Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

1901. november 3. ment, könnyen megközelíthető s a jel­zett célra alkalmas helyet, melyen sem a tanulók másokat, sem a mások a ta­nulókat nem zavarják, szintén elrontja a tervezett állomás. Továbbá mindazo­kat a számításokat, melyek az eddigi vasúti állomás létesítésénél irányadók voltak. Mi ugy tudjuk, hogy a város a vas­útra megszavazott összeget azzal a föl­tétellel ajánlotta meg, ha a vasút a park északi sarkán a Villa Melancholia mel­lett vonul el. A vasút irányának meg­jelölése tehát a város kezében van. Azt is tudjuk, hogy a tervezet minden irány­ban ellenszenves fogadtatásra talál. Igy van reményünk, hogy a város képviselő­testülete a tervezet végrehajtásának meg­gáílásáia idejekorán megadja a csatta­nós feleletet. A déli vasút válsága. A déli vasút egyike Európa legdrágábban épült vasutaiuak. A Ferenc József keleti vasnt és több állami kezelés alatt álló vasut egyesü­lésével az osztrák kormáuyuak 1853-ban kelt engedélye alapján jött létre ez a vasút. Miután az olasz vonalak átvételével nemzetközi jellegre tett szert, Erélyesen hozzálátott vonalainak min­den irányban való kiépítésénél, a vállalat veze­tősége azonban olyan pazarul járt el, hogy 1879-ben már 747.152 drb részvény értéke forintokban á 200 frt = 149,430.400-— 4,155445 drb 3 százalékos köt­vény á 200 frt 397,400 919-­247.474 drb 5 százalékos köt­vény á 200 frt - 42,398.553-82 Összesen tehát 589,819.873-50 tett ki a befektetett tőke. Ámde a főhiba ab­ban rejlett, hogy folytonos voualkiépitések köze­pette megfeledkeztek a megfelelő forgalmi tő­kékről gondoskodni és minthogy a vállalatnak több vonala meglehetősen rosszul ütött be, nem • olt többé abban a helyzetben, hogy a drágán épített vonalak jókarban tartásáról is gondoskod­hatott volna. Ez időtől fogva a déli vasút foly­ton tengődött. Jövedelmeinek nagy részét a kamatozó kötvények emésztették föl s minthogy az ujabb szükségleteknek a pénzhiány következtében eleget nem tehetett, jövedelmezősége sem fej­lődhetett a kötelezettségek arányában. Az osztalék ennek következtében nagyon gyenge volt. A kétszáz forint névértékű részvé­nyek után már évek óta 2—4 frt között válta­kozott az osztalék. BALATONVIDÉK 3 gyetlen kórt, a ragadós rémet inkább ? Lan­kadtan kúszol térdeden élettársaddal együtt, egyik sirtól a másikhoz . . . »Melyiket szeret­tem ? Melyiket szerettem ?!.... Csak egy két nap választja el a három kis sirdombot egy­mástól, — de ismét összeköti az anya, az atya szivtépő fájdalma! * * * Hol találtok Ráchelek, irt, szíretek se­bére? Hol vigasztalást gyötrelméitekre? Oh, ha van szivetek, találtok. Ha van szivetekben szeretet, igati szeretet, krisztusi szeretet, akkor találtok. . . . >Az Ige, az Eszme* titokzatos örök fény körében vannak angyalkáitok. Ne őket sirassá­tok hát. Ne őket; ők boldogok. Magatokat si­rassátok, kik^t angyalaitok itt hagytak a föld nyomorúságai, az élet keservei közt! Kollárik Kálmán. Az utolsó években a vasút helyzete ismét javult. Különösen a Bécs-Trieszti vasút fejlődött ki nagyon előnyösen SÍ a vasút, bevételei ezál­tal jelentékenyen gyarapodtak. Mindazonáltal a déli vasút részvényeseinek az 1899. évben csak 1 frank jutott, osztalékul részvényankint, tehát kevesebb, mint azokban az esztendőkben, a me­lyekben az üzleteredmény a jelenleginél sokkal kedvezőtlenebb volt, minthogy a déli vasút zár­számadásai szerint a kiadások is jelentékenyen felszaporodtak. Esten körülmény móduélkül és talán nem egészen jogosulatlanul felizgatta a déli vasut résvényeseit. A Hamburgban lakó déli vasut részvénye­sek élénkebb akció