Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-12 / 19. szám

1901. máju

s 12. A szövetkezet téliát Biztosító szelep a társaságok kartelje visszaéléseivel szemben. A mig a szövetkezet fennáll, addig a gazda védve van a kartel kizsákmányolása ellen, mert nem kényszerül biztosítását a részvénytársaságoknál feladni. A szövetkezet feladata teliát a versenyt ébren tartani, de maga ellen ki nem hívni, a mely feladatnak akkor felel meg, ha fennállását minden körülmények között biztositja, — inkább lassan, de biztosan fejlődik. Nem pillanatnyi előnyök nyújtása a szövetkezet feladata, hanem egy hosszú, örökéletű intézménjr létesítése. Aki ezt komolyan akarja, az nem követelhet alacsonj' dijat, pillanatnyi előnyöket, a melyeknek nyomán a szövetkezet bukása fenyeget. Ha pedig a szövetkezet elbuknék, Magyarországon vele bukik a szövetkezeti biztosítás eszméje is s nincs az az erkölcsi erő, a mely egy uj alakulást, egy uj biztosító szelepet életre hivjou. De azért a Gazdái: Biztosító Szövetkezete versenyképes és teljes kárfedezetet nyújt. Tüzdijai ugy vannak megállapítva, hogy az ország bármely vidékén felveheti a versenyt az ott működö társulatokkal. Ha nem olcsóbb, ugy nem is drágább. Ha drágábbak vagyunk, ugy a különbözetet a több éves biztosításoknál adni szokott engedmény teszi ki. Sem ingyen éveket, sem ily engedménj'eket a több éves biztositóknak nem adunk. Ezzel szemben áll a szövetkezetnél a Dij visszatérítés. Ha az évi díjbevétel a kárfizetés és üzleti kiadások költségeit meghaladja, a fölösleg, a tartalékalap gyarapítása után, a szövetkezet tagjaiuak befizetett dijuk arányában visszatérittetik s illetve jövő évi dijukba tudatik be. Senkisem fizet, tehát a tényleges szükségletnél magasabb dijat s a több évre biztosító a díjvisszatérítések átlagának emelkedésében találja meg a kárpótlást az ingyen évek és egyéb engedményekért. Minél tömegesebb a biztosítás és minél jobban megválogatott a kockázat, annál nagyobb a díjvisszatérítés százaléka. Elvállaljuk a legnagyobb kockázatot is. A szövetkezet gondoskodott arról, hogy nagyobb biztositások kockázatát más viszbiztösitó intézetekkel megoszthassa. Oly viszontbiztosítási szerződéseket kötött, a melyek alapján a biztosított érték 90%-át is viszontbiztosíthatja. Neje ezalatt sirva borult Júlia keblére. Mikép háláljam meg neked ezt az óriási szolgálatot ? a köszönet csak üres szó. Viszontszolgálatra pedig n^in igen van kilátásom. Ugyan ne hálálkodjál! Amit éu tettem megtette volna más is. S^ót sem érdemel. Cora boldogan ment, a konyhába vissza. Ma ö föz, ez pedig üunep miuden leányra nézve. Igy került a sor Ilonka bemutatására is, az ö révén aztán sorba jött Juhász Irma. Üoskaine föllélegzett. A feltaláló öröme sem lehet nagyobb. Megölelte az idegen leányt és megígérte, hogy semmiféle anyagi áldozatot nem sokai teljes kiképeztetéseig. »A boldogok közt legyen ő a harmadik A rokon lelkek hadd legyenek egyenrangúak !• Így fej ezé be szavait várva Júlia válaszát. .Jó — mondá feleségem. Ez igazi nemes tett, mely nem szorul dicséretre ; a pártfogolt pedig megérdemli a goudozástt. A lányok örömmel futottak Corához jelenteni anyja elhatározását. ítoskainé pedig oly hálatelt szívvel, oly sokatmondó elfogultsággal ismételgette hálás ömlengéseit, mintha koldusból gazdaggá varázsoltatott volna. Ha ekkor itt van mellettem a nagy-kanizsa

