Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-09 / 23. szám

1901. jumus 9. 3 Azért mindig- többre becsültem a balatonfüredi gyógy- és fürdőhelyet különböző szaklapokban és önálló iratokban ismertetni, miért jelenleg is óhajtok a balatonfüredi kitűnő tó- és ivógyógyhelyről a következőkben némi tudósítást adni. A Balaton somogyi és veszprémi partjain kelet kezett fürdőtelepek közt Balatonfüred ezentúl is nemcsak mint metropolis elsőrangú, hanem a Balaton mentén levő fürdőtelepek közt továbbra is egyedüli, valóságos »yógvhely maradt, melynek gazdag gyógybatányai és mintaszerű berendezései a gyógy keresők tői sikerrel használtatnak, mig az uj fürdőtelepek csak mint nyaralóhelyek tekintendők egészségesek számára, kik a balatoni fürdőkön kivül semmi, egyéb gyógyeszközöket igénybe nem vesznek. Es ezen balatoni fürdők nem mutatnak olyan tökéletes analógiát a tengeri fürdőkkel, mint a balatonfürediek, mivel az iszapot nélkülözik, mely csak Füreden képezi a talaj minőségét és mivel csak ezen a vizben mindig suspendált iszap eredményezheti azon bőrizgató hatást, melyet a tengerviz sóalkntiészéinek tulajdonítanak. Máikedvező fekvéséné! fogva, a tó és begyektől körülvéve, mint klimatikus tói fürdőhely par excellence, Föred fölülmúlja a többi a Balaton partjain keletkezett fürdőtelepeket, nem is említve a kitűnő égvónyes vastartalmú savanyuvizet, mely már régidöktől fogva Balatonfüredet elismert ivő-gyógyhelyljé emelte és mely alkalmas kóreseteknél jó sikerrel használtatik. A balatonfüredi Ferencz József-forrás Heller tanár vegyelemzése szerint szabad szénsavat és kénsavas nátront is tartalmas;, melynek azt oldó hatása savanyu-vizzé minősitili. A szénsav tudvalevőleg gvorsitja a verőcéri vérkeringést, izgatókig hat az idegrendszer érző idegeire, kiválólag a gyomor- és bélidegekre, honnan hatása az egész idegrendszerre elterjed. Éji ily módon hat a hajszáledényrendszerre, miért a füredi ásványvíz ellenjavalva vau oly egyéneknél, kik vértorlódásra, vérzésre hajlamosak. A kénsavas nátron gyorsítja a bélmüködést, a nélkül, hogy a bóledénveket felette izgatná, inkább emésztést elősegítóleg, mint hajtólag működik, mivel a SZÍVÓS és pangó nedveket mozgásba hozza, az epeképződést szabályozza és a máj vérbőségét csökkenti. Ezen kivül, noha kis mennyiségben, még konyhasót is találunk a füredi savanyuvizben, mint az alhasi szervek legtermészetesebb izgató szerét, és szénsavas nátront, mely emésztési gyengeség és feles sav képződés esetében a gyomor tevékenységét lényegesen előmozdítja. Kinek lánca busát marta, Ekevasat cserél rajta. S az édes, elfojtott szó Újra csendül, mint harangszó, Melynek zengő dallamára Leborulnak hő imára. Virrad, virrad ! Fel rablelkek, Hálaadást tenni jertek. Nagy Istenünk győzedelme . . . Menne, menne és to'kelne, Reszket a nagy izgalomtul, S csörög lánca, a mint mozdul. Mert a rabör végig vágja : „A tárnából te vagy hátra ? Almos szemű, hitvány fattj'a, Hát a csákányt ki forgatja ? " Megy. A háta nem is sajog, Titkos kéjjel munkába fog. Számlálgatja csapásait: Ez a kemény a cárra itt, Ez Gurkóra, ez Szergéjre ; Int ott minden orosz fejre. Igy lesz, így lesz, így kell lenni. Azt a csatát meg kell nyerni. Az ő fia vezet hadat, Irtózatost, vérest, vadat ; Hol százados pusztulásnak Határsáncot karddal ásnak. RUDITS JÓZSEF. Egyik icllcgző alkatrésze végre a. kénsavas vasélees, nnel}' az idegéletet nem beidegezési inger által, hanem a szervezet képlékeny alkatrészeinek átmásitása által fokozza; javítja a vérvegyet s annak az idegtevékenység fen'artására ösztönt nyújt, amennyibon az izom- és idegrostok zsongját emeli. Mint a vér vegyi vuzonyait, ugy javitja egyúttal idegvelőjét is, miután keringés folytán az idegplasmába hatol s ezen tulajdonánál fogva, Sobernheim szerint, idegzsongitónak