Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-03 / 9. szám
1901. március 8. 8. kint ismétlődő és kiosztási célokra szánt 200 kor. kegyadomáuya, által vált lehetővé. 2. Az egylet pénz és vagyon kezelése. A mi az egylet vagyonának állását illeti, e részben is csak kedvezőt jelenthetünk. A folyó jövedelmek és kiadások, valamint a törzsvagyonról vezetett számadások, mint minden évben, két felkórt szakértő számvizsgáló, névszerint Buchberger Fülöp városi pénztárnok és Stieder Kálmán városi tanácsos urak által f. hó 16-án megvizsgáltatván, pontosan vezettettek és helyesnek találtattak ós az idén is, mint a megelőző" években, oly szerencsés helyzetben van egyletünk, hogy habár fennállásának 21 éve alatt soha se adott ki segélyezésekre oly nagy összeget mint a lefolyt évben — mégis számadásait jelentékeny pénzmaradványnyal zárhatta le u. i. pénztárnoknő Stieder Kálmánnó által kezelt folyó évi száma dás záilata szerint az 1900. évi összes bevétel kitett 2610 K. 38 f., a kiadás pedig 1793 K. 50 f., mutatkozik e szerint pénztári maradvány 816 K. 88 f. ; van szerencsénk javaslatba hozni, hogy abból a pénztári maradványból 400 K. az alaptőkéhez csatoltassék, 416 K. 88 f. pedig a jövő év számlájára azonnali segélyezési célokra leendő kiadás végett előirassék. A mi az alaptőke külön az elnöknő által vezetett számadását illeti, az nevezett szakértő számvizsgáló urak által szintén átvizsgáltatott ós a takarékpénztári könyvek és értékpapírokkal összehasonlittatott. Az alaptőke állománya a megelőző évi állapottal összehasonlítva a következő : 1900. év elején az alaptőke kitett 19034 K. 54 f. 1901. év elején „ „ 19306 „ 91 „ Szaporulat ez ideig : 272 K. 37 f. Ezzel kapcsolatosan van szerencsénk a tisztelt közgyűlésnek az alaptőke elhelyezése és kamatjainak miként való felhasználása iránt következő tájékoztatást nyújtani : 1. A keszthelyi takarék pénztár részvénytársulatnál 3 betétkönyvben 4 1 /' 2°/o kamatozással van elhelyezve 17281 K. 71 f. 2. Id. Reischl Vencel adománya 2 drb 4 %-os, egyenkint 1000 K. papirjáradék kötvénvben . . . . . . . . . 2000 K. — ' f. 3.2 drb. Bazilikasorsjegy ben 25 K. 20 f. Alaptőke összesen . 19306 K. 91 f. Ha ehez hozzáadjuk a fentebbi pénzmaradványt 816 K. 88 f. az egylet időszerinti pénzvagyona kitesz . 20123 K. 79 f. A törzsvagyonnak az alapszabályok értelmében érintetlenül kell maradnia, kamatjai azonban egészben segélyezési célokra felhasználhatók. Tisztelt közgyűlés ! Addig, mig egy alaptőke megteremtéséről kellett gondoskodnunk, fillért fillérhez raktunk, minden nélkülözhető kiadástól tartózkodtunk s hallatlan erőfeszítéseket tettünk, hogy azt megalkothassuk tehát, ha lehetett, a kamatokat is csaknem egész öszszegükben tőkésítettük, most azonban, hogy törzsvagyonunk már tekintélyes összeget képvisel, annak gyarapítását lassúbb tempóban eszközöljük s a kamatok legnagyobb részét segélyezésekre fordítjuk. Igy az elmúlt évben az alaptőke összes kamatja kitett 852 kor. 37 fill., ebből 580 koronát segélyezésekre használtunk fel és csak 272 kor. 37 fill. csatoltunk az alaptőkéhez. A jövő évben alaptőkénk már egéss bizonyosan 20000 koronát fog kitenni, melynek évi 950 kor. kamatja a tagsági dijakkal együtt az évi kiadásokat eddigi tapasztalások szerint fedezni fogja, ugy, hogy legfeljebb azou kegyes adományokat fogjuk az alaptőkéhez csatolni, melyek az adományozó akarata szerint oda kapcsolandók, vagy a melyeknek ez alaptőke gyarapítására való felhasználását a közgyűlés elhatározni fogja. Vagyonunk kezelése- ós állományáról lévén szó, nem mulaszthatjuk el hálatelt szivvel azokról megemlékezni, kik nagylelkű adományaikkal annak gyarapítását eszközölni s igy az egyletnek fontos feladata teljesítését megkönnyíteni szíveskedtek : igy