Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

1901 augusztus 11. BALATONVIDÉK 3. be. Megnyugtatom ezen kijelentésemmel azo­kat a kollégákat, a kik esetleg könyvben akar­ják kiadni élményeiket erszényük laposságának megszüntetése céljából. De önmagamat is meg­nyugtatom ezzel a tettemmel, azért, hogy a kedvezményes jegy dacára olyan szép summát pucoltam el. Először a teljesen elkészült gépek helyisé­gébe mentünk. Itt láttuk azt u cséplőgépet, mely a párisi kiállításon első dijat nyert. Fa­részei politurozottak, vas keretei nickellel van­nak bevonva Ugyancsak itt voltak a külön­böző gazdasági gépek, melyek Parisban szere­peltek. Kiállításuk épp oly csinos, mint az előbbié. Ezek között a gépek között állott egy 12 athmosférás uti locomobil, mely fogaskerék áttétellel változtatja helyét. A gazdasági gépek műhelyébe vezetett innen utunk. 600 munkás dolgozik itt, az egész gyárban 3000, mert munka hiányában sokat elbocsájtottak. A gyárban a munkafelosztás elve érvényesül, a mely a gyárnak mindenkor hasz­nára válik, a munkásnak néha kárára. Nem napszámot húznak az emberek, hanem darab­szám dolgoznak ; igy méltánj olv^r lesz szorgal­muk, tehetségük s biztosítva van a gyár na­gyobb jövödelme is. Szemünk előtt folyt le a locomcbilok, a szegecsektől s a kazánbádog sajtolástól kezdve a kazán fölszerelése- és kipró­bálásáig. A gyár főleg Oroszországba és Romá­niába szállítja gépeit, a hol nagyobbára szal­mával tüzelnek ; azért a kazán tüzszekrénye nagyra, fütő-ajtaja szélesre készül. AZ aratógépek műhelye az emeleten fek­szik. Ide is fölfáradtunk. Kaszáló, marokrakó, kévekötőgép fémrészeit acélból készíti a gyár. Előttünk próbáltak ki egy kévekötő gépet törés, fölmelegedés és munka minőségre nézve. A gép 3 kötött kévét helyez le egyszerre ön­működőlég. Asztala, elevátoia, kóvegyüjtő es lerakó készüléke szélesebb az angol gépekénél, ezert magas rozsot is lehet vele aratni. Har­matban is tud a gép dolgozni, mert asztalának csapóágyát egy egy rugó köti össze, illetve széthúzza a vászon feszülésének, vagy tágulá­sának megfelelően s igy nem szakad el a vá­szon. A gép fölszerelése pillanat müve. Ezen előnyeit mondták el vezetőink s azokat a hát­rányait hallgatták el, a melyekről én nem te­szek emlitést. A mozdonyépitészi osztályban néztünk szét ezután. A szegecselóst hydraulikus gép végzi, mely ütés helyett nyomással működik. Innen az asztalos műhelybe mentünk át, a hol a cséplőgép farészei készülnek. Mindnyá­junknak feltűnt a helyiség levegőjének üdesége s az uralkodó tisz»a*á.g. Magyarázatát abban nyeri ez, hogy a padlózat exhaustorokkal vau átlyuggatva. Ezekbe kerül a fürészpor, forgács innen pedig hatalmas kazánok tüzszekrényébe. A gyár most kettős szalmará'óval akar kísér­letet tenni. Egymás fölött lennének elhelyezve a szalmarázok, amivel elérnék azt, hogy a törek finomabb minőségben kerül ki. Megnéztük azokat a gépeket is, melyek az üzemhez szükséges munkagépeket hajtják. A mozdony készítő gépeket 600 , a locomobi­lokat előállító gépeket 250 lóerejü gőzgép moz­gatja. Az aratógépek készítésénél egy 60 és egy 110 Yolt-os dinamogép szolgál erőátvitel gyanánt. Délben li .agytuk felbe szemlélődésünket, hogy délután folytassuk ezt. Délután Grubermann mérnök az iudicator szerkezetét, kezelését is­mertette s mutatott több diagrammot, metyeket ő vett fel. A kerepesi temetőbe is elvezetett bennün­ket délután a kegyelet. Nézegettük elhunyt nagyjaink síremlékét. A Deák-mauzoleum köze­lében friss koszorúk halmaza vonta magára figyelmünket. Gondoltuk mindjárt, hogy az or­szág legújabb i'agy halottja pihen alattuk Sej­telmüukben nem csalódtunk, — Szilágyi Dezső sirhantját takarták azok. 5 órakor volt szerencsétlenül kimúlt kolle­gánk temetése. Részt vettünk a gyászszertar­táson s elkísértük porhüvelyét utólső utján lakásához, — a családi sírbolthoz. Ezutáu elszéledtünk Pestnek falujában, kitűzve fél 10 órát találkozásra az állomásnál Ekkor vonatra ültünk, mely