Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-10 / 6. szám
190 1. febru ár 10. Erzsike, Nyers Sándorné, Orbán Istvánná, PilléiAntónia (Keszthely), Reishiger Mihályué, Rothschild nővérek, Steiner Simonné, Sugár Jakabné, Schwarcz Adolfnó, Schwarcz nővérek, Scheffer JenŐDé, Skállák Mihályué, Tó^b Józsefné, Ur Pál né, Vid Lnjosné és Zsizse Jóasefnó. Kiskomárom és videke Ipartestülete által saját alaptőkéje javár<t 1901. évi február 2-án kiakomárombail a nagy-vendéglő termeiben meg tartott táncmulatság az eddig rendezett mulatságokat nagyban felülmúlta. A nagy siker oka egyedül Suigel Júzaet urodalmi kasznár, felkért, védnök és Ferenczy János körjegyző, iparhatósági biztosnak az ipartestület iránt tanúsított jóindulatában keresendő, kik nem kímélve fáradságot, vállvetve igyekeztek az ipartestület táncmulatságát a környékbeli intelligencia meghívásával nagyban emeini. A uiulatsagnak csak a késő reggel vetett véget, — jó kedv és hangulat uralkodott egész végig. Felülfizet.tek a következők : Stugel József 17 kor. 60 fillér, Talleé Gyula 7 kor. 60 fillér, Horváth Dezső 6 kor., Dümmerth Jó/.sef 3 kor. 60 fillér, Feiuer József, Szabó János 3—3 kor., Ferenczy János 2 kor. 60 fillér, Bőhm Samu, Lichtenstein Sándor, Szmodiss István, Záborszky József, Dely Béla, Bdudiss József, Hausner József dr.. Singer József 2—2 kor., Zsebe János 1 kor. 60 tiílér, Aiutmann Sándor, Feigl Vilmos, Steiner Jenő, Martall József, Horváth Kálmán, Kovácsics Antal, Kulcsár József, Gelencsér János, Gyarmati Béla, Basznáki Alajos, Pirhala Imre, Wache Adolf, Geleta István, Mindszenty János, S'.ark Dezső ]—1 kor., Skapál Fülöp 60 fillér, Németh György, itj. Szili István, Gerhárd Jakab, Draskovits Márton, Berger Adolf, Fleiscliakker N. 40—40 fillér, Németh János, Szőke Kálmán, Poliák Henrik 20—20 fillért, összesen 79 koroua 60 fillért. A felülfizetőknek valamint Stugel József védnöknek és Ferencz}- János iparhatósági biztosnak szives fáradozásaiért, ez utón is hál ás ivöszöuei.ét fejezi ki az ipartestület. BALATONVIDÉK KÖZGAZDASÁG Fekáltrágya. Ismeretes dolog, hogy a növényi tápanyagok közül legdrágábban vasarc|juk a nitrogént, es ezért a niirogénbsn gazdag hulladékoknak — az emberi ürüléknek — kiváló jelentősegük van. Dacára az emberi ürülék nagy trágyaértókének, az minálunk csak szórványosan használtatik fel a szauióföidek ierinőképességének fentartasára, illetve fokozására. A fek alt ragya helyes és egyszerű kezelését, és alkalmazasát az alábbi pontokban foglaljuk össze. 1. Legegyszerűbb az ürüléket direct a szántóföldre szállítani, föltéve, ha a földön nyirkos nagy eső esik. Száraz időben sok nitrogén vész el, Ez okból kívánatos, hogy a fekáliaknak alkalmas lerakó helyről gondoskodjuuk ; ez vagy falazva legyen, vagy deszkákkal rakassék körül, hogy abból nyirkos időben az ürüléket hordókba szivattyúzni és széthordani lehessen. 2. Az ürüléket legjobb tőzeggel keverve komposztozni ; a polyva tőzek szintén jól alkalmazhatók. 3. A veszteségtől legjobban megóvjuk a fekáltrágyát, ha szuperfoszfáttal vagy gypszszel hintjük be. 4. Az ürüléknek legalább egy részét folyékony állapotban directe kell alkalmazni pl. őszszel szent-iváni rozs alá, vagy ha a lucernás kivesző télben van, még egy-két évig is jó termésre bírható, ha ürülékkel jól megöntözzük. 5- Fekáltrágyát fűfélék és csalamádé alá használni legajánlatosabb. 6. Cukorrépa alá csak őszszel alkalmazható, takarmányrépa tavaszszal is meghálálja. 