Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

6. mely a képzelhető legnagyobb rendet rövid idő alatt helyreállítja. Senki se mulassza el, hogy e cég képes árjegyzékét (mely ingye.. ós bórmentve küldetik) meg ne hozassa. — Bayer-féle magyar turista-tapasz, tyúkszem, börkéreg ós bőrkemónyedés ellen legjobb ós legbiztosabb szer. Egy tekercs ára 80 fillér. 1 kor. beküldése után bórmentve küldi az egyedüli készítő : Vöröskereszt gyógyszertár, Budapest, VI. Andrássy-ut, 84. — T. olvasóink b. figyelmébe ajánljuk Brauswetter János Magyarország legnagyobb órás üeletót Szegeden, hol ugy órák, mint ékszerfizetésre is szigorúan szabott árakon kaphatók. Árjegyzéket 2000 képpel ingyen. — A 'Magyar orvosi müszertár« ortbopa diai müintózetét (Budapest, VII., Kerepesi-ut 32. sz. Eókus kórházzal szemben) hol kitűnő sérvkötök, haskötők, fűzök ferdénnöttekuek, műlábak, mükezek, stb. mérték szerint készülnek, a legjobban ajánlhatjuk. Árjegyzéket diszkréten ingyen küld a vállalat. — Gazdaságban nélkülözhetetlen a Jenes-féle Magyar Restitut.iós Fluid. Lovak és szarvasmarháknak izomerejót fokozza, kitartóvá, erőssé teszi, meggátolja a lábak merev bénulását. Ara 2 kor. Postán 2. kor. 60 fill. beküldése után bérmentve küldi Jenes Vilmos gyógyszertára, Budapest, Széna-tér 1 sz — Platsohek Vilmos évek óta fennálló ós kitűnő hírnévnek örvendő férfi szabó üzletét ós szövet raktárát (Budapest, Központi városház) tetemesen megnagyobbította, ugy, hogy a legkényelmesebb igényeket is kielégítheti. Állandóan dus raktárt tart kész férfi és gyermekruhikból, valamint mértókszerinti megrendelések céljából nagy választékot legfinomabb bel- és külföldi szövetekből. Mintákat kívánatra ingyen és bérmeutve küld ezen elsőrangú ós megbízható cég. — A fiatalságnak tudnia kell, hogy egészsége helyreállítására nem szükséges külföldi szerekhez fordulnia, mert valamennyit felülmúlja biztos és gyors gyógyitóerejóvel a Santal Egger, 1 üveg használati utasítással 3 korona. Postán bórmentve 3.40 kor. Főraktár: Nádor gyógyszertár Budapest, Váci-kőrut 17. CSARNOK. A dal. Irta ée felolvasta NAGY MARGIT a keszthelyi kath legényegyletben 1901. nov. 18-án. (Vége.) Folytassam-e még ? Ha már eddig megajándékoztak szives türelmükkel, még rövid idóre kérem azt. Jöjjenek velem, keressük fel óseiuket a honfoglalás idejében s azután járjuk be a képzelet szárnyaiu az irodalom fejlődésének korait és jegyezzük fel egy-két főbb vonásban milyen fejlődésen meni. át hosszú ezredéven át a dalköltészet. — Az első irodalmi korszakot pogány kornak nevezik, mert ekkor őseink még pogányok voltak. Hogy milyen volt abban az időben a magyarok költészete, azt biztosan nem tudjuk, de az idegen irók, kik akkor hazánkban jártak, feljegyezték, hogy volt őseinknek vallásos, halottas, gunyoros főkép vallásos éneke. Dalnokaikat hegedősöknek, regősöknek. igriceknek nevezték ; eltartásukra egész falvak jövödelme volt rendelve, ilj'en volt Zalamegyében Igricze nevü falu is. Ezek a hegedősök a következő irodalmi korszakban is szerepeltek; ezt a korszakot keresztény kornak nevezik, s az 1000-ik évtől az 1526-ik évig a mohácsi vészig tart. Ebben a korban csak vallásos énekeink voltak s költőink pedig a keresztény papok 1484-ből való éuek a „Szent jobb kézhez." A dicsőséges szent jobb kéz, Melyet magyar óhajtva néz, Drága kincse népünknek Nagy öröme szivünknek. Érdekes e korból az 1458-ik évről Mátyás királylyá választásakor a pesti utcai gyerekek éneke : Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt adta Isten nekünk, Menyországból oltalm unkra. Azért mi is választottuk, Mint Istennek ajándékát, Kiből Isten