Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

1901. december 1. adott, fillér is ép oly becses Isten és emberek előtt, mint, a gazdagok ezrei. Csöppökből lesz a tenger. Porszemek I öl a begyek. A ki a Kaili. Legényegylet céljaira áldoz, ha csak filléreket is, az egy -egy téglát, egyegy követ, erösit, abba az épületbe, melyből az egylet, otthona nő ki. A Kath. Legényegylet otthont, családi tűzhelyet ad ifjú tagjainak — a közönség nagylelkű áldozatkészsége pedig tegye lehetővé, hogy maga az egylet, otthonnal bírhasson városunkban. Otthona lesz a Kath. Legényegyletnek, ha nagylelkű adakozók lehetővé teszik egy egyleti ház megszerzését. Ebben a törekvésében segítsék a Ka

fh. Legényegyletet azok, kiknek a jó Isten módot és tehetséget adott arra, hogy a közjó oltárán áldozhatnak. Neveiket az ifjúság szivében örökíti meg. Hálája, elismerése adóját nemes törekvés, kitartó munkásság s istenfélő és hazafias élettel viszonozza . Szálló igévé vált immár a szólásmód : pártoljuk a hazai ipart ! Hogy azonban a hazai ipar emelkedjék, naggyá legyen, pártoljuk mindenek előtt a bazai ipar munkásait. Az iparosságot ! Ennek virágát: sz iparos ifjúságot. Adjunk otthont, a Kath. Legényegyletnek, hogy ez viszont otthonába fogadhassa az iparos ifjakat, kik önmagukat képezve, egykor a magyar, a hazai ipar büszkesegei lehesssnek. Városi gyűlés. Keszthely város képviselőtestülete deeeinber hó 2-án rendkívüli gyűlési, tartott Nagy István városbíró elnöklésével. Elnök előterjeszti a községi elemi iskolák államosítása tárgy ában kiküldött bizottság által 1901. évi november hó 27-én felvett jegyzököny vet. A képviselőtestület a kiküldött bizottság állal jegyzőkönyvben foglalt megállapodását s javaslatot magáévá teszi s elhatározza, miszerint azon kérelmet terjeszti a kultuszminiszter elé, hogy a keszthelyi községi elemi fiu- és leányiskolát allami kezelés alá vegye a következő fel Lételek alatt : 1. Keszthely város biztosítja az állami elemi iskolának mindenkori törvényszerű elhelyezessél, a helyiségek bebútorozását, az összes iskolaépületek állandó jókarban leendő tartását és évenkint 10000 koionát szolgáltat az államkincstárba. 2. A tantermek' és egyéb tanhelyiségek fűtéséhez évenkint száz köbméter fával járul. 3. Felajánlja a növendékek- beiratási diját, mely évenkint körülbelül 200 K.-át tesz ki. 4. Megajánlja a tanerők utáni évi '24 koronát s a növendékek után esedékes 30 fillért. 5 A tanítók fizetését illetőleg arra kéri a minisztert, hogy azok a tanítók és tanítónők, a kik a községi elemi iskolánál jelenleg alkalmazva vannak, a várostól most élvező összes javadalmaikkal vétessenek át az állami iskolához. 6. Hitoktatók tiszteletdiját s a szolgák járandóságait az államkincstárból kélik fedeztetni. 7. Az igazgató-tanító lakása az iskola jelenlegi épületeiben elhelyezhető nem lévén, a külön felépités pedig a községnek erejét meghaladó költségeket okozna : kéri magát attól fölmentetni. 8. Miután Keszthely nem földmivelő város s lakosainak jó része iparial és kereskedelemmel foglalkozik, kéri magát, a gazdasági ismétlő iskola szervezésétől is fölmentetni. Egyébként a helybeli gazdasági tanintézet szivesen meg fogja engedni, hogy az elemi iskolát végzett iskolai tanulók ott, megfigyeléseket tehessenek. Ha a miniszter ezt az ajánlatot el uem fogadná, a képviselőtestület a következő alternatív ajánlatot teszi; A város átadja örökös használatra az állami elemi néjiiskola céljaira a jelenlegiközségi elemi fiu- és leányiskolák épületeit és melléképületeit. Átadja a tanhelyiségek összes bebútorozását és fölszereléseit és évenkint 15458 koronával járul az állami iskola céljaihoz, vagyis azzal az összeggel, melyet ma fordit a községi elemi fiu-iskolának f'öntartására. Ezen ajánlat e fogadása esetén azonban az iskola fejlesztése alkalmával a község nem gondoskodik