Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

BALATON VIDÉK 1901. október 20. 3 első, 6 második, 9 harmadik dij, 15 díszoklevél VHU kitűzve a versenyben részt vevő tárgyak díjazására. A dijak művészi beoü értékes arany es ezüst, vagy másnemű iparművészeti emléktárgyak a kiállításnak s a dij fokozatának megjelölésével. 6. A kiállításra szánt, tárgyak 1901. december 10-ig a kiállítási bizottság ciuiére (Egyetemi kör. Kossuth Lajos utca 10. sz.) beJmlcendők. 7. A kiállítók köt, lesek a tárgyak beküldésére kitűzött, időpontig (december 10 ig) bel5 dij fejében az első négyszögméter árában 2 kor. miiid?n további négyszögméter árában 1 koronát, a kiál'itási bizottságnak befizetni. Ennek fejében a kiállítók egy belépő jegyet, is kapnak. 8. A kiállított, tárgyak elárusíthatok, Az eladást a kiállítási iroda közvetíti, a vételár 10 százaléka a kiállítás pénztárát, illeti. A kiállításra vonatkozó írásbeli vagy szóbeli felvilágosítással kfV/.ségeseD szolgál a kiállítás rendező bizottsága (E

:\eteini kör, Kossuth Lajos utca 10. szám elnöki iroda.) Kolozsvárt,, 1901. október 15-én. A műkedvelők kiállításának rendező bizottsága. — Előfizetési felhívás. T. műkedvelő közönség ! A midőn «Versek és Elbeszélések" cimü könyvemmel a nyilvánosság elé lépek, indíttatva érzem magam újra a t. műkedvelő közönség szíves pártfogásához folyamodni. Könyvem 8 iv terjedelemben, a legújabb és legcsinosabb kiállításban jelenik meg 1902. évi január hó elsején, Várnay L. kiadásában. Előfizetési ára fűzve 2 korona, diszkötésben 4 korona. Munkámat ismételten a t. mükedveiő közönség s/.ives pártfogásába ajánlom támogatásukat előre i« köszönöm. Szeged. 1901. október hó. Palat.iuusz József — Megvadult bival Nagy riadalmat okozott m. hó 28-án este Simon Alfréd mészáros udvaráról elszabadult bivaly, melyet a főutcán sokáig hiába hajszoltak nagy riadalmára az ott sétáló sokaságnak. A megvadult állatot csak a késő éjjeli órákban sikerült, elfogni. — Szölöojtvány tolvajlás. A mult éjszakák egyikén a zalakoppan\i gazdasági ismét lő iskola szaktanítójának, Békefi Eleknek ojtvány telepéről eddig ismeretlen tettesek 600 drb gyökeres fásojtván) t felszedlek és elloptak-. A gonosz és vakmerő tetteseket a csendőrség erélyesen nyomozza. NYILTTÉR. álom volt életem, Káprázatos csalfa álom • Jött a hajnal, fölébredtem, S szertefoszlott, nem találom. — A Bakacs utzaban 2 csinos utcai szoba, konyha eleskamara es pince helyiséggel folyó evi november l-ére berbe adó, Bővebbet e lap kiadóhivatalában. — Ház eladás ! A Balaton utcában egy ház, tágas uri lakással és csinosan parkírozott kerttel szabadkézből eladó. Bővebb felvilágosítás lapunk kiadóhivatalában nyerhető. Minden hurutos bántalmaknál a legjobban ajánlható. (E rovatban közlöttekér nem vállal falelősséget a Szerk. CSARNOK. Leszámolás. Hova lett a pajzán kacaj, Gond nélküli aram/ napok ? Elkergette őket a baj, Melynek megtört rabja vagyok. Az ifjúság éltetője Kiszáradt a csontjaimból, Nyugodt szélesenil vájjon jö-e, Ha a vihar már nem tombol ? Ifjúságom .gyors patakja Lassú folyó árjába vesz, Kavicsait mind lerakja, Es átlátszó többé uem lesz. Egy maradt meg életemnek, Mikor ledőlt kártyavára : Az emléke szerelmemnek, Lenyugvó nap végsugára. Alföldi. A paradicsom postása*) Közli : Szafián Lajos III. éves gazd. hallgató. Szabadságra jött hazafelé a katona, rongyosan, éhesen. Egy falucskához érve, betért a legelső házba. A gazdasszony maga volt. • Adj' Isten jó reggelt, asszonyom !« köszöntött be a katona. • Adjon Isten, katona uram ! Honnan jön, hová való ?« kérdezősködött az asszony. »Eu biz' Badacsonyba.» • Paradicsomba ?« »Oda, oda lelkem«, volt a felelet. »Oh, katona uram, az én emberem 2 éve halt meg, hogy az Isten nyugosztalja haló földjében. Ha a paradicsomból jön, akkor tudja, milyen sora van ott neki. < • Hát bizony, lelkem, nagy szegénységben van. mert szent Péter kanásza. Mezítláb szaladgál, pedig ott hűvösebb idők járnak, mint erre.« | >Jaj, .í

