Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

BALATON VIDÉK 1901. december 15 időszakában uralkodott szép és aránylag enyhe idő a mezei munkálatok befejezésére nézve pe­dig előnynyel volt. A vetések állására panaszunk nem lehet, ezek még keményebb telet is kiállhatnak. A sok helyütt tulbuja korai rozsok legeltetése a reg­geli fagyokkal lehetséges volt, ugy, hogy eze­ket nagyobb havazások esetén sem félthetjük az úgynevezett „kipállástól." Az őszi szántást a mult hónapban majdnem mindenütt befejezték, sőt sok gazdaságban a trágya-kihordás vagy a léteknek felül trágyázása is meg lett kezdve. Kisgazdáink fahordással, ujjá ültetendő sző­lők talajának forgatásával, irtási munkálatokkal és az apróbb gazdasági és erdei munkákkal vannak elfoglalva. A kedvező hosszú ősz az állattartás szem­pontjából is igen előnyös volt, a mennyiben a legelőn tartott állatállomány majdnem az egész november havában még a szabadban lalálta meg a táplálékát és ezáltal a téli takarmány­szükség kérdése és réme némileg enyhitő körülményt talált. Mindannak dacára téli takar­mányozás sok gondot ád az állattartó gazdá­nak és a folyó évi silány termés által nehéz gazdasági viszoiyokat csak súlyosbítja. A mult hónapban befejezték a bortermő vidékeken a szőlők letakarítási munkálatát is, míglen a ta­lajforgatás is szaporán haladt. A külső muukák mindinkább szűkebb kor­látok kőzé szorulván, a mezőgazdának főbb gondjait a téli takarmányozás, a hizlalás és mcgmaradott terményeinek értékesítése képezi. Az állati termékek értékesítése a nyomott hangulat és a bőséges kínálat folytán csak ne­hézkes és vontatott. A bécsi és pesti marhavásárokon észlelt nagy felhajtások a vidékre nézve mérvadók és az árakat lenyomják. A szeptember havi csekélj' emelkedés után a szarvasmarha ára.ismét ala­csonj' és cirka 4 forinttal olcsóbb métermázsán­kint, mint tavaly ugyanezen időszakban. Vidéki vásárainkon a felhajtás nagj r, mert még számos gazda igyekszik a fölösleges állományától meg­szabadulni. De még a hizó-marha ára sincsen arány­ban azon köriilménj'nj'el, hogy előreláthatólag a takarmányszük esztendőben kevesebb lesz ezen cikkben a kinálat ; a kereskedők mindidáig bőven kapnak hizó-marhát is, mert a tehetősebb gazdák igyekeznek a hiányzó szálastakarmányt a concentrált erőtakarmányokkal pótolni részint azon okból, hogy felesleges állományukat ne kelljen sovány állapotban olcsón értékesíteni, Gizike a sir szólén vau ; Gyula pedig most élvezi a mézes heteket. Két, hete, hogj' haza hozta bájos kis fele­ségét, írónkét, ki paradicsommá varázsolta életét. Mindeddig még nem volt az erdészlakban, t»em látta a beteg Gizikét. Ki is gondolna éle­tének legszebb perceiben egy beteg, szenvedő leáuyra. Pedig Gizike iniudig csak őt várta. Szerette volna még egyszer látni, mielőtt végképen itt hagyná azt a helyet, mely számára nem hozott boldogságot. Gizike lázasan hánykolódik hófehér ágyá­ban. A jó öreg szülei megtörten tekintenek egyetlen gyermekük haldokló arcára. »Hogy érzed magad drágáin ?« kérdé auyuskája gyöngéden. »ltt< kell hagynom titeket. Érzem, mint hagy el lelkem," nyögte Gizike fájó arccal. Az öreg Jeszenszkyné alig bírta visszafoj­tani köuyeit. >Ne képzelődj kicsikém, meg fogsz te gyó­gyulni és ismét az ón dalos kis leányom le­szesz. A szobában csend állott be. A két öreg nem tudta, hogy tulajdonkó­pen mi viszi Gizikét a sírba. Ha sejtették volna, akkor sem segíthettek volna. Talán jobb így­Egyszerre kopogtatás hallatszott az ajtón. Gyula lépett be mosolygó arccal, karjáu kis feleségót, vezetve. A mosoly csakhamar el­tűnt arcáról, a mint a szomorú jelenetet meglátta. • Gizike! Igy kell viszontlátnom. Oh Is­részint pedig, hogj 7 a trágyatermelés azért csor­bát ne szenvedjen. A