Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

BALATONVIDEK 4. nagy-kanizsai izr. polgári fiúiskolát ; jalen volt a muraközi tanitói járáskör perlaki gyűlésén s a zala-egerszegi tanitói járáskör zala-koppányi gyűlésén ; az épitkezés ügyében volt Szent-Ador­jánban, személyi ügyekben Alsó-Domboruu és Perlakon ; meglátogatta a pákai, csöömdéri, légrádi és draskoveci rk., dráva-egyházi közs. s alsó-lendvai izr., u.-kanizsai keresk. tanonc­iskolákat és mig ő a zala-egerszegi kereskedő tanonciskola évzáró vizsgáján volt jeleu a se­gédtanfelügyelő volt a rédicsi rk, iskola zár­vizsgáján. Tóth Sándor peilaki állami elemi iskolai igazgató-tanítónak a bizottság megengedte, hogy az alsó-muraközi takarékpénztárnál igazg. tag tehessen. Pap József sümegi kántortanító, a göntér­házi és lendva lakosi községi iskolai tanítók ötödéve? pótlék s a hotticai s radamosi iskolák államsegélyérti kérvényeit a bizottság a mi­niszterhez terjeszti fel. A pénzügy igazgató jelentése szerint az elmúlt hóban befolyt egyenes adóban : 368509 K. 93 f., hadmentességi dijbati 1153 K. 81 fii. szőlődézsmaváltságban 62 fillér, bélyeg és jog­illetékben 70790 kor. 69 f., fogyasztási és itala­dóban 47! 06 kor. 33 f. és italmérési illetékben 3771 kor. 72 fii., hátralék az összes adónemek­nél május hó végével 4865255 kor. 25 fillér vagyis a folyó évi hátralék a mult év hason időszakában volt hátraléknál 830658 kor. 09 í.­rel kevesebb. Ezek után az ülés több árvaszéki felebbvi­teli s egyéb kevésbé érdekes ügy eiiutézése után véget ért. Gazdászok tanulmányútja. Közli : Szafián Lajos II. éves hallgató. Pár hét múlva »Isten hozzád »-ot monda­nak a gazdasági tanintézet III. éves hallgatói azoknak a falaknak, mely ek között 3 éven át, gyűjtöttek tudományt az életre. Elsajátították mar azokat az ismereteket melyekre támasz­kodva, önállóan megállhatnak, bátran helyet foglalhatnak a társadalom egyik osztályában, a gazdák között. Mielőtt kilépnének az élet küzdelmeibe, vezetőik, tanáraik kíséretében szárnyra kelnek s megtekintik hazánk egyes mintagazdaságát. Tapasztalatot szereznek arról, milyen erőt rejt magában minduyájuuk édesanyja, a termő talaj kebele. Példát állítanak a tanárok hallgatóik elé, hogy lássák mikóp kell kezelni, művelni ésszel, munkával, szorgalommal azt a földet, mely egy ezredéven át táplálta, — mely a sze­rencse s balsors napjaiban összetartotta azt, a maroknyi magyart. Ezen célból ültek vonatra jun. 5-óu 5 óra 45 perckor Sztankovics Jáuos és Fáber Sándor gazd. tanárok a III. éves hallgatósággal. V2IO árakor értek tanulmányaik első he­lyére, Dreher Antal martonvásári uradalmába. Az állomásnál az urodalom tisztikara fogadta az érkezőket, majd 14 kocsin az urodalmi parkba vitették azokat, itt a terebélyes vadgesztenyefák alatt villás reggelivel hozták helyre az ut,i fára­dalmakat. Az általános felüdülés után kocsirra ülve a cukorrépa táblát nézték meg. jMiudnyájok tet­szését megnyerte a cukorrépa kapák célszerű­sége s a kapáló munkásoknak a sorokban való okszerű felállítása. •— A szélső sorban niuul ís nem áll, csak a másodikban s igy tovább. A második sorban álló munkás kapálja az ,iö sort, a harmadikban álló a második sor E kapálási mód szerint a munkások a ka( dás közben előre haladnak, de a felporhau; oott földet nem tapossák le. Útközben megtekintet­ték a szeszburgonya táblát, r,meiy burgonyát az urodalmi szeszgyárat, bérlő részére termesztenek. A gyár a burgonya métermázsáját 2 K. 60 f.