a keszthelyi takarékpénztár részvénytársaság közgyűlése 50 koronát, a keszthely-vidéki takarékpénztár 20 koronát adományoztak egyletünknek, Keszthely város nagylelkű közönsége pedig azzal, hogy január °hó -iü-an tartott jelmez-estólyünket oly szép számmal fölkereste és 300 kor. tiszta jövedelemmel járult hozzá az általunk követett nemes cél eléréséhez. Ezen összegek a pénztári maradványban foglaltatnak, a takarékpénztárak adományai segélyezési célokra fordíttatnak, részben már forditattak, a jelmez-estély 300 kor. tiszta jövedelme pedig 100 koronával megtoldva az alaptőke gyarapítására felhasználtatott. Fogadják a nemeslelkü adományozók magasztos ügyüuk pártolásárt egyletünk hálás köszönetét. 3. Az egylet tagjai. Városunk fenkölt lelkű községe rokonszenvének egyletünk magasztos céljai iránt legmegbízhatóbb megnyilatkozását abban látjuk, hogy tagjai között csaknem minden számbavehető család van képviselve. Némi hullámzás a tagok létszámában minden évben tapasztalható ugyan, mely azonban végeredményében legtöbbször az egylet előnyére üt ki, a mennyiben kilépett egy tag helyett kettő is jelentkezik belépésre. A lefolyt évben a tagok száma következő volt : Évdijas . . 69 Pártoló . . 44 Rendes , . 15 Összesen . 128 Örömmel kell e helyütt ismételve const.atálnunk, hogy egyletünk tagjai elvállalt fizetési kötelezettségüknek a legnagyobb pontossággal tesznek eleget. Tisztelt Közgyűlés ! Végül, midőn az élőkről megemlékezünk, ne feledkezzünk meg halottjainkról sem : Hoffmann Sománé urnő, egyletünknek kezdettől fogva választmányi tugja volt s mint tanuja ez irányú tevékenységének mondhatom, hogy nemes s/ive egész erejével pártolta egyletünket s családanyai sokoldalú elfoglaltsága mellett példás buzgósággal működött közre annak kifejlesztésén. Életének legszebb korában ragadta ki a halál nagyrabecsült félje, kedves gyermekei ós számtalan tisztelője nagy fájdalmára az élők sorából. Egyletünk nagyrabecsülését s gyászos halála fölött való sajnálkozását kifejezendő koszorút helyezett ravatalára és a választmány testületileg megjelent temetésén. Legyen a drága halottnak könynyü a hant, a béke angyala lebegjen porai felett és örök legyen köztünk emlékezete. Tisztelettel kérem a jelentést tudomásul venni és a felelős számadóknak a felmentvényt megadni. A jelentés helyeslő tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. A zala-egerszegi ügyvédi kamara közgyűlése. A zala-egerszegi ügyvédi kamara ZalaEgerszegen 1901. évi február hó 23-án tartotta meg a kamara hivatalos helyiségében rendes évi közgyűlését. i Hajik István kamarai elnök a közgyűlés j határozatképességét megállapítván, a megjelentek üdvözlése után a közgyűlést megnyitotta és a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére rendes tagokul Vajda Manó dr.. Berger Béla dr. ; póttagokul pedig Czinder István dr., Fürst János dr. és Gombás ^ladár dr. kamarai tagokat nevezte ki. A közgyűlési tárgysor 1. pontjaként felolvastattak az 1900. évi rendes közgyűlésről, valamint az 1900. évi rendkivüli közgyűlésről felvett jegyzőkönyvek, melyeket a közgyűlés tudomásul vett. Majd felolvastatott a kamarának az 19O0. évi működéséről szóló jelentós. Ezt a m. kir. igazságügyminiszterhez már felterjesztett jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Előteijesztettek a hamarai pénztárnoki és kamarai titkári számadások, valamint ezekre vonatkozólag a számvizsgáló bizottságnak jelentése és a választmánynak javaslata. Birság pénz volt takarékpénztári betétkönyvön a letéti kamatokkal . 7469 kor. 64 f. Birságkövetelés hátralék . 