Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-20 / 3. szám

1901. január 20. BALATON VIDÉK 3. A népszámlálás után. Nagyjában befejezve a nagy munka ! Együtt van már a rengeteg számadat az állami központi statisztikai hivatalában és hónapok szorgos munkája lesz. mely ezt a horribilis anyagot feldolgozza és részi.-tes áttekintésben mutatja be a megszámlált or zágnak. Azt mondják, hogy a népszámlálás eléggé pontos adatokat szolgált, mert a publikum már nem fogadta oly nagy bizalmatlansággal a népszámlálási biztosokat s el tudta őket választani az adóösszeirási bizottságtól. Tiszta s komoly alapossággal összeállított kimutatás lesz tehát arról, hogy mije van Magyarországnak s ebből aztán megállapíthatjuk majd azt is, hogy mije nincsen. Tartunk tőle, hogy az uj nagy statisztika nem fog minden tekintetben kedvező adatokkal kedveskedni. Egv Ínséggel és nyomorúsággal teljes tél kellő közepén számlálták össze az ország vagyonát, pangott az ipar, kereskedelem, gyönge volt a forgalom s a birtok értéke. Ha nyár derekán, mikor még a legszegényebb embernek is van a körülményekhez képest fölöslege abból, amit a tejbe apríthat, történt volna meg a népszámlálás, bizonyára kedvezőbb adatokat tüntetne fel a legszegényebb nép vagyoni dolgában. S ezért ne csüggesszenek bennünket a statisztikának erre vonatkozó számadatai, mert azok minden valószínűség szerint a legeslegminimálisabbak lesznek. Sokkal inkább tartunk azoktól a kedvezőtlen adatoktól, melyek a kisbirtokok számának csökkenését fogják minden valószínűség szerint hirdetni. Igen, azt hisszük, hogy most kevesebb a kisbirtok Magyarországon, mint tíz esztendővel ezelőtt volt. Elny elte a nagy birtok, az adó és a gabonauzsora. A nagybirtok, mely mint hitbizomány ledönthetetlen akadálya a kisbirtok terjeszkedésének, ellenben minden alkalmat megragad arra. hogy a kisbirtokot magába olvassza. A nagybirtok, mely az ő kitűnő modern gazdasági berendezésével és gépeivel és nagy quantitások termelésével olyan hatalmas konaurrenciát csinál a kisgazdának, mert olcsóbban és gyorsabban tud szállítani mint emez s mert lépést tud tartani a börzék spekulánsaival. Az adó, mely aránylag 25-ször nagyobb sulylyal nehezedik a paraszti irtokra, mint a nagybirtokra, amelynek leszállítását már emberemlékezet óta sürgetik és Ígérik. A gabonauzsora, mely ugyanakkor, midőn gazuát egetu Szükségében kísérgeti, egyúttal megcsalja és kirabolja. És hosszú tíz esztendő alatt, mely annyi nagyszabású célszerű uj alkotásra nyújtott alkalmat, nem változott, sőt rosszabbodott akisbirtokhelyzete. Nem fogunk semmi javulást látni a tíz év előtti népszámlálás és a mostaniak a kisbirtokra vonatkozó adatai között. Tapasztalni fogjuk azonban a nagybirtok szaporodását s megerősödését. A kimutatás elé, mely az ország kisiparának és kereskedelmének állapotát tárja majd elénk, sem nézünk rózsás reményekkel eltelten. A kisipar helyzete, tudja mindenki, határozottan rosszabodott a gyárak és Ausztria konkurrenciája által. Nem egy hajdan virágzó iparágról még csak említést sem fog tenni a nagy statisztikai kimutatás. Ezek az iparágak eltűntek a föld színéről. Tíz év előtt még csak tengtek valahogy, de a legutóbbi tíz év gazdasági viharai ós válságai elsöpörték őket. Az iparágak, melyek életképesek és okvetlen mindennapi szükségletet elégítenek ki, rosszul boldogulnak. A gyárak és az orsztrák konkurrencia nem engedik őket lélekzetvételhez jutni. De kibírván a versenyt, ha hitelünk lenne. Németországban, melynek