-ért veszi meg ; a gyártási mellókterményeket a gaz­daság visszakapja s ez a burgonya termelés tiszta jövedelmét képezi. Emberi munka a leg­kevésbé vétetik igénybe ezen burgonya terme­lésénél ; a mit csak lehet, igás erö végez. Tovább halad va, betértek a vadászlovak istálójába. A vadászlovak állományát angol teli­vérnek muraközivel való keresztezése, magas félvér és kiselejtezett versenylovak képezik. Közülük néhánynak »karórágás «-nak nevezett rossz tulajdonsága van. Volt alkalmuk látni, mikép szoktatják le a",okat erről. Egyik állatnál gégeszoritó szíjat alkalmaznak, másiknál két, fa­hengert kötnek a nyakra, melyek a gógefő pajzsporcáu nyugszanak s midőn a ló rágni akar, a szij, illetve a két henger összeszorítja a gégefőt ; ezen hatásra a ló megnyugszik. Nem mindennapi látványt szolgáltattak az »augol falka kutyák«, melyek kisebbek, nagyobbak. A kisebb termetűek uyul- a nagyobbak rókahaj­tásra valók. Szépen berendezett, házikóik az istáló körül vannakk e Ihelyezve. Inuen a gazdaság szőlőbirtokára vezette ki őket, a tisztikar. A szőlőterület egy része oltvá­nyokkal van betelepítve. Az oltást helyben vég­zik ós pedig hasit,ókba, a •nagyszamosi módszer« szerint. Előnye ennek az oltási módnak az, hogy a vessző az oltás évében terem, a 2-ik évben teljes termést ad s 7- 8 évig szokatlan nagy a termése. Láttak a gazdászok olyan tőkét, melyen 48 fürtöt olvastak meg, 25 — 30 fürt pedig átlag van miudeu tőkén. Hátrányának mondható, hogy alany és oltóvessző összeforradása uem tökéletes s ezért a tökéket a telepítés után 8 —10 évro föl kell újítani. (Folyt, köv.) A gazdasági egyesület közgyű­lése A zalamegyei gazdasági egyesület folyó hó 12-én Zalaegerszegen rendkívüli közgyűlést tar­tott Hertelendy Ferercz elnöklete alatt. A gyű­lés 10 órakor vette kezdetét, melyet megelő­zött az igazgató választmány értekezlete. A gyűlést elnök a tagok üdvözlésével nyitotta meg, mely után örömmel jelentette, hogy gróf Károlyi Sándor, Bujanovich Sándor és dr. Baros Jánossal folytatott oly értelmű tárgyalásai, hogy az egylet nyári közgyűlésén, — mely valószínűleg Keszthelyen lesz, — fel­olvasásokat tartsanak, teljes sikerre vezetett. Igy nevezettek a nyári közgyűlésen u szövetke­zetekről tartanak felolvasást Másodiknak következett a gyűlés tulajdonké­peni tárgya a titkár választás, mely állásra beér­kezett 14 pályázat, kik közül az igazgatóság ifj. Voigth Elét, Siroky Ferenczet és Závődorki Gyulát kandidálta választásra. Elnök a titkos szavazást elrendelte, a szavazó bizottság elnö­kéül Haudek Ágostont felkérte és a szavazás tartamára u közgyűlést felfüggesztette. A sza­vazás hamar megtörtént, mert összesen 34 sza­vazat adatott be, melyek közül 29-et ifj. Voigt Ede kapott, kit igy az elnök megválasztott titkárnak jelentett ki s a ki köteles "állását julius 1-én elfoglalni. Dacára, hogy ezen pont képezte a választás központját, a szavazatok számából láthatni uz érdeklődés hiányát. Emlé­kezzünk vissza csak a legutóbbi titkár Grunner Lajos választására. Akkor mintegy 130 szó adatott be. Most következett az alispánnak egy meg­keresése, hogy mi oka lehet Zalamegyében a gazdasági munkás- és cseléd segély pénztárak fel nem karolásának. Miért idegenkednek tőle a köznép és a gazdák egyaráut. Haudek nézete az, hogy a cseléd készpénz fizetéséhez viszonyítva, aránylag sok az évi 10 korona 40 fillér befizetés, továbbá nem is eléggé ismert és ismertetett ezen intézmény. Elnök a részvétlenséget a nép conserva­tismusának tudja be, mihez hozzá járul, hogy csak 50 éves koráigj léphet be s, a mi a leg­főbb, hogy ha gazdát cserél, akkor a befizetett összeg elvesz. Malatiuszky Ferencz szintén a magas dijat so­kalja, a mi egy, több cseléd tartó gazdát arány­lag nagy terhekkel sujt, mert most is csak ugy gondoskodik betegség esetén orvosról, mint ezen intézmény életbe lépte előtt. Cs. Péterffy József a terjesz és ismerte­tésre a téli felolvasások keretébe való felvéte­lét ajánlja, ezen a nép érdekében létesített intézmónvnck. Bejelentette titkár, hogy a földmivelés­ügyi miniszter az őszön Egerszegen ós Szent­Gróthon tartaudó állat díjazásokra 600 koronát engedélyezett, a mi mindenesetre fontos dolog a kisgazdák állattenyésztése emelésére. Fabianics Gyula indítványa a termény értékesítés ügyében, — melylyel annak idején részletesen foglalkoztunk, — ismét tárgyalásra __ ___ 1 901'r áp iili s- 9. került. A kivitel módozatairól szóló kérdések az Értesítőben közöltetnek és Baross János