mi helj'es elv is. Az állategészségügj'i viszonyok a lefolyt hónapban is kedvezőknek jelezhetők várme­gyénk területén, a meunj'ibeti a hónap végével csupán 2 községben volt lépfene, 2 községben veszettség, 2 községben sertésorbánc és 12 köz­ségben seitésvész bejelentve. A sertésvész elter­jedése leginkább csak a zalaegerszegi járásban halad, mert ebben a járásban magában volt 6 községben sertésvész constatálva, mig másik 4 já­rásban csak .1—1, egy járásban pedig 2 község volt fertőztetve. A beálló hidegebb időjárás és a megfelelő intézkedések folytán remélhető azonban, hogj' ezen vész is még kisebb körökre lesz szorítva. Gazdasági terményeink ára a mult honap­hoz képest nagy változást nem szenvedett. Ki­sebb ár-ingadozásokat kivéve, a gabonaárak szilárd irányzatot követnek, bár a forgalom már nem nagy a gabonafélékben. A bevásárlás tisz­tán a szükséglet fedezésére szóiul ; a hangula­tot csupán a világpiac hangulata csinálja, mely utóbbi időben nemcsak a kiszámított nagj r vi­Iággaboua deficittől befolj'ásoltatik, hanem az Argentin iából jelentett kedvezőtlen aratási kilá­tásoktól is. A gabonaértékesítésénél még egy, reánk zalamegyei gazdákra különösen kellemetlen eset­ről vagyok kénytelen megemlékezni, a mely a mult hónapban folj't le. Eltem a köztudomású keszthelyi gabona­cég szélhámos üzelmei folytán beállt bukást és azon szomoru következményeket, a melj'ek ez­zel kapcsolatban vármegyénk néhány járásaiban éppen az elbukott cégbe helj-ezott bizalom folj T­tán számos gazdatársunkat érte és anyagilag érzékenyen sújtotta és a mely esetből azt a ta­nulságot meríthette a gazdaközönség, hogy min­den üzletében szigorú elővigyázat szükséges és hogy minden körülmények között csak megbíz­ható régi gabonacégekkel kívánatos az össze­köttetés, a nielj' cégek nem csupán fedezeti váltókra, hanem a kölcsönős reális viszonybői kifolyó személj'es hitelre alapítják az összeköt­tetést és különösen, a melj'ek nem foglalkoznak sikamlós börze játékok lebonyolításával. Ezen figj-elmeztetéssel tartozunk e helyen a gazdaközöusegnek, melj'nek károsított része saját maga hibájától nem menthető fel ezen eset­ben sem, mert, a minthogy a kereskedő előbb biztos információkat szerez be a vele összeköt­tetésbe lépő gazdáról, éppen ugy viszont szük­séges. hogj' a gazda is tudja, váljon kivel van dolga ? Végre van szerencsém bejelenteni a tekin­tetes közigazgatási bizottságnak', hogy a téli időszak beálltával az amugyis egyoldaliivá vált mezei munkák jórészének szünetelése folytán a téli hónapokon át észlelt közgazdasági viszo­nyokról a tavaszi időszak bekövetkeztével fogok együttesen referálni, miközben pedig a követ­kező határozati javaslatokat vagj'ok bátor be­terjeszteni, kérvén a lekiutetes közigazgatási bizottságot, hogy azok foganatosítása iránt a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében megtétetni szíveskedjék. 1-ször. Tekintettel azou körülményre, hogy a tél folj'amáti, az apaállatok vizsgálata foga­natosittatik, az a szükségelt apaállatok számá­nak meghatározásához pedig első sorban szük­séges az anjaállatok számának községenkinti pontos kimutatása is ; utasíttassanak hivatalból a körjegyzők, miszerint az apaállatok összeírá­sával együttesen a községi tehén-létszám össze­írását (az előhasi üszők figyelembe vételével) is eszközöljék, a melj' adatok alapján a járási fő­szolgabirák évről-évre a közgazdasági előadó hivatalos használatára'ezeu kimutatásokat a vár­megyei alispán úrhoz az apaállatok vizsgálata befejeztével beterjesszek. Ezen kimutatásokbau foglaltassanak köZségenkint a, közhasználatra engedélyezett bikák száma és fajtája, valamint a községi közbirtokosok kezén levő mindazon anj'aállatok számszerintí pontos kimutatása, a melyek ezen köztenyésztésre használt apaállatok által egj r éven belül fedeztetni céloztatuak. 