ötvenszer kifejlettebb gyáripara van, mint Magyarosszágnak, virágzik a kisipar, mert az állam és a társadalom kezet fogott, hitelt nyújt neki és adó kedvezményekkel és egyéb előnyökkel támogatja. A kiskereskedelemben hallatlanul egészségtelen konkurrencia fojlődött ki. A boltok száma Magyarországon a legutóbbi népszámlálás óta megduplázódott. Természetesen a csődök és hamis csődök száma is. A kiskereskedelmet nem kívülről jövő nyomás rombolja, hanem a verseny határtalan szabadsága, S aminő mértékben gyöngült a kisipar és kereskedelem, olyan mértékben erősbödött a gyáripar és nagy keres' edelem. A népesség szaporodásából keletkező forgalmi és kereskedelmi nagyobbodás hasznát an nagy emberek látják, a tőkének, a nagybirtokosok, a gyárosok s a pénzintézetek. A felsőbb tízezer anyagi megizmosodása — az alsóbb milliók anyagi gyöngülése : ez lesz általánosságban az eredménye a század elején tartott nagy népszámlálásnak. Megbecsülhetetlen tanulságokkal fog szolgálni e népszámlálás ! Forgassuk, tanulmányozzuk majd ! Mert az adatok tengeréből tisztán fogjuk látni azt, hogy hol kell és hogyan segiteni. A számok beszélni és inteni fognak ! Á T. Farsangi elmélkedés. (A fiatalság figyelmébe ajánlva.) Bántja valami a mi társadalmunkat, melynem engedi meg, hogy teljesen kifejtse a benne szunnyadó jó tulajdonokat és erőket és pezsgő vidorságává tenné azokat a társas helyeket, hol időközönkint összeszokott verődni 20—30 ember, hogy vagy olvasás, vagy kártyajátékkal pipaszó mellett elűzze a pihenésre ma ndt órákat. Van valami akadály ebben a magyar társaságban, mely nem engedi meg. hogy sivár érdekharc pihenő perceiben vidor életkedv üsse fel tanyáját. Ott, a hol eddigelé és jó idő óta még a mulatságoknak is „üzletszerű lebonyolításával" találkozunk, mikor mindenki örül, hogy tul van rajta, a helyeit, hegy hetekig vagy legalább napokig beszédtárgyát képezné és kellemes emlékül szolgálna. Megfoghatatlan valami fészkelte be magát a magyar társadalomba, melyben maholnap mythossá válik az igazi kedv, az a szeretetre méltó vidorság, mely azt egykoron anynyira jellemzé. Havalaki szemközt jó velem a báli teremből s kérdésemre azt a választ adja, hogy igen jől mulatott, nem hiszem el neki — az arc, a hang az ellenkezőjét vallják. Unatkozott. Hiába kutí-tom n jelen-ég okát. Ha azt hiszem, hogy megtaláltam, liusz ellenkező érv nem engedi, hogy megnyugodjak ítéletemben. Nem is fogom megkísérlem eldöntését, de tény, hogy ugy van. S mégis ! Meg vagyok győződve róla, hogy sokan egy átvirrasztott éj után, melyet a mulató teremben töltöttek, ugyan e dolog fölött elmélkednek s kérdezik maguktól : hogy kedélyük miért nem frissült fel a mulatság után. lelkükben honnan az űr ? Érzi egyszóval azt az elégületlenséget, mely lelkünket bántja, mikor hiába töltöttük az időt. Gondoltam arra, hogy talán az ifjuságunk az oka. Részben nagyon is meglehet, hogy az. Az „arany ifjúság" nem az többé, ami volt. Általában korán él és sokat él. Ez teszi blazirttá. Érzéketlenné az élet ártatlanabb örömei iránt, nagy kárára magának és fiatal hölgyeinknek, kik jórészben a nemesebb társalgást csak a regények párbeszédeiből ismerik, mert a táncteremben vajmi ritkán van alkalmuk lelküket egy szellemesen vitt társalgás üde hullámaiban felfrissíteni. A fiatal ember, ki szögletességeit csak müveit hölgyek társaságában képes leginkább leszoktatni, az érett férfiú komolyságával lép fel. S első sorban a bor- és kártyaasztalt keresi fel, mely azonban ilyen alkalmakkal inkább