fel­kéretik, hOjgy tegye tanulmány tárgyává s a nyári közgyűlésen a. megoldás mikéutjére te­gyen javaslatot. — Különös, hogy az egyesület ezen kérdéssel szembe, mely intézmény, mint a külföld mutatja, fényes sikereket képes elérni, semmi rokouszenvvel nem viseltetik. Mindi"­csak ezen hatóság is fényes jelét, adta. Pedig ki tagadja, hogy jobb árakra, a közvetítő ke­reskedelem kizárására ós a termelés fokozására szükség van V . . . Ezután több kisebb ügyet, intéztek el, mi­vel a közgyűlés délután fél 1 órakor véget ért. Három órára a társaság és több egerszeg vi­déki szőlőbirtokos, mintegy 80-anan az állami szőlőtelepre rándultak, hol Tuss Antal részlete­sen ismertette az uj szőlő kalluszképződés mód­ját és mutogatta meg a telepet, A sok kérdezésre alig győzte a felvilágo­sítást adni. Mi a ládába ojtást, most egy éve külön cikkben ismertettük Cs. Péterffy Jőzsef leírásában. Darnay muzeum. Rákóczy pénzek. A magyar történelem leg­kimagaslóbb hősének II. Rákóczy Ferencnek 3 éves felvidéki uralma alatt (1704—1707) vert, pénzeit különös vonzalommal, előszeretettel gyűjti össze minden magyar numiszmatikus, ezért ma a legkeresettebb pénzek közé tartoznak. Aki ezeu egyszerű pénzdarabokat kezébe fogja, uem, isgoudolja kivitel minő viszontagságos uton men­nyi aj-bajjal kerülhetett forgalomba egyik-másik faja. Az arany és az ezüst forintos aránylag könnyebben tört utat magának. Több bajjal járt az egy és hnsz polturás forgalomba­hozatala, de valóságos lázongást okozott a 10 polturás kibocsájtása, mert Rákóczy, vésnöke akár feledékenységből, akár helyszűke miatt megfeledkezett magyarország Védasszonyáuak képéről, mely hiányzott a tíz polturás »Libertas«­ról ; ugy hogy kénytelen volt Rákóczy a bajon segiteudö, a kisdet tartó Mária képéhez szo­kott nép kedvéért, a tiz polturásokat, besze­detni és a Mária .jegygyei (Coutramark) át.bé­lyegezni, ugy azután minden nehézség nélkül jutott, el a nép közé. A pénzverdében termé­szetes sürgősen folyt a munka ós nem vették figyelembe, hova ütik a bélyegzőt, sőt néha 2 — 3-szorosan is ráverték Mária képét, igy a gyűjtőknek alkalmuk van, a különböző kelyeken átbélyegzetl Libertásokból egész sorozatot, össze­gyűjteni. A Rákóczy pénzek legkeresettebbje az aranyon kívül — mely ritkaság számban megy s melyért szívesen fizetnek 25—30 koronát, — az ezüst forintos. Euuek előlapján hercegi korona alatt virágfüzórrel körülövedzett magyar cimer látható MO : NOV : ARG : REG : HVNG : körirattal. Hátlapján pedig jobbján a kisdedet tartó Mária ülő alakja látható PATRONA : HVNG: 1704—5—6 vagy 7 évszámmal. Jobb­ról balról péuzverdejegykónt K. B. (Körmöc­bánya). Ilyen ezüstforintosért szívesen fizetnek ma a gyűjtők 6—8—10 koronát. Mig egy tel­jesen hasonló M. M. munkácsi verdejegyü forin­tosért örömmel adnak kétannyit. De legjobban tanúskodik az idegen földöu pihenő Rákóczy nevének nagyságáról, hogy még a réz libertások is agiot kaptak, egy X polturás forgalmi ára 30 fillér, Mária bélyeggel 50 fillér. Huszpolturás nemegyszer koronáért kél el az óremkereskedőkuól. Heti szaporulat: A balat,on-kereszt,uri had­történelmi emlékek legbecsesebbek e hót szapo'4 rulatábau. Különösen érdekes egy XV. század­beli keleti izlósü diszkengyei szólesen lehajló talpvassal, gyöngyözött díszítésű oldalszárakkal ugy az együtt lelt hasoukoru sarkantyú is érde­kes. Százévvel régibb magyar könnyűd lovas­ság által haszuált szép kengyel, több lópatkó ugyan e helyen került felszínre. Legbecsesebb azonban a sümeg-csehi határban forgatásnál lelt IX. századbeli hajtott tüskójü nagy sarkantyú, melyhez hasonló eddig csak egy ismeretes a magyar nemzeti muzeumbau. Két darab XVII. századbeli sarkantyút leltek Csabrendeken ós ugyancsak Betlen Gábor korából, a rendes had­sereg felszerelését kiegészítő utászbaltát. Hosz tót­ról egy XVI. századbeli vastőr érkezett. A sü­megi irtásban pedig egy érdekes feltűnő széles oldalszáru, fürésztarajos sarkantyút leltek. Som-

Next

/
Thumbnails
Contents