tekinthető. Hogy a vas a szervezetre erősítő befolyást gyakoroljon, nem lehet azt máskép oly finom és mélyreható módon alkalmazni, mint a természetes vasasvizek által. A vasasforrások nyilván normál gyógyeszközei korunknak, mert ez oly ideges, hogy mai napság kevés embert lehet találni, ki a sokalaku idegesség valamelyik formáján ne szenvedne. A jelen társadalom idegi endszei t-ölő viszonyai, nemzedékünket nagyobbrészt ideggyengévé, idegbeteggé tettek. A felsorolt egyes alkatrészek- részletes gyógyszerhatástnni leírásából kitűnik, hogy a balatonfüredi savanyuvizben részint olyanok foglaltatnak, melyek az anyagcsere zavarait hárítják el, részint pedig olyanok, melyek a szövetek zsongitaxára szolgálnak. A balatonlüredi sava 113*11 viz alkatrészeinek összhatása, folytán következő, a tapasztalatok által igazolt javalatok állíthatók fel: a gyomorés bélhuzam, az epeutak, hugy- és női ivarszervek torpid alakjainál, vérszegénységnél, görvélynél, sápkór, méhszenv, rásztkórnál, váltólá zas ismétlődési hajlamnál stb. — A légzőszervek idült hurutjánál a savanyúvíz tejjel vagy savóval vegyítve alkalmaztatik; azonban ily esetekben nagy elővigyázattal kell eljárnunk, névleg gürnökór iránti gyanú vagy vérköpési hajlam eseiébfii az ásványvizet teljesen kerülnünk kell. A balatonfüredi savanyúvíz ép oly kevéssé egyetemleges gyógyszer, mint bármely más ásványvíz; szervi eltávozások sem ivó-gyógymód, sem egyéb gyógyeljárások utján nem gyógyíthatók. Ez alkalommal nem mulaszthatom el itt röviden Jaworsky dr. krakkói belgyógyászati tanár legújabban közölt látszólag meggyőző, de tényleg szürke, téves és megdöbbentő elméletére retleotálni, a természetes ásványvizeket és a mesterségesen összeállított sósoldatokai illetőleg, molylyel Jaworsky bizonyítani akarja, hogy a természetes ásványvizekbe vetett nagy bizalom teljesen indokolatlan, hogy a természetes ásványvizek nemcsak hogy nem használnak, sót árthatnak is, hogy e szerint, feleslegesek é^- mesterséges sóoldatokkal hasznosabban pótolhatók. .Jaworsky ezenmerészállitását a mindennapi gyakorlat határozottan megcáfolja ha nem is tudjuk mindig az ásványvizek hatását megmagyarázni, mégsem lehet eltagadni azt, hogy az ásványvizek hasznossága a gyógy- és fürdőhelyeken számtalanszor bebi«onyul, de inkább azt lehet bizonyosan eltagadni, hogy a gyógyhelyeken létező más kedvező factorok csak egyedül hatnak. Ezen gyógy- és fürdőhelyi kedvező mellókviszouyok szükségesek ugyan az ásványvíz által elérendő siker előidézésére, de az ásványvíz használata nélkül nem mutathatják fel ezen eredményt. Helyesen jegyzi meg a „Gyógyászat" (1901. 4-ik szám), „hogy sem Jaworskynak, sem másnak még soká nem fog sikerülni meggyőzni még az orvosi közönséget sem arról, hogy a természetes ásványvíz nem az igazi gyógyvíz, hisz még azt sem lehet meggyőzően demonstrálni, hogy pl. a karlsbadi viz másutt ép ugy hat, mintha Karlsbadban isszák. Már csak mosolygunk, ha valaki a „forrás-szellemet" emlegeti, de azért minden fölvilágosodottság mellett egy kicsit még magunk is hiszünk benne." Részemről ezúttal meg csak azt teszem hozzá, miszerint sajátságos Jaworskvnak állítása, hogy a természetes ásványvizekben határozott arányban kimutatott főalkatrészek, melyek speciális therapeutikai javalatoknak megfelelnek, semmi hatással nem bírnak, mig a milligrammnyi mellékkeverékek ártalmasak. A természetes anyagok, még a mérgesek is, ész- és célszerű alkalmazásnál csak hasznos hatásúak és a mesterséges anyagok e tekintetben korántsem mérkőzhetnek a természetesekkel. Jaworskynak elmélete igen érdekes ugyan, de sem igazoltnak, értelmesnek vagy értékesnek nem mondható. . —.