K.Íi H

Z Isten áldja meg, ha lenne olyan szíves, küldenék neki egy kis ruhaneműt.« • Nagyon szívesen elviszem neki, hisz' kenyeres pajtásom.« • Hát. azután ott enni is szoktak ?« • Ep ugy, mint a földön.t • Van a második emberemnek egy pár uj csizmája, uj subája, legyen szíves vigye-el az első uramnak, meg egy pár fehér ruhát, meg egy kis harapni valót.« • Nagyon jó szívvel kezéhez szolgáltatom. Csak hatnarossaii végezzen, mert nagyon rövid szabadságra vagyok bocsájtva.« Az asszony a mondott holmikat, rövidesen összekötötte egy abroszba s átadta a katonának. • Ugyan katona uram, volna még egy kérdésem. Pénzre nem volna ott szükség ?* • Volna biz' arra, mert nagyon szűken van ott i • Legyen szives, van itt 30 frt, azt is oda adom, majd ád neküuk az Isten.€ A 30 forintokat lájbli zsebébe dugta a katona, bajszát, kétfelé törölte, kezet nyújtott, s Istennek ajálta a gazdasszonyt. »Isten áldja, katona uram, máskor is keressen föl !« »Máskor is, ha alkalmam nyílik !» A katona elhagyta a házat s a falu szélén kezdődő ritkás erdőbe vette útját. Alig távozott el, megérkezett a gazda a mezőről, 3 jó lóval a kócsí előtt. Az asszony még akkor is a pitvar ajtóban állott. *) Ezt az „iatoriá"-t idős földműves szájából hallottam. Annak régen mondották el, hogy ki és mikor, arra nem emlékszik. Kérdezősködtem eredetéről, de homályban maradt az előttem. Plágium vádjával senki sem léphet föl ellenem ily körülmény mellett. Cimét én adtam neki. A betűszedőt kérem, apró betűkből rakja ki előbbi mondatomat, mert gazdász kollégáim szemébe ötlik s „keresztelő

1'-t tartatnak velem. Szaflán Lajos. A tér szűkének köszönheti uram, kérése teljesültet. Mert én inkább a többség javáért dolgozom, mint egy emberéért. Hiszen tudja, liogy mindig többet ér 2 liter jó bor, mint 1 liter rosz. Sapienti sat 1 Betűszedő. • No anyjukom, nincs valami baj, hogy áll a ház tája ?« • Nincs, kedvesem. Isten hozta ! Ép most volt itt, egy katona. Gondolja csak, a paradicsomból jött. Kérdeztem, ismeri-e -meghalt emberemet. Azt mondta, hogy kenyeres pajt.ása s hogy az nagy szegénységben van. Odaadtam a ken' uj csizmáját,, uj ruháját, 2 pár fehér ruhát, meg a 30 forint,ócskánkat,. Nagyon jó ember, azt, mondta, hogy pontosan beszámol az uramnak.: A gazda leugrott, a kocsiról. »Nem tudod, merre vette útját, ? Én is szerettem volua pár szót váltani vele • »Azt nem tudom, mert hamarosan itthagyta a házat,, örömömben nem is kérdeztem, merre megy.« • No asszony, fogd ki a lovakat, !« A gazda felült a lógósra, megsarkantyúzta s az erdő felé nyargalt, mert gondolta, hogy a katona uem igen kereste a kocsiutat. A mint, az erdőbe ért, meglát,otl a távolban egy embert. A lesz, a kit keresek, gondolta s megszorította lovát. Le a katonának is volt, hátra gondja, ö is észrevette az ügető lovast. »Ez engem keres,« beford ult hat, egy sűrűbe s ott, hagyta a batyut. Avval a legtisztásabb helyen haladt, a legbátrabbau. Pár perc múlva utolérte a gazda. • Adjon Isten jó napot !< • Adjon Isten, barátom uram !« • Nem látott egy kaputos embert, erre ?« • De láttam; most, ment be abba a sürübe !< • Hej, oda nem tudok lóval bemenni !« • Tán azt keresi ?« • A zt !< • Ugy vettem én is észre, mintha valakitől félt volna, mert, nagyon sebesen haladt.« A gazda megáll, gondolkozik. • Ugyan barátom, legyen szives, fogja meg a lovamat, mig bemék a sürübe.« • Nagyou szívesen.« A gazda leszállt a lóról s a mint behatolt a sürübe, a katona elment, a batyuért, felült, a lóra s más irányban elemeltette irháját. Mikor a gazda eredmény nélkül kijött a , sűrűből, lovának csak lába nyomát lelte. Megvakarta fejét. > Most már engem is becsapott a kafoiiM és szomorúan baktatott hazafelé. Otthon felesége fogadta. • Nohát, kedvesem, utolérte a katonát ?« • Ut.ól, anyjukom, hanem nagyon megsajnáltam. Alig bírta szegény a nagy batyut, oda adtam hát neki a lovat.« • Oh, kedves apjukom, de jól tette. Isten áldja meg érette !«*) ') Régi néphagyomány. De minthogy azek is a kor műveltségi állapotát tüntetik tel, mig élnek a népek ajakán, készséggel adunk neki helyet. Szerk. Szerkesztői izenetek. K. K. Örömmel vettük szives igéretét. R. E. Zaia-Szent-Balázs. Ajánlatát nem fogadjuk el. Őszi dal, Hangulatos kis dalát a második »zak átdolgozásával közöljük. — A cim jól volt használva. — Felajánlott munkásságát szivesen látjuk ; s óhaját készséggel teljesítjük. F. Hahót. Csak abban az esetben tesszük meg, ha szorgalmas levelezést tapasztalunk. Amit eenkiaem tudott. Beválik. Némely dolgot a leirásban csak sejtetni kell. A papírnak csak egyik oldalára tessék írni. Az idegen kifejezéseket lehetőleg ksrülni kell. Piaci gabnaárak 1901. okt. 25. Buza. . Rozs . Árpa. . Zab . . Burgonya Kuk. tusás Tűzifa . 15 K. 40 fii. 13 K. 40 fii. 12 K. 40 fii. 14 K. 80 fii, 5 K- — fii. 2 K. 60 fii. 32 K. — fii.