Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

BALATONVIDEK 1901. október 6. Tapolcai kerület. Hertelendy Ferenc szabad­elvű eddigi képviselőt kikiáltották versenytárs­nélkül. Alsólendvai kerület. Vilcsek Frigyes gr. nép­párti 158 szavazatta bbséggel lett képviselő Varga Fábor dr. szabadelvűvel szemben. Ezt a kerüle­tet tavaly Mandel Mór szabadelvű képviselt^ Zalaszentgróton élénk és érdekes választási here folyt le Eitner Zsigmond Ugrón- és Tará­nyi Ferenc kormánypárti jelöltek között. Mind­két párt teljes erővel dolgozott, hogy a győzel­met biztosítsa jelöltje számára. Délfelé az Ugrou­párt felülkerekedett s többségét az után folyton megtartotta. Éjjel 1/ 2 1 órakot hirdette ki Sur­góth Miksa sümegi ügyvéd, a választás elnöke, hogy 282 szótöbbséggel a kerület mandátumát Eitner Zsigmond nyerte el. Beadatott 2624 sza­vazat, a melyből Eitnerre 1453, Taráuyira 1171 esett. Eitner könnyes szemmel, szive mélyéig meghatva mondott forró köszönetet, kijelentve, hogv minden erejével a haza és kerület érdekeit fogja védeni. Méltó elismerés illeti Surgóth vá­lasztási elnököt, a ki nehéz munkáját szigorú igazságossággal, bölcs mérséklettel és nagy ta­pintattal végezte. Letenye. Szép rendben tartott a választás éji* 11 óráig. Szüliö Géza dr. néppárti 989, Csesz­nák József szabadelvű 812, Sümegi Vilmos Ug­ronpárti 377 szavazatot nyert. Ezt a kerületet eddig Lepsényi Miklós pártonkívüli képviselte. A baksai kerületben Berger Iguáe szabad­elvű eddigi képviselő és Darányi Ferenc dr. néppárti állottak szemben. Darányi 1396, Sibrik Adorján f. 598, Berger 1309 szót, kapott. — Le­tenyén és Baksán általáuos többség nincs s 18-ka körül pótválasztás lesz. Darnay muzeum Sümegen. Őskori temetkezések. Az őskor különféle át­alakulásaival a temetkezési módok is váltakoz­tak. A kőkor őslakói halottjaikat zsugorí­tott vagy ülő helyzetben temették el, föléjük halmot emeltek. A bronzkori műveltség, mág­lyán égette el a halottat és a hamvakat urnába gyűjtve ,helyezte a földbe, a nőknek ékszereit, a férfiaknak fegyvereit adva hozzá mellékletül. A liallstatti korban váltakoznak az urna­sírok a csontváz-sírokkal, mig a La Tene mű­veltség őslakói ismét csontvázsirokban temet­keznek. A rómaiak korábail a csontvázsirok mel­lett az urnasírok is gyakoriak, melyek csak a nópvándorláskorban gyérülnek meg. Honfoglaló őseink már ismét verem sírokban temetkeznek, nem egyszer a harcost paripájával temették e!. Még két különleges temetkezési móddal találkozhatunk, de legritkább esetekben az ős­korban. Egyik mód: midőn a. holttestet máglyán elégették, de hamvait nem gyűjtötték össze, hanem a máglya fölé halma t emeltek, azaz a máglyát behantolták. Legritkább, de még el­vétve a népvándorlás korban is fordul elő olyan temetkezési mó^, hol a halottat derekáig földbe ástak, felső testrészét szurok, vagy valamely égő olajjal bekenve elégették és ugy hantol­ták be. A temetkezési módok közül kétségtelenül legérdekesebb az urnába való temetkezés, mely­nek 3 féle módozatát ismerjük. A fedeles vas­tag falu urnák egyszerűen kőlapra állítva te­mettettek el. A fedeletlen kisebb urnák kőkup­pal vétettek körül, hogy azokat a földnyástól megóvják és az urnákat szájjal földfelé fordítva helyezték a kup közepébe. Legritkább a fare­tesszel körülvett urnasir, mely azonban csak a haladottabb őskorban és a rómaiak korában di­vatozott. Légritkábbak a kőurnák, melyek bel­sejében a hamvak befogadására üveg uruákat használtak. Ilyen sírokkal hazánkban legritkább esetben találkozhatunk. Nem ritka azonban ez a klasszikus vidékeken. Aquileaba százával lát­hatók az üveggel bélelt kőurnák. Darnay csak a lesence-tomaji urna-temetőben találkozott üveg urnaval. Az agyagtól készült urnák épen való kivétele nagy gondot igényel. Darnay Kálmán, midőn a csabrendeki temotő több száz urna­sirját kiásta, a következő saját módját találta legcélszerűbbnek : az urnát késsel körülásva, a földtől megtisztítva, 2 órán át érintetlenül hagyta a nap melegének kitéve, ez által az