Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

V. év folyam. Keszthely, 1901. junius 16. 24. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenkint egyszer: vnr.iiiiui|>. SZERKESZTŐSÉG i ES KIADÓHIVATAL, a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat. a azurkes/.liiség ciiTiflfe, pénzeHytalvAnyokai. liiríielési ii»e(£liizH3oliat és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. Kéziratokat n«nri adunk viastuza 1. * L'TUI.A.I IKINÍIS SZERKESZTŐSÉG. K101, Ii I ,ÖS S /, JS11K iJSZTÖ BONTZ JÓZSEF K 1 A 1) 6 SUJÁNSZKY JÓZSEF ElölU«tesl árak r fctfds/ rfl'fP Fél éne . 'U korona - 5 " NegyeiI évre 2 Fftyes Híjini éru .... Hyilttér iietitsorn alku szerint. 5(1 /Ilié 20 .. A cselédügy. A sok mindenféle ügy között most már van ilyen is. Nem régi ügy, de bonyolódottabb mint sok száz éves birtokper s a kibogozásához nem kevés bölcseségre, jóindulatra és összetartásra van szükség. Pedig valahogyan meg kell oldani ezt a kérdést, mert sokkal fontosabb. mint aminőnek első tekintetre látszik. Ki tudná összeszámlálni, hány családi perpatvart okoznak csak egy városban egy rövid év alatt a cselédek ? ! És ki tudná ugy hamarjában kiszámítani, mekkora összeggel nagyobb az egyes háztartások költsége azoknak a cselédeknek a semmirevaló bőkezíisege miatt, kik a piacon gazdájuk pénzével óriási módon felszöktetik az értékek árát ? Hát azt ki tudná röviden elmondani, mekkora kárt okoznak a rossz cselédek a gondjaikra bizott gyermekek erkölcsi életében ? Valamikor, nem is olyan nagyon régen még szép számmal voltak az olyan cselédek, mint Odvsseus hűséges kondása és Toldy Miklós öreg Bencéje. Akkoriban a 3cseléd« szóban még nem volt semmi kicsinylés ; a magyar ember kedves cselédének szóllitotta a saját gyermekeit is. Hanem hát persze akkor még másforma volt a magyar ember s főleg a magvar -asszony -él* -IOÍ Az úrnő jobban értett a házi dolgokhoz, mint a cseléd. S nem is irtózott maga sem a munkától. A cseléd nem volt házvezető, hanem csak kisegítő. Hűséges, szorgalmas, megbízható kisegítő. A mely családba beállt szolgálatba, abban a családban is halt meg s mint valami tiszteletreméltó házibator szállt * nemzedékről nemzedékre. Hanem hát ezek után az idők után immár hiába kesergünk. Fordult a kerék. más világot élünk. S. az uj helyzettel akarva nem akarva meg kell alkudni. Módot kell találni arrafhogy ha már a régi A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. Szép Balaton pariján... Szép Balaton partján kicsi hajlék látszik — Felette az ég is mosolygóbbra válik ; S lakója a kedves, üde arca lányka Lpen olyan derűs, mint a nap sugara, Ha fényt szór tájára. A szomszéd hajlék meg, mintha tőle messze, Egész más világba téllel volna verve : Színtelen szomorú akár csak gazdája Kinek élet üdvét feldúlta, széthányta Ez a szelíd lányka. Frászt Lujza. Vörösmarty mint népnevelő s költészetének pedagógiai hatása. •••) Felolvastatott', a keszthelyi tanitó'i járáskörnek 1901. junius 5-én Cserszjg-íomajon tartott ülésében. Tegyünk a költő homlokára Hervadt helyébe friss babért /« Vörösmarty emlékét, ünnepeljük ma s ha a lelkesedés izzó parázsként égéit eddig szivemben, ugy az imént elhangzott szavak lángra lobbantották azt s ösztönöznek arra, ha csak egy szerény virágszállal én is hozzájáruljak a kegy-elet, elismerés koszorújához, melylyel m a járáskörünk a nagy költő emlékének áldozni óhajt. Igaz, kissé elkésve hangzik el ajkunkról a lelkesedós szava, de kisebbiti-e ez a körülmény a nagy költő érdemeit? Kevésbé szeretjük-e, csodáljuk-e öt, kevésbé méltányoljuk-e remek szépségű költeményeit s azok hatását ? Semmi esetre sem ; mert, nincs-e gyakran több értéke egy szál észrevétlenül a sirra tett virágnak a koszorúk egész halmazánál ? Néha a halott szónak, dalnak zenének lelkünkben kelt vissz*) Életrajzi adatok Gyulay „Vörösmarty élete" nyomán. cselédekhez hasonlókat nem lehet találni, legalább hasznavehetőkre tegyünk szert. De ám a vadalma törzse sohasem fog jóizü almát teremni, hacsak be nem oltják. A vad ászemberek is tanúságot tehetnek arról, hogy a be nem tanított vizsla fabatkát sem ér. No meg a hajdú is azért nem ért a harangöntéshez, mert ezt e szép mesterséget sohasem tanulta. Egyszóval nagy igazságtalanság a cselédtől azt kivanni, nógy azt tanulás és szoktatás nélkül is rendesen tudja végezni a maga dolgát. Lehetetlenséget kiván a. cselédjétől az. aki azt akarja, hogy szolgálója azonnal tudja a háztartás beosztását, a. háznép szokásait és természetét. Épen azért nagyon okosan cselekszik, aki jövendőbeli cselédjét, hacsak teheti, már kis kcirában a házához veszi. Egy ilyen kifutó, vízhordó s efféle apró szolgálatokat végző kis cseléd sohasem felesleges a háznál s nem is kerül sokba. S gondos felügyelet mellett okvetlenül jó cseléddé kell válnia. hangja kellemesebb, az édes emlékek sziveinknek kedvesebbek a valóságnál, az eseményeknél. Nagy költőnk ! Dicső Vörösmartynk ! — Fogadd el hódolatát, e kései virágot, születésed százados évfordulóján lezajlott ünnepségek visszhangját e sorokban a tanügy egy szerény munkásától, ki mélyen megindulva hajol meg nagy szellemed előtt "s eszméidet megértve, átérezve mindenha iparkodik azokat terjeszteni, a rábízott. ifjúság szivébe oliani, hogy rajtad is beteljesedjék költőtársad óhaja és : »Eszméid győzödelme legyen emlókjeled«. Végig megyek gondolatban a nagy költő életén; átfutom lélekben művei tartalmát; beszélgetek az előttem szinte élőkként megjelent alakjaival és keresem a pontot, az időt, a helyet, hol kissé megállapodva, a költő egyéniségével, költészetével vagy műveivel foglalkozhatnám. Méltassam lyráját? Dicsőítsem epikáját vagy drámáját? Elvonulnak lelkiszemeim előtt hö^ei : a kacagáuyos Árpád, a hős Huba, a deli Levente, a zordon Káldorok stb. és beszélnek erős, zengő, eddig még költő ajkáról nem hallott szép magyar szóval nagy véres harcokról, melyekre egykor visszhangzottak a Kárpátok bércei. Megjelennek képzeletem világában bájos nőalakjai; Hajua, Zenedő, Enikő, Jda s kikké' az é

u lel. kem oly közel rokon : Nagy Lajos királyun leánya a bájos Hedvig, — az erdők csalogány