7. Burgonya csak kevés fekáltrágyát bír el. Takarmánymurok ellenben óriási terméseket ad de nem tartható sokáig. Repce az a növény, mely legjobban meghálálja az ürüléket. Mindezekből láthatjuk, hogy óvatosan és kellő módon alkalmazva használjuk a fekáltrágyát, mert különben több kárt, mint hasanot hajt gazdaságunknak. — A betegsegélyezés reformja. E cimeu Sarkadi Ignác a budapesti kerületi letegsogitőpéuztár igazgatója, figyelemre méltó dolguzatot ad közre. Szerinte a betegsegélyezés végérvényesen ós legcélszerűbben csak ngy volna megoldható, ha az országban létező törvéuyes betegsegitőpéuztárak mind szövetségbe lépnének, mi által ugy a tagok érdeke, mint az orvosoké is a legjobban volna megóvható s a mai tarthatatlan állapot használható. A meggyőző érvekkel gazdagon ellátott kis munka ép most érdekli az ország minden e kérdéssel foglalkozó faktorát, mert tudvalevőleg február 15-én lesz e tárgyban a kereskedelmi miuiszter elnöklete alatt egy nagyobb szabású értekezlet s nemsokára maga az országgyűlés is foglalkozni fog e nagyfontosságú ügygyei A mű ára 60 fillér s kapható a kiadó Valter Ernőnél : Budapest, VIII., Práter-ul ca 44. A magyar parasztosztály emelése Irta : Wiener Moszkó fkülön lenyomat, a »Huszadik Század« 1900. évfolyamából). Budapest 1901. Eggeuberger-fele könyvkereskedés 8° 771., ára 1 korona 60 fillér. A magyar parasztosztály sorsával foglalkozik a szerző legújabb tanulmánya. Kis keretben gondosan kidolgozott rendszerét mutatja be minden parasztgazdaságaink emelésére szolgáló eszköznek. Midőn a kormány és a társadalom e téren foganatosított intézkedéseit és azok eredményeit röviden jellemzi, mindenekelőtt Darányi földinivelósügyi ministerünk általános működése önkéntelenül domborodik ki. A szerző azonban történelmi visszapillantásaiban rámutat, arra is, hogy mily nagy mérvben hanyagoltatott el a nemzeti államunk velejét képező parasztrend s iniiy nagy tér nyilik a jövő teendők egész sorának. E tekintetben a meggyőző tárgyilagosság meleg hangjával részletesen körülírja az állam és a társadalom feladatát, tiirvauakkor a megszokott körültekintéssel a már ismert, themák lényegét tárgyalja, s gyakorlatilag haszuos eredeti gondolatokat, pendit. meg. Az agrársocialismus s a kivándorlás okai és gyógyító eszközei az életből merittettek. A kisgazdasági termelés állapotáról, a növénytermelés ós állattenyésztés különböző ágazatainak emelését célzó intézkedésekről kikerekített képet ad Megszívlelendők a szerző nézetei különböző iparágak meghonosításáról, az értékesítés szervezéséről, a termelési eszközök és tőkerészek célszerű felhasználásáról, az adó reformjáról, a szakértelem emelése és a hitelügy rendezéséről. Fontos fejtegetései a kisbirtok majorsági épületeiről és a munkás-lakásokról irányadó köreink teljes figyelmét érdemlik, végre gyakorlati javaslatai a kisgazdaságok berendezéseiről biztos utat mutatnak kis üzemeink okszerű s gyorsított fejlesztésére. Uj könyvészeti munka. A magyar könyvkereskedők egyesülete még a mult óv tavaszán elhatározta, hogy kiadja a kiadásában már korábban megjelent 1860 — 1875. ós 1876-1885. »Magyar könyvószet« folytatásaként az 1886— 1900. években megjelent magyar könyvek kimutatását, ós a munka szerkesztésével Petrik Gézát bizta meg, akinek régebbi könyvészeti müvei már évek óta közkézen forognak. Az egyesületnek ezt a határozatát nem lehet eléggé méltányolni, mert jól tudjuk, hogy nálunk az ilyen munkának még sokkal kisebb a vevőköre, semhogy