ur­nák repedései kitágultak, de a benne levő föld­del kevert hamu összetartotta azokat. A repe­deseket plé kanálba tűznél felolvasztott timsó­val beöntötte és így épen emelhette ki. Ezen J eljárás mellőzésévelaz urnasir közül alig ment­hető meg kettő épen. Az is csak abban az eset­ben, ha homoktalajból kerültek elő. Heti szaporulat. A mult hét legbecsesebb szaporulatát régi templomi felszerelések képe­zik. Legkiválóbb a templomhajó aranyozott tré­belt nagy olaj lámpája, melynek becsét emeli a remek bárok Ízlésű díszítése. Érdekes a szentély örökégő mécse, melyet koronás turul madarak tartanak, e felszereléshez tartozik még egy styl­szerü csengő a XVIII. század közepéből. A had-" történelmi csoport legszebb darabja a mult na­pokban szerzett disz kovács-pisztoly potsdámi fegyverkovács műve, német császári monogramm a koronával, nyilván a kuruc és labanc villon­gások idejében jutott a magyaroknak zsákmá­nyul. Értékes a Csabreudeken lelt régi diszes veretű török pisztoly és ugyanott a táborhelyen talált kerektalpu kengyelvas Bethlen Gábor ko­rából. Említést érdemel a mult századbeli cin­ből öntött juhászfokos is. Domborított bronz diszitést találtak Sümegen Luiszer Lajos terü­letén és nagyon szép csinált kőbaltát Szt.-Gróth­Polgárvárosban. A heti szaporulatot 1 drb Beth­len Gábor tallér, több XVII. századbeli ezüst és poltura egészíti ki. Igen csinos egy tulipá­nos selyem hímzésű oltai kendő a XVII. szá­zadból, melyet Somogymegyéből küldöttek be a muzeum részére. Kisebb igényű egy piros mázos ónfedelü korsó 1761. évszámmal. HIVATALOS ROVAT. r Értesítés. Fő magasságú Vaszary Kolos biboruok, her­primá8 0 Eminentiája által Keszthely város sze­gényei segélyezésére tett alapítványának 2000 koronát tevő félévi kamatai, 0 Eminentiája ala­pító levelének 3-ik pontja értelmében f. évi ok­tóber hó 15-éu kiosztatni fognak. Felhívom mindazon keszthelyi születésű s illetve illetőségű egyéneket a kik, ezen alapít­vány kamataiból nyerendő segélyre igényt tar­tanak, miszerint ennek elnyerhetése iránti igé­nyeiket. október hó 12-ik napjának déli 12 óráig a városház tanácstermében, a hivatalos órák alatt (d. e. 9—12-ig) jelentsék be. Keszthely, 1901. október hó 5-én. Nagy István, városbíró, b'zottsági elnök. HÍREK. — Ö Felsege nevenapjan, okt. 4-én a hely­beli plébánia templouibau Duust Ferenc dr. apát-plebános káplánjainak segédletével isteni tiszteletet, tartott, melyeu megjaleutek a katonai és világi hatóságok fejei, aZ iskolák tanárai és tanítói tanítványaikkal együtt. Szt. mise alatt a főgimn. ifjúság énekelt. Offertoriumkor Peér Leó fögiuin. tauár alkalmi darabot énekelt. A meg­ható éneket Gönczy Ede fögimn. tanár hegedű­vel kisérte. Az ünnepély napján a hivatalos épü­letek fel voltak lobogózva. Személyi hirek. Festetics Tassilo gróf ő excelleutíájának vendégei voltak : Deym Izabella grófnő, Parsinger festő Bécsből ós Festetics Jenő gróf. — Festetics György gróf szeptember 30 án automobilén Szombathelyre utazott, a hol öukéntesi óvót fogja leszolgálni. — Festetics Jenő gróf ő méltósága folyó bó 2-áu délután a 4 órai vonattal Zalaujvárról hosszabb tartózko­dásra külföldre utazott. — Tölcsóry Ferenc egyházmegyei kath. legónyegy leti felügyelő pénteken a helybeli kath. legényegyletet meg­látogatta. — A király nóvünnepe Csáktornyán. Csák tornya város közönsége lelkes módo" ünnepelte meg koronás királya névüuuepónek 71-ik évfor­duló napját. A nevezett napon a középületeket fellobogózták, reggel 9 órakor a római katholi­kus templomban fényes istenítisztelet volt, me lyet Zabavnik Alajos tartott fényes psrpi segéd­let ós az áll. tanitókópző-intózet énekkarának közreműködése mellett. A szent mise bemutatá­sán jeien voltak a katonai, polgári hatóságok képviselői ós az összes intézetek tanulói tauilóik és tanáraik vezetése mellett. — Rendkívüli megyegyiilés. A választott vár­megyei bizottsági tagoknak folyó óv végén ki­lépő fele része, illetőleg az időközben tagsági képességüket vesztett, elhunyt vagy leköszönt