reggeli 4 órakor érkezett drága (?) terhével Keszthelyre. Valamelyik éhes kis diák el tatái ször­nyűködni soraimon, hogy talán ételszaggal táp­lálkoztunk mi egész nap, mert nagyszerű ban­kettekről. rangos murikról nem tettem emlitést. Sajnos, nem igen rukkolt ki Pestnek lakossága a mi tiszteletünkre ! No de azért csaptunk mi mutyiban olyan csendes lagzit, hogy rohamosan szűkült pénztárcánk bő'sége. Szafián Lajos gazd. hallgató Az iparos tanulók munka­kiállítása. Evek során át megtekintettük a helybeli iparos tanulók inunkakiállitását. Minden év arról győzött meg bennünket, hogy a vád, melyet itt-ott az iparos osztály munka közönyösségé­ről hallani, igazságtalan. Mi azt tapasztaltuk, hogy az iparos osztály dolgozik s készíti elő a talajt, mely jövő boldogulásához vezet. Mióta az iparos in»si.skoln föl vau állítva, azóta annak vezetősége az iparossággal vall­vetve, öntudatosan és tervszerüleg működik, hogy az iparos életbe mozgalmasabb, elevenebb lüktető erő legyen s hogy a nagy közönség ér­deklődését a magyar iparos életre, illetve annak termékeite minél szélesebb körben felhívja. Ezek az évről-évre fokozottabb mertékben fejlődött s nagy körültekintéssel rendezett kiál­lítások az iparosság jövő reményeiben : az iparostanulókban ébresztik az amhitiot ; ver­senj're kelnek, dolgoznak, tanulnak, összeha­sonlítanak, ezzel szellemi erejöket a munkára megacélozzák. Ezekről győztek meg bennünket a munka­kiállításon szemlélt tárgyak, melyek helybeli iparostanulók törekvő munkásságát s életrevaló­ságát hirdetik. A kiállítási munkál- a hehbeli elemi fiú­iskola épületében voltak közszemlére kitéve. A kiállítás erkölcsi és anyagi sikere felül­múlt minden várakozást. A tárgyak választéko­san, elegantiával voltak rendezve. A belépő fi­gyelmét Bernát István asztalos inasának mun­kái kötötték le, majd Albel Istvántól »olt egy szép kivitelű ágy, melynek készítőié 40 kor. jutalmat kapott. Nagy igyekezetet árultak el két kőfaragó inasnak sírkövei. Az egyik özv. Pol.iosek Máténé, a másik Horth Sándor üzletéből, Hermán Lajos lakatos inasai is jól megkészített munáikkal szerepeltek. Szépek voltak Szerdahelyi Jenő műhelyéből k ikerült tárgy a k is. A cipész, csíz- i madia ós szabó munkák köz' is voltak igen jól készített munkadarabok, amelyek egyaránt dicsérik a munkaadót, mint annak késziiőjét­Helyesen bele illettek a kiállításba a nyomdász inasok készítményei : Sujánszky Jó­zsef és Nádai Ignác nyomdatulajdonosok ta­nulóitól. Megelégedéssel szemlélték Meudelényi ina­sának az óraszerkezetek eszteigályozását, a drága kő foglalatokat és csavarok alkalmazását feltüntető gyűjteményes kiállítását Mindenkinek feltűnt Studeny Béla Szalay István inasának olajfes tése egy párkányzat feltüutetésében. Ugy ki­domborodott a rajz, mintha valóban plasztikai lett volna. A világítás és árnyékolás igazán mesteri volt. Szekrények, asztalok, kosarak, bá­dogos ós szíjgyártó munkák, a kerékgyártó munkákkal egószii ették ki a képét a csinos kiállításnak, melyet aug. 4-én Csathó Alajos kiállitási elnök a tanulókhoz intézett buzdító beszéd kíséretében számos látogató jelenlétében bezárt. A jutalmak is a kiállítás bezárásakor osz­tattak ki, mely után a vidám ifjú sereg öröm­mel távozott abból a helyiségből, a hol az ő kezemunkája neki és gazdájának elismerést, dicsőséget szerzett. A kiállításon nagy vételkedv uralkodott, némely tárgyat meg is vettek, sőt 2—3 esetben után is rendeltek. A közönség adakozásának, ipnrpártolásának mindjárt a helyszínén szép tanu'elét adta. 82 tanuló 157 tárgyat állított ki. Valamennyi jutalmat kapott. Az iparos ina«ok kiállítási céljaira ada­koztak : Ipartestület 50 K , R-isch' Vencel és a Keszthelyi Takarékp- nztár 20—20 K, Reischl Imre és a Keszthelyvidéki takarékpénztár 10—10 K., Ullmann Vencel 6 K., Illés doktor 5 K., ; Nagy István 4 K., Hajdú János 3 K., Stieder ! Lajos, Veháp Ferenc, Bíró József, Oppel Károly, Galba Károly, Buchberger Gusztáv, Cziklin József, Vid