600 Összes birság vagyon 8069 kor: 64 f. Szigethy Elemér dr. kamarai pénítárnoknak és Boschán Gyula kamarai titkárnak számadásai helyesnek találtattak és részükre a közgyűlés a felmentvényt megadta. Egyben a közgyűlés a választmánynak elismerést szavazott, hogy a pénztárnál az egyensúly helyreállt, a mennyiben követelés a kamarai tisztviselők részéről ezidőszerint nem áll fent. Az 1901. évi költségvetést a közgyűlés a választmány javaslatához képest a következőkben állapított meg : Szükséglet 5260 K. — f. Ennek fedezetéül szolgálna A megmaradt készpénz .... 665 K. 52 f. Bejegyzett ügyvédektől tagdij követelés 2366 K. 10 f. A kitörölt ügyvédektől tagdij követelés 512 K. — f. Egyéb cimen kint levő követelés 80 K. — f. Összesen . 3623 K. 62 f. Kivetendő tagdíjjal lenne fedezendő 1636 K. 38 f. Miután azonban az eddigi tapasztalat szerint a tagdijaknak a kivetés évében csak alig 3/ t részo szokott befolyni : ennél fogva a közgyűlés a költségvetés fedezésére — 170 ügyvédet véve alapul — a tagsági dijat az 1901. évre fejeukint 28 koronában állapította meg, melynek fele f. évi ápril l-ig, a másik fele pedig julius hó l-ig lesz a kamara pénztárába Zala-Égersze" gen befizetendő. Olvastatott az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzéke. A közgyűlés az ügyvédjelöltek névjegyzékének felolvasása után elrendelte, miszerint a főnökök felhívassanak, hogy a náluk joggyakorlaton levő ügyvédjelöltekre vonatkozólag az évi értesítőt a kamarához mielőbb adják be. Ezután következett Ödönfi Miksa dr. budapesti ügyvédnek indítványa, hogy az igazságügyminiszternél kérelmeztessék, miszerint a tózsdebiróság hatáskörét megszorító törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé. Ödönfi Miksa dr. indítványa fölött a közgyűlés napirendre tért. A közgyűlés végül elfogadta a választmánynak az ügyvédi kar anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítása céljából tett javaslatát, melynek alapján a m. kir. igazságügyminiszterhez ezen közgy'ülósból fölterjesztést tesz. Ekként a tárgysorozat kimerittetvón, elnök a közgyűlést berekesztette. A csáktornyai téli gazdasági tanfolyam befejezése. A nagymélt. földmivelésügyi miniszter az okszerű mezőgazdasági szakismereteknek a nép között való terjesztése céljából Csáktornyán két, egyenkint hat heti időre tervezett téli gazdasági ós kosárfonó tanfolyamot rendezett. Ezen tanfolyamon a helyi gazdasági viszonyokra való különös tekintettel a talajmivelés, növénytermelés, állattenyésztés, káros rovarok ismertetése, baromfi ós méhészet, gyümölcs, fa és szőlőtenyésztés, továbbá a szövetkezés és a mezőgazdasággal kapcsolatos törvények ismertetése és a területmérés adatott elő. A mezőgazdasági háziipar tanítása és megkedveltetése céljából pedig a seprü-kötés és kosárfonás gyakoroltatott a tanulókkal. A második tanfolyam. — melyen 20 tanuló vett részt — február hó 22-én ünnepies és nyilvános záróvizsgával nyert befejezést. Ezen vizsgán — mely Csáktornya külvárosában, Búzáson folyt le — ugy a tanulók szülei, mint az érdeklődők nagy számban vettek részt s öröm volt hallgatni a napbarnitotta arcú és kérges tenyerű ifjú földmivesek bátor és szabatos feleleteit, melyek csak azt dokumentálták, hogy mind a tanfolyam lelkes vezetője (Gyulay Károly gazd. szaktanár), mind az előadók (Dékány Mihály képezdei tanár ós Ulicsny Károly szőlőszeti és borászati felügyelő) valóban becsületes é* dicséretre méltó munkát végeztek. Teljes tudatában voltak annak, hogy ezen ifjú földmivesek jövő boldogságának a kezdete ott lesz, ha nemcsak a munkában nyernek megelégedést, de azt is megtanulják, hogyan kell munkálkodni,yhogy a munkán áldás is legyen ! A két tanfolyamnak együttesen 41 tanulója volt, kik részint muraköziek, részint Zala-SzentBalázs, Galambok, Szemenye, Kis-Csernyecz és Mura-Szombat vidékiek voltak. A tanfolyam •sorosabban véve tisztán csak a muraközi földmivelők számára rendeztetett, de hát fájdalom,