helyiségről, felszerelésről és bebútorozásról; az átvétel percétől pedig semminemű személyi és dologi szükséglet fedezését magára nem vállalja Az átveendő tanítók javadalmazása, a hitoktatók tiszteletdijára, továbbá a szolgák díjazására, az igazgató-tanító lakására és végül a gazdasági ismétlő iskolára fentartja a város az első ajánlat pontjait. Bármelyik ajánlat elfogadása esetén arra kéri a minisztert a képviselőtestület, hogy, ha Keszthely-Polgárváros, mely ma évi 1000 korona fizetéss mellett iskolázik Keszthelyen, egy önálló iskolát akar szervezni, az általa most fizetett 1000 korona évi járul mányi, Keszthely város évi 10000 K., illetve évi 15485 K., járulmányából engedtessék el. A képviselőtestület utasítja az elöljáróságot, hogy eme feltételek alapján az iskolák államosítását a miniszternél kérelmezze. Egyben felkéri Nagy István városbírói,, Csirke Iván városi jegyzőt, Csanády Gusztáv drt, Burány Gergely clrt és Lénárd Ernőt, hogy az e tárgyban szerkesztett, kérvényt személyesen adják át a miniszternek. Elnök előterjesztette Strausz Miksa kérvényét bérelengedés, esetleg bérszerződés felbontása tárgyában. Többek hozzászólása után a képviselőtestület a kérvényt Nagy István városbíró elnöklete alatt Csirke Iván városi jegyző, Beck Sáudor, Lénárd Ernő, Hoffmann Soma, Ulhiian Vencel. Stieder Lajos tagokból alakított bizottságnak a/zal adja ki, hogy az ügyet alaposan megvizsgálván, veleményes jelentést terjesszen niielébb a képviselőtestület elé. Finl.a Lászlót a képviselőtestület keszthelyi illetőségűnek elismeri. Tanitógyülés. A sümegi róm. katholikus tanítókor f. hó 4-én Sümegen rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen Bánfi Alajos elnökölt. A gyűlésnek főtárgya a tanítók uyugdij-reviziójának ügy e volt. Előadó Éles Károly tanitó, ki a mozgalom ismertetése utáu a következő pontokba foglalt javaslatokat ier|esztette a közgyűlés elé: 1. Legyen a tauitók nyugdijalapja az államé, a tanítókat pedig nyugdíjazzák az 1885. XI. t. c. szerint, mint az állami tisztviselőket. Minthogy azonban erre a radikális változtatási a nincs kilátás, mert már a mostani törvény módosítására a minisztériumban folynak a munkálatok, előadó a kővetkező módosításokat ajánlotta az állami tisztviselők és tanitók nyugdíj törvényeinek összeegyeztetése érdekében is. 2. Szállíttassák le a szolgálat, ideje 40 évről 35-re. 3. A iiyugdij-jogosultság már az 5 betöltött szolgálati év iCán lépjen érvénybe. Ha pedig a tanitó szolgálata teljesítése közben válik munkaképtelenné, vagy halna el. ugy az öt. évei, megelőzőleg is ervéuybe lépjen a nyugdíj jogosultság, illet ve az özvegyek és árvák évi rendes segélyezése. 4. Az árvák a 20 éveskor betöltéséig kapjanak gyámpénzt,, ha csak ezt megelőzőleg kenyérkereső pályára nem lépnek, vagy a leányárvák férjhez neiu mennek. 6. A nyugdíj-jogosultság ne a 21, illetve 20-dik évtől, hanem a hivatalba való lépéstől számíttassák. 6. A betöltött félévet, egész évnek számítsák be. 7. A fizetés emelkedésénél az 50%-os befizetést töröljék. 8. A kántori jövödelmek, a dékáni jövödelmek és a stóla leütésével számíttassanak be. 9. A nyugdíjintézet ama tagjainak, a kik az iparos tanulók iskolájában, vagy a gazdasági ismétlőben is tanítanak, enemü fizetését szintén számítsák be a nyugdíjba. 10. A férjek ós a gyermekek, a feleség, illetve anya után hasonló jogokban részesüljenek mint a feleség s az árvák a férj után. A közgyűlés a pontokat, a melyeket az előadó kellőképpen megokolva terjesztett elő, elfogadta s megbízta az elnökséget, hogy ezeket memorandumba foglalva ós kinyomatva a képviselőház, a püspöki kar, a minisztérium, a pártkörök, a zalamegyei képviselők ós a testvér-tanitóköröknek küldje meg. Egyúttal bizottságot küldött ki a gyűlés, hogy a^kerület országgyűlési képviselőjét, Eitner Zsigmondot kérje föl, ' hogy a kérvényt a képviselőházhoz nyújtsa be. Ezután elk_ök az előadónak munkálatáért, s a tagoknak az érdeklődésért, köszönetet mondva, a gyűlést bezárta. HIVAT