magánkiadó vállalkoznék a nyereséget nem igérő könyv kiadására. E mellett nagy fontosságú az egyesületnek ez a vállalkozása azért, mert mint egyleti kiadvány, hivatalos jellegű lesz és mint ilyen minden tekintetben meghízható. Petrik most fölkéri az összes magyar Írókat, különösen pedig azokat, akik munkáikat saját költségükön adták ki, hogy szíveskedjenek vele (Budapest, II., Zárda-utca 59.) az 1886—1900. években megjelent műveiknek pontos címét — jelezve a terjedelmet (oldalszám), évszámot, megjelenési helyet ós nyomdát, valamint a könyv bolti árát — az ügy fontossága érdekében mentül előbb közölni, hogy így az esetleges hiányokat még pótolhassa. A munka még ez év folyamán sajtó alá kerül. — Mohammed. Akármilyen mystikus is a Mohammed keleti vallása, sokat tud róla a közönség. A költők és beszélyirók szívesen és gyakran fordulnak a szines kelpt felé, a hol születik a nap, a hol az arany tompái virága nyilik s harmatkönyes füvön, holdvilágos fehéréjszakákon gondolatfinom fátyolban táncot járnak a szép barna nők; fehér ménen, gyöngy házas, vékony, művészi dísszel ékes csövű puskával tigrisre vadásznak a férfiak. A vallásuk is csupa költészet. A szúrákban a végtelenség dallama zeng. Nem azé a titokzatos végtelené, a mely büntet s igazságot tesz, a mely érthetetlen s melyet theologusok magyaráznak, ha. nem a szelid, költői határtalanság, mely aranyszínben ragyog, mint a puszta, ha végigsuhan rajta a napsugár s a távolba ezüstös zöldbe olvad, sejtetve, de el nem árulva, ami tul vau. Szúráik ezt zöngik oly fönsóggel, mint akár a Szent Gergely-féle énekek az Ur dicséretét. íme a 82. szárának kezdő sorai: Ha az ég majd kettéhasad, Ha a csillagok szóthullanak, S egymásra szakadnak a tengerek, S kifordulnak a sírhelyek : Akkor tudja meg a lélek, Hogy mit kezdett s mit végzett ! s a befejezése : Csak Isten tudja, mi az ítéletnap I Egy nap, melyen más lelken nem segít a lélek, Csak Isteunél lesz az ítélet I Erről az érdekes és költői vallásról s alapitójának életéről szól a Nagy Képes Világtörténet IV. kötetének egy része. Az elsőresz népvándorlás korát tárgyalja Borovszky Samu akadémiai tag tollából, a második rész az izlámot az omájjád dinasztia bukásáig. Ezt a részt az európai hirü orientálísta, az izlamnak ez időszerint elsőrangú búvára, Goldziher Ignác dr. akadémikus ós egyetemi tanár irta, a kit az Iszlám készülőben levő nagy lekszikonának főszerkesztőjéül kórt tel a nemzetközi szerkesztőbizottság. Most a jeles tudós a hazai irodalmat gazdagítja nagybecsű uj cikkével. Az egész nagy vállalat 12 kötetre terjed s Marcali Henrik jeles történetíró, akadémikus ós egyetemi tanár szerkesztésében a legkiválóbb erők közreműködésével jelenik meg. Egy kötet ára diszkötésben 16 K. Kapható részletfizetésre és füzetenként is. : (egy füzet 60 fii.) a kiadó Révai Testvérek írod. Int. Rószv-Társ. könyvkereskedésében (Bpest, VIH. Üllöi-ut 18.) Szerkesztői izenetek. J. Dombóvár. Valóban a szív világa van benne festve leírva, festöileg, hatásosan. — Köszönet. Óhaja nagy örömömre szolgál. Összeesküvés. Sorát ejtjük. Vlcaríus Vörs. így már szeretjük a dolgot. Köszöntjük. Hangulatkészltés a népszámláláshoz. Nem közölhető. St. Kiskomárom. Készséggel. Máskor is. Piaci gabnaárak 1901. febr. 10. . 14 K. - fii. . 13 K. 80 fii. — K. — fii. Buza. . Rozs . Árpa. . Zxb . . Burgonya Kukorica Tűzifa . 11 K. 80 fii, 5 K- ~ fii. 11 K. 80 fii. 32 K. — fii. Hirdetéseket felvesz lapunk kiadóhivatala.