kifejtését határozták el a társaság ügyeinek rendezése végett. Az erre vonatkozó első ülést még 1899. április havában tartották meg, melyben kifejtették, hogy a cse­kély osztalék leginkább annalr tulajdonítható, hogy a vállalat adói é.s egyéb terhei minden részvény után majdnem 11 és fél frankot tesz­nek ki. Kijelentették-, hogy az üzletvezetőség rekonstruálását szükségesnek tartják már annál­fogva is, minthogy a jelenlegi vezetőség pénz­ügyi gazdálkodása nem felel meg a vasut érde­keinek. Szükségesnek mondták ki azon alapsza­bályok módosítását is, melyek a részvényesek­nek a közgyűlésen való részvételét szabályoz­zák. A most érvényben levő alapszabályok ér­telmében egy részvényes legfeljebb 20 szava­zatra lehet feljogosítva. Ily körülmények között ha az összes 750,000 drb részvény képviselve lenne, a közgyűlésen körülbelül 1000 embernek kellene résztvennie. Figyelemre méltó továbbá azon kijelentés is, hogy a társaságra nézve nem kötelező a kamatozó részvényeknek al parin való visszavásárlása sem. A hamburgi gyüleke­zeten e helyett a kötvények rendes uton való visszavásárlását és húzások elhalasztását mond­ták ki szükségesnek. Tudvalevőleg a déli vasut részvényeket, melyek szintén sorsolásnak vannak alávetve, szintén ily módon váltják vissza. A déli vasut helyzetének az utóbbi évek­ben való javulása arra birta ismét az osztrák kormányt, hogy agresszívebb politikára adja magát a déli vasut vállalattal szemhon. Az osztrák kormányoknak régi kedvenc vesszőparipa ez a vasut s a mostani osztrák vas­úti miniszter is babérok után vágyakozik, a mi­kor egyre a déli vasnt vállalaton lovagol. A déli vasútnak legnagyobb baja az adó, mellyel Ausztriában sújtják. Az osztrák kormány a déli vasut adóját ugyanis a bruttó bevételek­ből állapítja meg. Hogy a helyzetet kellően felfoghassuk, tud­nunk kell azt hogy a déli vasut majdnem összes tiszta nyereségét elsőbbségi kötvényeinek kamatja gyanánt tizeti ki. Az osztrák kormány ezt azonban nem veszi figyelembe, mivel állítása szerint az elsőbbségi kötvények tulajdonosai csak olyan érdekeltjei a vasútnak, mint a rész­vényesek, sót kedvezőbb helyzetben vannak a részvényeseknél, mint hogy azok első sorban lesz­nek kielégítve. Sulj'osbitja a helyzetet, hogy az összes vasutak s igy a déli vasut bevételei az idén apadtak s hogy a valódi részvényeseknek aligha fog ez évben osztalék jutni. A déli vasut ügyében tehát ismét tárgyalni fognak, ezúttal azonban Párisban, a hol bizo­nyára kemény vádakkal fogják illetni az osz­trák kormányt, mely nem először végzi akna­munkáját^ olyan vasutak ellen, hogy azokat ha­talmába kerítse. Csanády Gusztáv dr. ünnepeltetése Babérral koszorúzta meg Athén bölcseinek, költőinek ^homlokát. ; A rómaiak ércbe vésték császáraik, consulaik nevét; hazánk szobrot emel nagyjainak s tetteiket arany betűkkel irja könyvébe Clio. A tanítvány mit adjon szeretett tanárának, vezetőjének ? Fölütöm a Szentírást s abban e sorokat olvasom : „Most még fönnmaradnak számotokra a hit, remény és szeretet s ezek között legna­gyobb a szeretet." Ezt a legnagyobbat, szive igaz szeretetét adta mult szombaton a gazdász ifjúság Csanády dr. nyugalmazott igazgatónak, koszorúba kötve hálájával, kegyeletével, elismerésével. Lehelyez­ték azon koszorú mellé, melyet az ünnepelt volt tanítványai, tanártársai : a tudomány munká­sai fontak szívok érzebnéiből. A tisztelgők seregéhez csatlakoztak, hogy tisztelettel meghajoljanak a jóakarattal megfu­tott nemes pálya határánál. Nemes érzelmeinek kinyilvánítására fáklyás zenét adott a hallgatóság volt tanárának, igaz­gatójának tiszteletére, fi órakor indult az