— ; Kitűnő égaljának ós buja növényzetének köszöni a balatonfüredi gyógy- és fürdőhely, hogy mint alkalmas „átmeneti státió" éppen, ugy, mint Montreux sziv-. tüdő- és idegbajoknál jó hírben áll. A tavaszi és őszi tartózkodásra is becsülendő ezen, a Balaton mentén régóta ismert, egyedül valóságos gyógy- és fürdőhely, ízletes és tápláló juhsavója végett, mely a légzőszervek bántalinninál és Richter szerint még inkább alhasi pangásoknál, jó sikerrel használtatik. Tudvalevőleg a test súlya csak olyan anyagok élvezete által tartatik fenn és gyarapittatik, melyek, mint a. fehérnyenemüek, a zsiradék és a cukor az élő testet alkotó anyagi alkatrészekkel i.zonosak és azért alkalmasak az anyagcserében a felhasznált anyag pótlására. Ily pótszareket tartalmaz a savó és a tej, mely utóbbi hamisittatlannl és jó minőségben methodikus gyógymódra szintén használatban van Balatonfüreden. A balatonfüredi gyógy hatányok sorából továbbá említendők a szénsavas pezsgő-fürdők, melyek az ujabb tapasztalatok után szívbetegeknél is jó eredményűvel alkatmazbatók, valaminta 10 R° savanyu vízi medence-fürdő, mely két fürdőnem Balatonfüred specialitása és amelyek, mit itt hangsúlyozni kívánok, nem indifferens, sőt he -oicus hatásúak", miért is csak orvosi rendelési e volnának használhatók. Hogy még ezeken kivül langyos-, félfűrdők, gőz-, zuhany-, sós- és gyógyszeres fürdők Balatonfüreden készletben tartatnak, az egy ily jól berendezett gyógyfürdőhelynél magától értetődik. Nem maradhat emlitetlenül a gyógyhatású balatoni iszap sem, mely mint bőrizgató- és el vonószer, külső bedöi zsölésekre, csúzos, köszvényes és idegbáutalmaknál mindenütt jó eredménynyel jön alkalmazásba, liol elvonó szerek javalva vannak. Végül megjegyzem, hogy Balatonfüred az utolsó évekbeli hiret mint szőlő-gyógyhely ismét visszaszerezte, minthogy az újonnan ültetett legfinomabb szőlőfajok megint prosperálnak és a szőlő-gyógymódhoz alkalmas anyagot bőven szolgáitatnak. Ami a társadalmi viszonyokat és a szórakozásokat illeti, melyek a fürdővendégeknek nyújtatnak, Balatonfüreden semmi tekintetben sem állanak azok mögött, melyek a leglátogatottabb külföldi gyógyfiirdőheiyeken rendelkezésre vannak. Ezen rövid, de hü vázlattal arra céloztam hogy valódi képet adjak Balatonfüredről és objective rámutassak, bog}' mi kereshető és található a Balaton metropolisában. Dr Mangold Henrik. Viharágyuk Egerszegen Zalh Égerszög rendezett tanácsú város tanácsa uiég május '24 én egy értekezletet tartott, melyen a hegyközségek választmányával együtt lelkesedéssel járultak Várhidi Lajos polgármester ama nézetéhez, hogy az összes határmegvédésére viha'-ágyuk állittasanak fel. A viharágyuk hatásköréből kivétetnek az erdők. A költségekre vonat kozólajj abban állapodtak meg, kogy a város határaban fekvő minden ingatlan után vettessék ki aráuylagosau s mint közintézmény létesítésére irányult költségeket a város a költségelőirányzatba vegye fel és egj'enesadók módjára hajtsa be. Az ertekezlet egyúttal figyelembe vette Besenyő, Gébárt, Neszelej ós Kaszaháza községeket, mint olyanokat, melyek nemcsak bogy szomszéd birtokosok, hanem határaik nem egy helyen az egerszegibe beszögellenek s igy érdekük nekik is a védekezés. Határozatba ment tehát, hogy nevezett községek csatlakozásra felhívatnak annál inkább, mert igy a költségek megoszolnak. Junius 2-án az értekezlet meg is tartatott, melyen az említett községek elöljárói megjelentek s Besenyő kivételével kijelentették, hogy Dem csatlakoznak egyáltalán Egerszeghez. O.inder István dr. ós Cs. Pétorffy József ugyan elég meggyőzően kimutattak a csatlakozás aránylag kevés költségét, célszerű voltát és azt, hogy, a mint a tapasztalat bebizonyította, a viharágyu telepekkel szomszédos községek mennyire ki vannak t.éve a jégverés veszélyének. Ámde mindez nem használt, mert emiitett községek elöljárói megmaradtak nyilatkozataik mellett. Időközben megérkezett Faragó