Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-30 / 26. szám

1901. ápr ilis 3 0. BALATON VIDÉK 5. — Ingyenes mühimzési tanfolyam. A Singer Co. varrógéprészvénytársaság nagy-kanizsai cég helybeli bizományi raktárában (Fö-utca 23. sz. a ) eg}' díjtalan bimzési tanfolyamot rendez kiállítással egybekötve. A kiállítás julius 10-ig tart, mely idő alatt hölgyeink ugy a varrásban, valamint a műhimzésben, ajour munkákban, tno­nogrammhimzésben és áttört munkákban telje­sen díjtalan oktatást nyerhetnek. A kiállítást hölgyeink már a megnyitás óta sűrűen láto­gatják. Megszemléltük mi is a szép tárgyakat ós csak az elismerés legmelegebb hangjáu szólha­tunk a látottakról. — Rá lött az apósára. Szántó Vendelről szól a nóta, aki Kis Apáii község közelében el­bújt a gabona közé s onnan leseit apósára. Mi kor ez arra ment, négyszer lőtt rá forgópiszto­lyából, de egyik golyó sem talált. Az apósa be­jelentette jelrs vejét, a csendőrségnek és most a tapolcai járá biróság börtönében e'mélkedik hősi tettének erkölcsi értéke felett. — Viibe fulladt. Herzsenyák Anna-csák­tornyai községi szegény f. hó 24 - én eddig isme­retlen okból a Csáktornya ós Zalaujvár között folyó szent,-niíhályi patakba fulladt. A rendőri szemle a járás szolgabirája által teljesíttetett. — Mi szükseges minden hölgynek? Szép, tiszta, üde arcbőr. Ez a legkönnjebhen és leg biztosablan az egész világon elismert és ked­velt Földes-féle Margit-klóm használata állal érhető el. E törvóu3'eseu védett arckenőcs sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szép őt, májfoltot, paltanást és az arc mindennemű tisz­tátlauságát, pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat, kisimítja és az arcnak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2 K. kicsi 1 K. Kapható a készítőuól : Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon ós minden gyógyszertárban. — Meglopott iyukász Csík Sándor tyukász Díszei községben meglopta s>aját szolgája, csík 60 koronát akart a szerencsétlen kópé elemeim, de a csendőrség még idejében elcsípte. — Tüz. Végeden B.iugó János házában a mult, héten tüz támadt, mely csak hamar elhatn vasztott 3 lakóházat, 5 melléképületet, nagy mennyiségű takarmányt, és tűzifát, 6 drb sertés is a tűzbe égett. A kár 2000 K, biztosítva volt 1610 K. — Kedélyes meglepetésben volt részük a mi­nap a Pécs-Barcs felé Közlekedő vouat utasainak U. i. Belcsa pusztánál, még nem tudni mi ok­ból, lekapcsolódot 3 személykocsi s megállt a nyilt, pályán, ^nig a mozdony a többi kocsival tovább robogott. Minden füttyentés, kiabálás hiá'oa való volt ; a hűtlen mozdony nem hallga­tott mindezekre. Mig végre Barcson észrevették a hiánjt, s kiküldtek egy másik kotlóst, ki az­tán örömmel vette védsz-,irnyai alá az elveszett csirkéset s örömijiel vitte be őket Barcsba P-r­sze addig az ott maradt u'a.sok egy darabig muskost.ak, akiknél kánya volt, kártyáztak ; do­miuóztak, sőt kugliztak is ; míg végre megun­ták azt is s együtt bementek gy-l^g Barcsra. Egyéb baj nem történt. — Gözhajójárátok. Ketzt,hely-Siófok között a Balatonon junius havában Keszthelyre indul minden szerdán és pedig : Siófokról Füred­ről 6 3 5, B.-Földvárról 7 3 5, Boglárról 9 1 0, Révf'ü löpről 9*°, Badacsonyból 10 í 0. Fonyódról ll 1 0. M. Győrökről 12 2 5 (feltételes), Keszthelyre érke­zik l 0 0-kor. — Keszthelyről Siófokra indul d. u, 3 0 0, Győrökről 3* 5. Fonyódról 4 5 0, Badacsony­ból 6 2 0, Révfülöpről 6^, Boglárról 6™, Földvár­ról 8 2 0, Füredről 9^ Megérkezik Siófokra 10 2 5. CSARNOK. Vörösmarty életéből. — Irta és felolvasta :Posch Zsigmond a cs.