2-szór. Miután pedig vármegyénk több já­rásában azon régi szokás még mindig dívik, hogy a községi apaállatok eladásával vagy be­szerzésével megbízott községi elöljárók ily al­kalomkor a szokásos áldomás ivást megtartják, a mely á'domások költségei a bika eladási árá­ból mennek ki, vagy a bevásárlott bikának vé­telárához hozzácsatoltatnak : (mindkét esetben a közérdek csorbításával) mondja ki a közigaz­gatási bizottság, hogy a községi elöljárók ezen abusus további gyakorlásától szigorúan eltiltat­nak, ezen tilalomiól közigazgatási uton és az apaállatvizsgáló bizottságok utján is értesít­tetni fognak. 3-szor. Tekintettel azou körülményre, hogy a vármegj'ei gazdasági bizottság tagjai ujabbi hat évre ugyan már részint megválasztva, ré­szint pedig hivatalból kinevezve vannak, de ezen bizottság még elnökség nélkül lévén, meg­alakulva sincsen, hivassák fel a vármegj'ei al­ispán ur ezen bizottság összehívására és meg­alakítására és tétessék ezen bizottság első fel­adatává, hogj' a mezőgazdaság, erdészet, szőlő­tenj'észtésre stb. gazdasági ágakra vonatkozó összes eddigi szabálj'rendeleteket összeállítsa, tenem ! Pedig hogy örültem a viszontlátásnak. Látja elhoztam Irénkémet is, akit kegyednek is emlitei lein. • Köszönöm !« suttogta Gizike. Gyula ós Irénke felé nyújtva ke^ót. »Köszönöm, hogy eljöttek. Még csak ezt óhajtottam, most már nem kívánok semmit e földön.t Irénke átölelte a szenvedő gyermeket és megcsókolta kihaló ajakát. »Ne félj, ón leszek az ápolód és megfogsz gyógyulni !« biztatta Irénke. >Ugy-e nem hagysz itt minket? Látod mily szép az élet és te itt akarnád hagj'ni?!« Az öregek szemeiket törülgették, Gj'ula is meg volt hatva. A viruló szép leány igy her­vadt el rövid pár hó alatt. „Óh, mint szeretlek! Pedig csak most lát­lak először, suttogta Gizike. Gyula gyöngéden félrevonta írónkét. >Jöjj« kedvesem ! Ne nehezítsük meg sze­gény leány végperceit.« Irénke megcsókolta Gizikét. Gyula is kezét nyújtotta, miközben félig fölhajolt. • Szeretlek ! Érted halok meg!« súgta Gi­zike leheletszerűen, ós behünyta szemeit. Gyula mintha kigj'ó marta volna meg felsziszent és támolyogva kisérte ki írónkét. Most már értette ennek a leánynak külö­nös viselkedését. Szegény leány ! Az est is eljött. A hold bűvös fényt árasz­tott az erdő fáira. Mire az éj leszállt, Gizike megszűnt, élni. Az erdő fái dühösen csóválgatták félig kopasz koronáikat, mintha ők is sajnálták volna kis úrnőjüket. A hegyek ormain végig zuggó vihar talán az elszállt árt.atlau lélek bucsu üze­nete volt. Pihenhetsz már Gizike. Nyugodhatsz ott a hüs erdő magányában. Nem háborgatja többé szived semmi sem. Elmúlt a tél, újra beköszöntött a tavasz. Gyula és Irénke boldogan sétálnak az erdő szélén; élvezik az enyhe tavaszi légei,. Egy­szerre csak megállanak egy sírkő mellett. Ar­cuk elborul. Felújulnak a fájó emlékek. »Nézd írónkéin ! Itt van Gizike sirja. Öt az iráutam érzett szereleni vitte a sírba. Sze­gény Gizike iniudenki előtt eltitkolta, csak ne­kem mondta meg halálos ágyán.« Irénke szorosabban simult férjéhez ós hí­zelkedve súgta fülébe: , Te pedig engem szerettél és szeretsz most is. Gyula felelet helyett megcsókolta ajkát és elindultak lassan, boldogan, merengve. . . Gizike pedig bizonyára áldólag terjesz­tette ki kezeit az égből ós imádkozott boldog­ságukért. A szellő pajkosan csapongott a szép vidé­ken és föl akarta vidítani Gizike árván maradt kerti virágait. De azok busau lecsüggeszték fejecskéiket és bánatosan várták úrnőjüket. De ö nem jőn, mert alszik, álmodik szépen, hosszan boldog­ságról, szerelemről a melynek érzékeny szive áldozat,a lett.

Next

/
Thumbnails
Contents