tagok helyébe teljesítendő választások határnap­jának kitűzése céljából folyó 1901. évi oktober 8 án d. e. 9 órakor Zala-Egerszegen a várme­gyeház gyülóstermébeu rendkívüli bizottsági köz­gyűlést, tartan ik. A közgyűlés tárgyát, kizárólag a fentidézett választások határnapjának knüzése képezi. — Gyémántmise. A gondviselés különös kegyben részesítette azt a kurzust, melyet 1841­ben bocsátottak ki a papnevelő intézetből. A néhány papból, kiket ebben az évben szenteltek föl, hárman érték meg a gyémántmiséjüket : Mácz János, Lakatos Lajos ós Kavulák János. Mácz János ny. plébános pár héttel ezelőtt, Ka­vulák János c. kanonok, berzencei plébános pe­dig a mult vasárnap tartotta meg nagy ünnepé­lyességek között gyómántmiséjót. Lakatos Lajos­ról, ki a veszprémi defficentiábau van, hallgat a fáma. Kavulák János gyómántinisést a megyés­püspök ur ő nagyméltósága egy meleghangú levélben üdvözölte ezzel az ünnepélyes alkalom­mal. Főpásztori elismeréssel fén ybe helyezte a dő­rék lelkipásztor érdemeit, melyeket hosszú idejű lelkipásztorkodása alatt áldásos működésé­vel szerzett. Ezek között az érdemek között csak azt, az egyet említjük fel : hogy a berzencei zár­dát csodálatos áldozatkészséggel létesítette s nagy önmegtagadás áráu gazdag alapitványnyal látta el. Az erre fordított költségek 140,000 K.-t tesznek ki. A gyómántmisén a manuduktori tisz­tet, Peller Pál murakereszturi apát-plebáuos tel­jesítette. Ugyan ö tartotta az alkalmi szent, be­szédet, is. Kinevezések. Görőmbey Balázs kinevezésé­vel megüresedett keszthelyi kir.járásbirósági al­birói állására Gyengö Kornél dr. budapesti kir. aljegyzőt nevezték ki 85 folyamodó közül albi­róuak. Isten hozza a szép Balatonvidékére ! — A vallás és közoktatásügyi miniszter Haller Ist­ván oki. tanítót, a nagyfáiul állami elemi nép­iskolához rendes tanítónak nevezte ki. — Képviselői köszönet. Wlassics Gyula dr. Ő nagyméltósága, a csáktornyai választókerület újonnan megválasztott országgyűlési képviselője, megválasztatása alkalmából a Csáktornyái és perlak: végrehajtó bizottság elnökeihez a követ­kező táviratot intézte : «Sziveui mélyéből kö­szönöm a csák tornyai választókerület polgárai­nak oly hatalmasan nyilvánult, bizalmát, a melyre méltóuak lenni a haza javára szentelt szünte­len munkálkodásommal továbbra is iparkodni fogok. Mélyeu tisztelő polgártársuk ós képvise­lőjük: Wlassics Gyula.« — E helyen megemlít­jük, hogy a képviselői mandátumot átadó kül­döttséget ö nagyméltósága f. hó 12 én fogadja Budapesten. — Máso 1 katholikus nagygyűlés A Katho­likus Körök Országos Szövetségé <> következő felhívást, inteni Magyarország kathoiiúusaihoz : A magyar kat.holícizmus kilencszáz éves jubi­leuma alkalmából megtartott, Országos Katholi­kus Nagygyűlés — melynek emléke feledhetet­lenül él még mindnyájunk szívében — megbízta a Katholikus Körök Országos Szövetségét, hogy a most folyó esztendőben is Katholikus Nagy­gyűlést rendezzen s ennek megtartartásáról gon­doskodjék. E megbizat.ásnak megfelelve, a Ma­gyarországi Katholikus Körök Országos Szövet­sége a Másodtk Országos Katholikus Nagygyű­lésre hivja meg a magyar katholikusokat, hogy találkozva egymással, erőt, bizalmat, reményt, merítsünk egymás hithüségóböl, hazpszereteté­ből, lelkesedéséből ; hogy kifejezést adjunk újból hűségünknek, ragaszkodásunknak Anyaszentegy­házunk és édes magyar Hazánk iránt ; hogy tanácskozzunk teendőink, jövő feladataink felöl, melyek a jövőben reánk várnak, azokról a kö­telezettségekről, melyeket teljesítenünk kell egyházuuk és hazánk javára ós dicsőségére. A Második Országos Katholikus Nagygyűlés no vember 4—7. napjain fog megtartatni Budapes­ten az ország fő- ós székvárosában. A nagygyü lésnek renaes tagja lehet minden katholikus férfi, ki ezen szándókát folyó évi október hó 15-ig a nagygyűlést előkeszitő bizottság irodá­jában (Molnár-utca 11., Kath. Kör) bejelenti s tagsági díj fejében 4 koronát fizet. A rendes tagok részt vehetnek a szakosztályi üléseken, a

Next

/
Thumbnails
Contents