Viktor 2—2 K., Horth Sándor 1 K. 20 f., Horth Sándorné, Salamon János, Szerda­helyi Jenő, Veháp Imre, Gerstl Károly, Jársány István, Bisztrovits József, Nagy Elek, Sujánszky József, Harasztovits István, Rácz József, Meizler Károly, Hermann Lajos, Újvári Ferenc, Stefa­nits Gyula, Sparszam Pál, Bontz József, Né­meth János l-l K., Perpits Ferenc 80 f., N. N., R. H., Albel István, Rác Gyula, Mendelónyi István, Laky Péter, Bernát József, Fizáiy Alajos ós Török Lajos 60—60 f., Farkas János, Oppel Eszti, Oppel Dezső, B. J., N. N., 50—50 f., Farkas Jánosné, Szalay Igná". Leber Feren® 40—40 f., Beznica György 20 f., Torta kiját­szásból 3 K. 20 f. Adakozóknak lapunk utján is köszönetet mond a kiállítást rendező bizottság. A keszthely-siófoki kirándulás. Édes Mucuslcám ! Igazi szeretetednek újra kifejezést adtál ara­nyos Mucuskám, midőn engem kedves fényké­peddel leptél meg. Mondhatom, kitűnően vagy találva. Es mivel viszonozhatuáin inkább figyel­medet, mint azzal a kijelentéssel, hogy ón té­ged nagyon, de igen nagyon szeretlek. Nemsokára wi SZ Ont látjuk egymást, ismét elcsevegünk, mindenről, a mi történt, velünk, a mit tapasztaltunk. Szűk levél keretében lehetet­len annyi érdekes eseményről beszámolni és iga­zán megvallva, nem is tudom, hogy melyikről irjak először. No, de a mire levélben nem lesz hely, majd elmondom neked kedvesem élőszóval. Ugy-e csodálkoztál, miliőn képeslapjaimat Balaton-Füredről és Siófokról kaptad meg s nem tudtad, hogyan kerülhettem én oda. Elmondom tehát : Kirándulást tettünk 5-ón Keszthelyről Sió­fokra B -Beróuy ós Füred érintésével. Utunk valóban érdekes volt- Reggel 6 órakor zivataros időben szálltunk a »Barosst gőzhajóra mintegy 100-an ; én természetesen édesanyám kíséretében mentem. Mint emlitém, kedvezőtlen idő volt, erős keleti szél fujt, mely ugy felkorbácsolta a vizet, hogy hatalmas hullámok ingatták a hajót. De hát ez semmit sem lohasztotta le az igazi jó kedvet. Bizi Sándor bandája húzta a szebb­nél-szebb tüzes magyar nótákat, mi pedig a fe­délzeten közelében ülve hallgattuk. A szól zú­gása, a tüzes magyar nóta, a viz moraja majd­nem összeolvadtak egymásba. Talán félóra telt, el, midőn B.-Berénybe érkeztünk, hol vagy 30 vendéget vettünk fel. Két csónakon jöttek hajóukhoz óriási hullámo­kat átvágva, melyek a hajót hintálva szegénye­ken keresztül csapkodtak ós csuron vizesen ér­tek hozzánk. Ismerősökre is találtam közöttük, Kövessy Katicával, ki Beróuy ben nyaral szüleivel ós test­véreivel Mily nagy fiu lett már Kövessy Gyu­riból, igazi legónyszámba megy már, büszkén húzogatja kis fekete bajuszát, sőt mint, maga mondja, már a lányok körül is forgolódik. A hozzánk érkezett vendégekkel csakka­mar ismeretséget kötőttünk s kellemesen társa­logva töltöttük az időt. Nemsokára a szigligeti c bölliöz értünk. Itt volt aztán »hajó-tánc-« Te nem érted e kifejezést, tehát megmagyarázom. Akkora hullámok támadták meg hajónkat, hogy valósággal megingott. A fedélzeten nem lehetett megállani, annyira ingott a hajó, aki pár lépést akart tenni. nagyon könnyen eleshetett. Jaj, de jót nevettem, midőn egyszerre vagy négy férfi­kalap repült végig a hajón s pár pillanat alatt már a habokkal játszottak. Nem tudtunk a fedélzeten maradni, lemen­tünk tehát a hajó szobákba s itt néztük végig azt a panorámát, amilyen talán egész országban nincs. Zöldelő tiegyek, rónák váltakoztak egy­mással, a távolban a hires Szigliget romjai lát­szanak, köröskörül falvak apró házikókkal. A vihar fél óra múlva csillapodott, fel men­tünk tehát újra a fedélzetre. Hogy aztán itt mi­lyen mulatságos látvány t.áiult elénk, azt nem lehet leírni Mucuskám. Képzeld csak édesem, ». fedélzeten maradott hölgyek majdnem mind­egyike megkapta a tengeri betegséget. Sorban feküdtek a padokon, kékülve, sárgulva, irtóza­tos főfájásról panaszkodva az urak roppant mu­latságára. Majd egy tisztelt uri nő citromszelet­kékkel a kezében visszaadta a betegek nyugal-

Next

/
Thumbnails
Contents