ifjú­ság négyes sorokban, 80 fáklyával az „Amazoné­tól az ünnepelt lakása felé. Oda érve, Wolken­stein Osvald gr., ifjúsági elnök a következő rö­vid, egyszerű, de szívből fakadó beszédet intézte az ünnepelthez : Szeretve tisztelt, volt Ii/azyutó Urunk ! Mélyen meghatva, fájó szívvel állunk meg volt igazgatónk előtt, hogy bucsu sza­vunkat hallatva, háláknak és köszönetünknek adjunk kifejezést mindazon jóságért, atyai szeretet és jóindulatért, mellyel minket II. és III. éveseket az elmúlt években elhalmozni méltóztatott. Mint egy családatya gyermekei fölött, ugy őrködött Nagyságos .Urunk fölöttünk. Se­gített, támogatott munkánkban, előmenete­lünkben. Hosszú, nemes pályáját az ifjúság javára, a magyar mezőgazdaság fejlesztésén, emelésén dolgozva töltötte el. Uraim, mi ezen ernyedetlen munkásságnak jutalma ? Hadvezéreknek szobrokat emelnek, ki­tüntetésekkel halmozzák el a nagy államfér­fiakat, a kik büszkén csillogtatják rendjeleiket a szürke tömegben. A tanárt nem elégítheti kf ilyen jutalom. Az a férfi, ki mély tudással, belátással, erős kézzel egyengette útját egy nemzedéknek, ki már annyi gazdát nevelt társadalmunknak s ezt az óriási munkát feltűnés, haszonlesés nélkül végezte, az nem részesülhet üres ki­tüntetésben. Annak jutalma nagyobb, magasz­tosabb : volt tanítványai szivében élő szere­tet- és hálában található fel. Szeretve tisztelt Nagyságos Uram ! Lo­bogó fáklyáink gyönge jelei azon nagy hálá­nak, égő szeretetnek, mellyel mi s kivüliink 100 és 100 végzett praxi szeretett volt tauá­rának, igazgatójának tartozik s iránta érez. Ezen érzelmünktől indíttatva kiáltjuk most : Éljen Csanády Gusztáv dr. soká, boldogan ! A lelkes éljenzés lecsillapodtával könyekig meghatva mondott köszönetet Csanády az ifjú­ság meleg ovációjáért. ígérte, hogy mindenkor örömmel gondol vissza a tanintézetre s nzt — miut fiait vesztett madár — többször fölkeresi. Beszéde után Bizi bandája húzott el egy pár hallgatós nótát s az ifjúság elvonult s ki­aludt a fáklya, mellyel érzelmeiknek adtak meg­nyilatkozást. De lobog szivökben a szeretetnek lángja s nem engedi elenyészni kedves emlé­keiket, melyek volt, szeretett igazgatójukat szi­vükhöz fűzik. * Csanády Gusztáv vegyész-tudor 1837-ben született Battonyán, Békésmegyében. Középis­kolai tanulmányainak bevégeztével a gyógysze­részi pályára lépett. 1862-től 67-ig Pestmegye törvényszéki vegyésze volt. 1868-ban a buda­pesti egyetemre ment, hol egy évig a vegytan­nal foglalkozott. Mezőgazdasági vegytani isme­reteinek kibővítése céljából az 1869—70. tan­évet a Halle-Wittenbergi egyetemen töltötte s ezen év őszén a magyaróvári gazd- akadémiára kineveztetett a vegytan segédtanárává. 1871-ben elfoglalta a helybeli gazd. tanintézet vegytani tanszékét. Mint tanárt az ifjúság iráut odaadó szeietet, igazságosság és szelídség jellemezte. Buzdította a tehetségest, lelkesítette az előre­haladót, bátorította a törekvőt. Szakműveinek megírásában a mezőgazdaság szellemi, erkölesi színvonala emelésének eszméje vezette tollát. Érdemeinek elismeréseül a kormány 1892-ben igazgatónők nevezte ki ; 1897-ben az uj tanépü­let felavatása alkalmából a király Ö felsége a Ferenc József lovagrend keresztjével tüntette ki. Midőn saját kérelmére fnyugalomba vonult, nyugodt lelkiismerettel, megelégedetten tekint­het vissza 31 éves működésének határán. Ele­tének befutott sivatagjának közepette — értem a tanári pályát — oázon pihen meg tekintete. Szépen zöldéi ott a szeretet és hála, kikelve azon magvakból, melyeket mint tanár vetett el tanítványai szivébe. Sz állán Lajos III. éves gazd. ball g*tó.

Next

/
Thumbnails
Contents