-tomaji jun B-iki tanitógyiilésen, — (Vége.) És mindez megszólal és jelentkezik a köl­tészetünkben addig ismert és nem ismert min­alakban és válfajban. A drámai, a lyrai. az epikai költészetnek alig Van olyan mezeje, me­lyet szeretettel és gönddal ne ápolt, szinekbeu pompázó illatos virágokkal be ne ültetett volna. Vörösmarty maga egész költői irodalom. Nem ismeretlenek előtte a népköltészet hangjai sem. Hisz fonó szeretettel csüngött népe sor­sán ! A nép érdeke', a nép jogai, jövendő bol­dogsága ihletik meg lantját. De a népies elem nem jelentik meg költészetében önálló avagy uralkodó jelleggel. Igazán nagy, a maga nemé­ben utolérhetetlen nagy, midőn emlékezései a próféta szent lelkesedésével járják be történeti multunkat. Igazán csak az épikában nagy, a hol érzelmeinek magasztossága, őszinte és mély liaf zufiassága, változatosabb és gazdagabb sziliek­be ti soha előtte mint egy költőnél sem — nyiU I vauul. Mestere volt az elbeszélő stylusnak, me­lyen bizonyos naiv, ős-erős színezet vonul át, mely seholsem válik pongyolává ós az olvasóra ma is a fiissen szakított virág bájával hat Ha igaz, hogy költő csak ugy bir hatást gyakorolni korára és népére, ha e kornak, e nép­nek érzelmi világát vissza birja tükröztetni, e kor szellemét alkotásaival plastice elő tudja ál­litaui, akkor Vörösmarty bizonyára azért lett a magyar nemzet Idassikusává, mert költészete cépviseli legjobban remzeti fejlődésünk magasan szárnyaló, majd bus korszakának jellegét. Kisfa­ludy K. megszabadította költészetünket az ide­geneknekszolgai utánzásától, Vörösmarty nagyko­rúsította. Gazdag nemzeti tartalmat, gondolat — mélységet, formatökélyt kölcsönzött neki ; köz­vetlen vonatkozásaival a korát mozgató esz­mékkel nemzeti kincsesé, a magyarnak közkin- < cséve tette. Vörösmarty nem véletlenül állott elő! Mert megértette saját korának liivó szóza­tát, mert lelkének egész hevével csüngött a nemzet történeti és költési hagyományain, mert egész lelkét megragadta a haza múltja ós jelene, mert egész költészetét nagy lelkének ragyogó fényével tudta elönteni, azért volt hatása oly rendkívüli, oly mélj^ és megrázó. Hogy a z okok miként hatnak egymásra ugy az anyagi, mint az erkölcsi és művészi világban egyaránt, gyakran csak a végeredmény láttatja. Lehetséges, képzelnünk Dantét és Poklát a középkori türelmetlenség nyomáti keletkező vil­longások az ezeket követő szenvedések és nyo­morúságok nélkül ? Hisz az ember a szenvedé­sek tisztitó tüzében magasztosul! Vörösmarty is egy szem az okok láncola­tában. O szedte Kazinczy nyelvieformácori mun­kásságnak érett gyümölcseit, egyesítvén a ma­radók által hirdetett erőt és eredetiséget, az ujitók által kívánt csínnal és ízléssel. Kazinczy nélkül — mondja Gyulai Pál — bajosan állhatott volna elő Vörösmarty, de még bizonj'osabb, hogy Kazinczy iránya, a mily jó­tékonyan hatott egy ideig, épen oly kártéko­nyán hatott volna később, ha Vörösmarty a jól­rosszul művészivé emelt költői nyelvet át nem változtatja egyszersmind magyarrá is, azaz nemzetileg művészivé is. — Vörösmarty a bölcs ember mértéktartásá­val folytatta a nyelvreformátorok munkáját. Mint nyelvujitót nem a szenvedély, hanem nemzeti nyelvünk iránt való páratlan szeietete sugaltta. A mult századok irodalmi hagyatékaiban nem pusztán szó és formaszegénységet látott. Fölfedezte bennök nyelvünk legbensőbb törvé­nyeit, a tömérdek fejlesztő erőt, melynek gyö­kérhajtásai a gazdagodó nyelvnek és irodalom­nak uj életet adhatnak. Nem vetette meg a régit szegóuyes kön­töse miatt csak azért, hogy minden tekintet uélkül gazdagítson. Mint nyelvünknek alapos ismerője nálánál hivatottnbban senki sem gazdagította uj for­mákkal es kifejezésekkel, de, mel't elfogulatla­nul birálta az orthologusok nem egy kótségbe­vonhatlan igazságát, megóvta nyelvünket az el­korcsosodástól. Bizzuuk az emberiség folytonos haladásá­ban, bár