dicsértessék, Es örökre mondjnk, Ámen. Ez utóbbi világi dal lenne, mégis vallásos tartalmú. A következő két századon át a kereszténység erősen küzdött, a protestáns és református vallással, azért a dal költészetben még mindig az egyházi dal az uralkodó ; két szép egyházi énekünk e korból való ; az egyik : „Hol vagy magyarok tündöklő caillaga ?' kezdetű, a másik egy örökszópsógü Mária dal. • Boldogasszony Anyánk, Magyarországról Régi nagy patrónánk, Romlott hazánkról, Nagy Ínségben lévén, Ne feledkezzél meg, Igy szólít meg hazánk: Szegény magyarról. De ebben a korban megjelenik az első világi dalköltő is; Balassi Bálint, virágénekeivel Szerelme dalaiban már népies észjárást látunk s versei a kuruc világban csakugyan a nép dalaivá lettek. Egy kis strófát csak Balassitól, hogy lássuk miként kesergett a XVI. sz. beli boldogtalan, szerelmes költő: És szemeim sírván, Bús szivein zokogván Könnyeim csordulván: Csak nem meghasadván Néznek csak kesen>esen. Bánkódik nagy erősen. . Ki miatt naponkint, Látok szomorú kint, Szenvedek én testemben. Alak, rím, szó más, — de érzelem, szere lem, bánat ugjanaz ! E korból valók a szívhez szóló, fájdalmas haugu kuruc dalok is. „Rákóczy nóta" — „Rákóczy búcsúja" a nép dalai lettek a felkelések idejében. A kővetkező században az irodalom, a dalköltészot is hanyatlásnak indult. Faludi Ferenc jezsuita szerzetes, majdnem egyedül miveli e korban a dalköltészetet Világi dalait ma is élvezettel olvassuk, ő irta: „Keresztények sírjatok" szép nagy böjti énekünket. A hanyatlás után következik az újjászületés kora, ragyogó csilagok jeles lyrai költők, jelennek meg az irodalom egén. Virág és Berzsenyi joles ódáikkal, Kölcsey -Hymnusával, Csokon ai \ itez Mihály nepies es bordalaival es Kisfaludy Sándor „Hymfi dalai"-val, a „Boldog — ós Kesergő Szerelem dalaival, szól a magyar nép szivéhez. Megrendül már a sziv, örömteljes vagj' fájdalmas visszhanggal felel a költő szavára, d» teljesen csak Tompa, Vörösmarty, Petőfi és Arany találják meg a nemzet szivéhez az utat. Az ő költészetükkel a dalköltészet aranykorát, a népies költészet diadalát üli. Okét követték : Szász Károly, Lévai József, Gyulay Pál, Tóth Kálmán, Reviczky Gyula és még többen. Lirikusainkkt s dalaikat egyenkint csak oly lehetetlenség lenne bemutatni, mint a mily lehetetlen az erdők dalos madarait, a mezők, rétek virágainak ezreit s a csillagos égbolt millióit egyenkint megismertetni. Láttuk, hogy a dal az emberiséggel egyidejű ; hogy hü kísérőnk egész életüuköu át; láttuk, tudjuk, érezzük erejét, hatalmát: önkénytelen is azt kérdem hát a költővel : • „ Ha kedv, ha dal nem volna Mi lenne az élet, Mi szerezne szivünknek, Boldogságot, élvet ? A keservek fellegét Mi kergetné széjjel ? Mi altatná el a kis. Síró fiút éjjel ? És önök is el tudnák-e képzelni az életet dal nélkül ? Az anya nem dúdolja bölcsődalát ; az ünnepélyek némák, nincs dal, mely lelkesítsen ; a mezőkön, a hegyeken nem hangzik a szántóvető, az arató, a szüretelök dala; a bérceken nem szól a pásztor furulyája, az erdőben nem a vadászkürt szava ; elhalt a halászok ós hajósok éneke; — kedvetlenül, unottan dolgozik az iparos műhelyében, nem kiséri dal fáradságos munkáját, a templomokban néma az orgona, nincs ének, dal, mely lelkeinket az Ég Urához emeli ; rideg, hideg az ember utolsó utja, nem kiséri méla gyászdal sírjába. Fázom e gondolatoktól is, — valóságban meg megfagynánk a daltalan világban, vagy szivünk szakadna meg a boldog vagy keserves érzelmek súlya alatt, ha dalban nem nyerhetne enyhülést, kifejezést. Tán meg sem élhetnénk a világon dal uólkül, hisz János mester egy este se tudott elleuui nélküle, midőn uein volt szabad énekelnie. Ismerik János mester történetét? No elmondom hamarosan, röviden még azt iy, ugy a mint hallottam.