az öregebb urak kiváltsága, kik tul levén azon a koron, melyben a tánc még élvezetet nyújt, viszszahuzódnak egy kis „csöndes"-re, míg nagyreményű leányaik a táncolókat várják. Sokszor érdekes stúdiumokat lehet tenni ilyenkor. A tulajdonképeni ifjúság víg beszélgetés közt — iszik. Sokszor elcsépelt adomák járják ilyenkor, melyeket azonban mégis jóízűen megnevetnek. Bent a táncteremben, a hol egész sora a kedves fiatal leányoknak ül a padokon, kevés a tánccs s többnyire félérett ifjak mentik meg a mulatság becsületét, kik a felkérő bókon s a kurta köszöneten kivül, mikor a végig cipelt táncosnét helyre kísérik, semmit sem tudnak mondani. S igy sülyed le a nemes tánc puszta robottá, a melynek tulajdonképen az élénk társalgás, a szellemesen sziporkázó ötlet adja meg báját, ingerét. A táncoló deákocska gyakran egészen elvész a táncosnő mellett s aki egyszer látta, az bizonyára mosolygott a komika helyzeten. A égyesnél még megjárja. Mert hát ide összeto , borzzák a táncosokat s nolens volens menniök kell azoknak is, kik — nézetünk szeiint — komolyabb gondolkozásuknál fogva már nem abba a sorba valók. De út ís tapasztalhatja az ember mennyire demokratikus érzelműek vagyunk. Sokáig tart, mig ilyen négyest nyélbe ütnek. Az egyiknek a vis-a-vis nem tetszik, a másik Y-nével nem akar egy sorban állani, a harmadik elkésik, mert nem akarta ott hagyni a pityizáló társaságot stb. A cigányok már háromszor is belekaptak. Végre aztán megindul. Az ilyen mulatságok nem lehetnek kedélyesek. S valamint társaságunkban, annál általában az életben nyilatkozik, nagy híja vehető észre a valóban finom modornak, mely a kedélyes együttélésnek főtényezője — ugy társas összejöveteleinkben, de különösen a bálokon hiányzik az, a mi kedélyessé s mindenkire nézve kellemessé tenné azokat. De a társasélet sivárságának ez nem egyedüli oka. Másnak is kell még ott lenni. Nem érdektelen lélektani probléma, melynek megfejtése érdemes a további elmélkedésre. Próbálkozzanak mások is vele. —é—i. HIVATALOS ROVAT. Értesítés. Főmagasságu 7£)aszarv Kolos biborf r nok, hercegprímás Ü Eniinentiája által Keszthely város szegényei segélyezésére tett alapítványának 2000 koronát tevő félévi kamatai, Ő Eminentíája alapító levelének 8-ik pontja értelmében f. évi február hó 12-én kiosztatni fognak. Felhívom mindazon keszthelyi születésü s illetve illetőségű egyéneket, a kik ezen alapítvány kamataiból nyerendő segélyre igényt tartanak, miszerint ennek elnyerhetése iránti igényeiket február hó 5. napjának déli 12 óráig a városház tanácstermében, a hivatalos órák alatt (d

. e. 9—12-ig) jelentsék be.Keszthely, 1901. január hó 20-án. ]\Iagv 9sít>án, városbíró, bizottsági elnök. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, esetleg a hátralékban levő előfizetési dijakat megküldeni szíveskedjenek. HIREK. — Személyi hir. Festetios Tassilo gróf ur ő excellentiája nejével Hamilton Mária hercegnövel és May és Alix grófnőkkel szombaton Sankt Moritz-ba utaztak. — Bizottsági tag választás. A vármegyei igazoló választmány által megsemmisített választó kerületekben a bizottsági tagok potvalasztása f. hó 14-én ejtetett meg, mely alkalommal a lenti választó kerületben Tóth baudor lenti plébános, a zala-apátiba Szerec Imre nagy-horváti, a nagy-kapornakiba Keresztúri György bezerédi, a zala szent-Iaszloioa Malatinszky Lajos és Blaha Sándor dr. zala-szentgróti és a lesence-tomajiba Odor Géza pénzügyigazgató zala-egerszegi lakosok vármegyei bizottsági tagokká választa ak. \