ez nem szakadatlanul ás nem egyeu­letes sebességgel történik. Rythmikus, lökés­szerű haladás az. E rythmikus haladás hullá­mainak mesgyéin — mint megannyi mérföldjel­zők — állanak nagyjaink : hőseink, költőink, k öl tö -prófétáink. Bármint változzanak a tudomány elméletei bármily rázkódások és vérontások között ala­kuljanak is át társadalmi és politikai rendsze­rek, — a szenvedély viharaitól menten, ra­gyogó fényben állanak nemzetünk egén megdi­csőült nagy költőink. Előttünk, népnevelők előtt, kik a jövő nemzedékek ideáljait készítjük elő, folyton ható i tanulságként álljon Vörösmarty költészete. Hogy mikóp kell bizni és reményleni, mikép kell hi­tünknek a haza földjében szent hagyományai­ban gyökereznie, — Ez költészetének sommája, mely a mi hivatásunknak megjelöli magasztos irányát. Szeretni és megszerettetni a haza meg­szentelt földjót, ezt a mi közös dajkánkat és pedig nem egyedül mint a boldogság és béke ve rőf óuy ében áldott hazát, hanem mint száz­szor megtaposodott, az emberiség szabadságáért folyton vérző, eltiprott hazát, melynek fiai — ha kell, meg tudnak halni a ^szabadságért, de a rabszolgaságot magukon eltűrni nem .tudják. Költészete kifogyhatatlan forrása erőtől duzzadó nemzeti önérzetnek, melyet át kell csepegtetnünk ifjuságunk szivébe, hogy folyton dörögjenek fülébe a szent, hangok : Áldjon vagy verjen sors keze.... itt élned s halnod kell. Kövessük csak Vörösmartyt költészetének szép tündérvilágába. Nemcsak álom, gyermek­nek való álom az, mely nélkül az élet puszta, miut egy puszta domb, hanem való is, az élet komoly küzdelmeire intő hatalmas szózat is. „A nemzet gazdagságát nemcsak vagyo­nának ezer milliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb ós fenségesei b része múltjának dicsősége, hőseinek so asága. És az az önérzet, a melyet csak fé­nye költ ki s növol magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példái­nak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az." (Eötvös K.) Buzduljunk föl hát Vörösmarty szép alko­tásainak fényén és melegén! IRODALOM. Egy szép regény. Valóban egy kedves, szép regényről eniekezünk meg, midőn olvasóink fi­gyelmét fö hívjuk Péterfy Tamás »Kis-Szekely pusztulását cimü eredeti regényére. A magyar szabadsagharc idejéből egy megkapó reszt találunk e könyvben leirva, melyből hazaszere­tetet tanul az olvnsó. Csodásan szép kis történet, 200 oidalon és 24 szép képpel díszítve, melyuek ara 1 kor. (portó 20 fii. A disznő képek közül ide teszünk egyet és hisszük, hogy az idegen külföldi regényekkel szemben ezt a lelküukhöz szóló tősgyökeres magyar regényt olvasóink kószörömuiel pártolják. Megrendelhető ; Peterfy Tamás (Budapest IX. Köztelek.) egy levelező­lapon, vagy a pénz (120 ko«\) nlőieges bekü dése mellett,. A regény írójáról csak azt kívánjuk ínegemiiVni, hog\ ö egy tősgyökeres székely ifjú ember, kiu-k fiatal kora dacara ez a tizeu­eg> edi k könyve. >Kis Székely pusziu>ása» cimü regényét melegen ajánljuk a szép ós nemes ol­vasmány oiíat, kedvelőknek. ,As oláh báró, a lásadók vesére." — Előfizetési felhívás. T. műkedvelő kö­zönség! A midőn »Vadrózsák« c. verskötetemmel a nyilvánosság elé lépek, indíttatva érzem ma­gam újra a műkedvelő közönség becses pártfo­gásához folyamodni. A »Vadrózsák« 8 iv terjedelemben, a legcsi* nosabb kiállításban jelenik meg f. évi aug. hó elsején. Előfizetési ára 1 K. 60 f. Munkámat ismételten a t. műkedvelő kö­zönség becses pártfogásába ajánlom és támogatá­sukat előre is köszönöm. Gyűjtőknek 5 előfizető után 1 tiszteletpóldány. A megrendeléseket ci­memre Palatinusz József (Szeged-re) kérem. Irodalmi pályázat. A .Képes Családi Lapok« cimü képes szópírodalmi hetilap ismét bebizo-

Next

/
Thumbnails
Contents