* János mester egj- szegény csizmadia mester volt Budapesten, szorgalmas ember volt, még se tudott boldogulni. Nem ám, mert az Isten kilenc nyoi tuekkel áldotta meg, kiket felesége halála után neki kellett gondozni és ápolni s ez nem lehetett csekély hivatal! — Kilenc cipő, kilenc evő száj, kilenc ágy! — De .János mester azt gondolta inkább kilenc karaj kenyér, mint egy orvosságos üveg, inkább kilenc ágy, mint egy koporsó. Egy karácsony estén János mester későn tért haza; útközben meg-meg állt, szeretett volna venni ő is karácsonyi ajándokot gyermekeinek, mind a kilencnek ? Az lehetetlen. Egy-kettőnek, hogy a többi irigykedjék? Nem, majd ad ő nekik más karácson}! ajándékot, szépet is, jót is, a mi el sem törik, a minek valamennyi örülhet ós el sem veheti eg) ik a másiktól, — És a derék ember megtanította kilenc gyermekét arra szép hangzatos énekre ; mely igy kezdődik: „Krisztus Urunknak áldott születésén." — A nagyobb fiuk ós leányok egy hallásra megtanulták a dallamot, több baj volt a kicsinyekkel, azok mindig félrevittók a hangot és ki-kimentek a taktusból. Végre mindnyájan tudták. Volt öröm, mikor mind a kilenc egyszerre vékonyan és vékonyabban zengé azt a szép dalt, melyet az angyalok énekeltek a szt. éjszakán, s talán még most is énekelnek, a midőn ilyen szép kilenc ártatlan lélek örömének harmoniás hangja kéri onnan felülről a viizhangot tüliik. Bizonyára a gyermekek énekének örülnek oda fenn legjobban! De nem örült az a gazdag ur az első emeleten, ki egymaga kilenc szobában lakott. — Lement a szegényes lakásba s szó szó után egy gyermeket kórt örökbe .Iáuos mestertől. — Egyet gazdaggá — boldoggá tenni, de melyiket ? — Nem tudott megválni egyiktől sem. Akkor az ur arra kérte, hogy ne énekeljen többet gyermekeivel s ezért az áldozatéit adott neki 1000 pengő forintot. A nagyságos ur felment megint a szobájába unatkozni. János mester pedig elcsukta az ezres bankót ládájába és elhallgatott. Hallgatott az apróság is, nem volt szabad énekelni. A nagyobb gyermekek mogorván kuporodtak a székié a kisebbeket csitítgatva, hogj' nem szabad énekelni, a nagy ur oda fenn meghallja. Maga János mester hallgatva járt fel s alá s gorombán kergette el magától azt a kis porontyot, ki feleségének kedveltje volt, s arra kérte, hogy tanítsa öt újra arra a .szép énekre, mer' már elfelejtette: »Nem szabad énekelni." •tintán leült duzzogva a tőkéhez, elkezdett buzgón szabdalni. Addig szabdalt, addig faragott, mig egyszer azon vette észre magát, hogy maga is elkezd dúdolni : „Krisztus Urunknak áldott születésén." Először a szájára ütött, hanem aztán megharagudott, nagyot ütött a mu° tavai a tőkére, kirúgta maga alól a széket. Kinyitotta a ládát, kivette az ezer forintost s futott fel az emeletre a nagyságos úrhoz. —„Nagyságos uram 1 instálom alásan, vegye vissza a pénzt, hadd ne legyen az az enyém; hadd énekeljek én mikor nekem tetszik, mert az több ezer forintnál." Azzal letette az asztalra a bankót, s nyargalt vissza övéihez. Sorba csókolta valamennj'it, sorba állította őket orgona-sípok gyanánt, közéjük ült alacsony székére s rákezdtek tiszta szívből újra „Krisztus Urunknak áldott születésén." Nagy kincset adott nekünk a jó Isten, hogy akkor énekelhetünk mikor nekünk tetszik. Énekeljenek, szeressék hát a dalt önök is. Énekeljenek mindenek előtt szívesen Isten házában Isten dicsőségére ; szeressék szép hazafias énekeinket s bájos magyar népdalainkat; dalol* Jókai Mór: „Melyiket a kilenc közül?" cimü elbeszéléséből.