leszakgatta, halomba döntötte ; rajtuk trónol a borzalmas Lucifer, kinek lábánál nyargal a Styx, az elolvadt jég vizéből. A barlangot 1870-ben kutatták ki (Ruffiuy*) Láng ós Méga), bár régóta ismerték bejáratát. Dobsina városé az érdem, hogy világhírűvé ós kényelmesen hozzáférhetővé tette, melynek látogatói a világ minden részéből öazszesereglenek s mint a természet legnagyobb *) Róla nevezték el az egyik jégfolyosót Ruffiny folyosónak, mely 80 m. hossza, 6—16 m. széle* és 16— 22 m. magas. csodáját, magasztalják. Keletkezésóuek ós fennállásának magyarázatával tudósok foglalkoztak s megegyeznek abban, hogy a több száz mélységben, hova a napsugár behatni nem képes, a télen át, keletkező jég tavasztól őszig nem olvad el, barlang hőmérsékletét állandóau a fagy pont hoz közel tartja s az óriás tömegű jég azt most már végleg uralja. A jégtömeg folytou gyarap szik, mesterséges eltávolítást kénytelenek alkalmazni, mert idővel betöltené az egész üreget. Az alakzatok is folyton változnak s a felkutatás idején egész más volt, a barlang kepe mint ma Ezek lé'rejönnek a kívülről beszivárgó viz folyt,ouos megfigyásától. A jégfal p-dig alulról fölfelé növekedett. Fölfelé jövet, visszatekintve a páratlanul álló látványra öukéuteleuül arra gondolunk, mily csodái, hatalmas alkotásai a természetnek rejlenek még előttünk ismeretlenül a tőid gyommá ban, melyeken bámulnánk, pedig a természeti törvények legegyszerűbb összetalálkozása hozta azokat létre. Kijövetnél figyelmeztetett vezetünk bennünket a kőkülönbözetre, melyet érzünk egy vonalou, hol egyik lábunk még a jégfal fölött áll, a másik néhány araszttal távolabb tőle. A barlang fölött a növényzet, is teljesen elütő az ottani flórától, örök hót,akarta vidék ismerethu növényei díszlenek külöuváltan fölötte, iniut egy szigetén az északi sark tájaiuak. Mily elviselhetetlennek érezzük a szabad lég 15 fokos melegét az egy fokos után, inig újra meg nem szokjuk. Szótlanul, a látottak nagyszerűségén elmélkedve ereszkedünk le s az özöuóvel szétküldött képes levelezőlapok miudegyikéu az a refrén : ezt megnézzétek, ha csodásat akartok az életben látni.