ALOS ROVAT. A belügymiciszternek a megyei tisztujitásokra. vonatkozó körrendelete. Valamennyi vármegye közönségének. Az 1895. óv december havában megtartott általános tisztújítás alkalmával megválasztó! t vármegyei tisztviselők megbízatása a f. évi december hó 31-én lejárván, felhívom a vármegye közönségét, hogy az általános tisztujitásnak az 1886. XXI. t. c. 79 § a él telmében az év vége előtt leendő megtartása iránt, tekiutettel az idézett t. c. 83. §-ában foglalt, rendelkezésre akként intézkedjék-, hogy az uj tisztikar a jövő év január hó 1-én működését megkezdhesse. Ámbár az általános tisztújítás alkalmával szem előtt tartandó alapelvek hivatali elődeim által az 1889. és 1895-ik évben bekövetkezett tisztújítást megelőzőleg kibocsátott körrendeletekben részlet,esen elő vaunak sorolva ; a választás megejtésének mikéntjét pedig az immár másfél évtizede hatályban álló s a köztudatba teljesen átment 1886. évi XXI-ik t. c. kimeritőleg szabályozza : részemről még is elengedhetiennek tartom kifejezésre juttatni azon meggyőződésemet, hogy a vármegye közönsége tisztviselőt választó jogával egybekötött erkölcsi felelősség átérzésének és az ide vonatkozó törvények rendelkezéseihez való lelkiismeretes alkalmazkodásnak együttes hatása képes csak biztosítani azon nagyfontosságú célnak elérését, a mely az 1886. évi XXI. t. c. rendelkezéseiben nyer kifejezést s ezért annak kijelentése mellett, hogy a vármegyei önkormányzat működésének minden tekintetben kifogástalansága iránti meleg érdeklődésem, valamint azon körülménynél fogva, hogy kiváló súlyt helyezek arra, miszerint a vármegyék törvényben gyökeregő nagyfontosságú tisztújítási jogukat — minden más tekintetet háttérbe szorítva — egyedül a közigazgatás jól felfogott érdekeinek kielégítése céljából gyakorolják : ezúttal csupán arra kivánom a vármegye közönsége figyelmét irányítani, hogy ugy

r a megválasztott vármegyei tisztviselők minősítését illetőleg, valamint a választási eljárás ellen esetleg benyújtott panaszok érdemében az 1886. évi XXVI." t. c. 42. §-a értelmében a m. kir. közigazgatási bíróság van hivatva határozni. Végül utalással a folyó évi julius hó 11-én 51010 sz. a. kiadott körrendeletem végpontjában foglalt rendelkezésre felhívom a vármegye közönségét, hogy a tisztújítás eredményéről is annak idején tegyen jeleutést. Budapesten 1901. évi november hó 7-én. Széli sk. HIREK. — Esküvő. PáIfiszegi Pálffy László pacsai szolgabíró a mult vasárnap esküdött F. Rajkon örök hűséget, özv. Vései Véssey Lászlóné kedves lányának, Ilona kisasszonynak. — Kinevezés. A földm. miniszter Berger Károly Lajost, a ki eddig ideiglenesen viselte a helybeli gazd. tanintézet intézői tisztjét, intézővé, — Takács Zsigmond ösztöndíjas gazd. segédet intéző segéddé nevezte ki. — Eljegyzések. Nyers Ferenc zalaszáutói főtanitó eljegyezte Bánfi Etuskát, Bánfi Alajos sümegi igazgatót,auit.ó kedves leányát. — Viola Vilmos dr. csáktornyai orvos jegyet váltott Gráner Miksa ugyanottaui tekintélyes kereskedő kedves leányával Szeléna kisasszonnyal. — Előléptetés. A vallás ós közoktatásügyi miniszter Halász Gizit, a helybeli állami polg. leányiskolái tanítónőjét a X. rangfokozatba léptette elő. — Tiszteletbeli szolgabíró. Zalavármegye főispánja Farkas István zalaegerszegi lakost tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki és szolgálattételre a zalaegerszegi szolgabírói hivatalhoz osztotta be. — Hangverseny. A gazdászok a jövő szombaton az »Amazon« szállóban hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendeznek. A hangverseny változatos műsorát lapunk mult számaban közöltük. A mulatság iránt szokatlanul nagy az érdeklődés. A jegyek már is olyan számban