i

j perronon szerepelt kartársam, ö is azt mondaná, a mit én : hogy t. i. a legirigylésreméltobb csók az, melyet hála fejében kap valaki, kit e csók magasztal fel a legboldogabbá. Es Júlia volt köztünk a legboldogabb. Az eddig velünk szerződéses viszonyban lévő viszontbiztosító intézetek biztosítási alapja 14 millió korona. A biztosítás alapja azonban a kölcsönösség lévén, a díjnak kell ^ ugy megállapítva lenni, hogy az a kockázatot fedezze s a biztosítottnak teljes megnyugvást nyújtson kára inegteritese tekintetében. S amint a tiizdijat, ugy a jégdijak megállapításánál is ez a vezérelvünk. Inkább visszatéri tünk mint- utánfizettetünk. A kartel 1899. és 1900. évi jégdijak határozottan magasak. Azok csökkentésére fogunk törekedni a megengedett határig. Mert a biztositásnak a megengedettnél alacsonyabb dij mellett való elvállalása ép oly erkölcstelen dolog, mii.tha valamely kereskedő áruját beszerzési áron alul adja, csakhogy versenytársát megrontsa. Erre a térre ha reá is lép, nem követjük^ a versenyt. A szövetkezet nem toborozhat dijleszálitással könnyen hóditható, de ép oly könyn}'en elhódítható tagokat. A szövetkezés előnyeiről és szükségességéről a tagnak belsőleg kell meggyőződve lennie, az erkölcsi alapot nélkülöző társulás csakhamar szétzüUik. A kárbecslés lehető legegyszerűbb, megbízható és olcsó. A tag, ha becsüt el nem fogadja, jogosult szakbecsüt követolni ugy a tüz-, mint a jégkár rendezésénél. A jégkárbecslést decentralizálni törekszünk. Lehetőleg maguk a tagok végezzék a becslés munkáját. A tagok bevonásával a jégkár becslés olcsóbb és megbízhatóbb lesz s a károsultaknak is nagyobb megnyugvására szolgál ha tagés gazdatársa becslésével áll szemben. A tagok befolyása éi vényesül a vezetésben is, a Kerületi választmányok utján. Ezek lehetőleg megyénként fognak szerveztetni s feladatuk a biztosított tagoknak a szövetkezet közgyűlésén való képviseltetéséröl gondoskodni, az igazgatóság működését támogatni, a kárbecslést ellenőrizni, képviselőket ajánlani s általában a szövetkezet ügyét mindenben szolgálni. Az ajánlat alapja a biztosítási szerződésnek. Fontos Körülmény, hogy *z a pontosan és a valósógnak megíelelóleg kitöltessék, a mi, ha terhes is a tagra, de kár esetén minden félreértésnek elejét veszi. Ez pedig közös érdek lóvén, hiányosan kitöltött ajánlatokat el nem fogadunk. Kép viselőségi liálózatunkat fokozatosan szervezzük. Azon a vidéken elsősorban, a hol az eziránti óhaj megnyilatkozik. Főképpen a gazdasági egyesületek és gazdasági célú szövetkezetekre támaszkodunk, a melyek kiválóan hivatottak köztünk és a biztosítottak között szükséges természetes kapcsot létesíteni, működésünket erkölcsileg támogatni s gyakorlatilag elősegíteni. Vezérelő elveink : kitartás a munkában, takarékosság a kiadásoknál és tisztesság az üzlet minden ágában. A gazdaközönségen múlik, hogy az ö érdekei védelmére alakult intézmény felvirágozzék, hogy ujabb bizonyítéka legyen a gazdaközönség összeiartásának s szilárd alapja a biztosítási ügy széleskörű s a mezőgazdaság érdekeivel számoló fejlődésének. Választási mozgalmak. Szeptemberben ejtetnek meg a képviselő választások. Addig még sokat lehet gondolkodni, beszélni és tenui a választások érdekében. És mégis már általános jelleget öltenek magukra országszerte a választási mozgalmak. Megyénkbeu is megkezdődtek a politikai agitációk. Lapunk — nem levén politikai lap — természetesen nem foglal, nem is foglalhat állást a politikai pártok mellett, csupán a mozgalmak regisztrálására szorítkozik, amint ezt tenni ujságirási kötelességünk. Hivek maradunk kitűzött programmunkhoz ebben a tekintetben is. Nem visszük be politikai meggyőződésünket a sorok közé. Szóval nem politizálunk még árnyaltan sem. Azért arra kérjük t. levelezőinket is, hogy saját politikai meggyőződésüket háttérbe szoritvn, tudósításaik megírásában a tárgyilagosság határai közt megmaradni szíveskedjenek. Kövesse mindenki szabadon politikai meggyőződését. Ez a mi elvünk. Ebből az plvünkből kifolyólag a lap programmjához hiven, szabadon és függetlenül adunk helyet minden politikai mozgalomról küldött tudósitásuak, amennyiben azok a tényekre szorítkoznak. Megyénk területéről eddig a következő választási mozgalmakról értesültünk: A mult vasárnapon Holló Lajos orsz. képviselő, Magyarország főszerkesztője Bartók Lajos és Sümegi Vilmos kíséretében N. Kanizsára érkezett, bejárta velük a kerületet, hogy visszahódítsa azt a néppárttól a 48-as függetlenségi pártnak. Kis-Kanizsán Holló programmbeszédet mondott. Hollót nyomban felkérték a jelelt.ség elfogadására, mit az készséggel elfogadott. HoUó és társai N.-Kanizsán s a választási herület több helyén is tartottak beszédeket. Zichy Aladár gróf néppárti képviselő pedig terv szeriut ma. érkezik le elvtársai kíséretében N.-Kanizsára és valószínűleg a néppártiak újra öt jelölik képviselőjüknek-. Csáktornyán Wlassies Gy ula miniszter megválasztását, biztosra veszik, mert néppárt ott alig ha fog jelöltet állítani. A letenyei kerületben Sümegi Vilmos függetlenségi és, Cseszuák József kormánypárti jelöltek mellett a néppárt is állit jelöltet Margalits Ede dr. egyetemi tanár személyében. Az utóbbi y

;dékekeu Molnár János pápai prelátus Letenyén a kerület papságával értekezett, ajánlva őt a jelöltségre, mihez a papság egyhangúlag hozzájárult. A keszthelyi kerületben Bogyay Máté kormánypárti képviselő ismételt megválasztását a kormánypárti körökben biztosra veszik. A kormánypárttal szemben a néppárt Somsich Béla grófot, somogymegyei nagybirtokost lépteti föl. Molnár János pápai prelátus a kerület papságával ez ügyben a mult csütörtökön tartott értekezletet. A néppártiak ügyük előmozditásáre junius első felében két népgyűlés megtartását határozták el. Darnay muzeum. Ma mái nemcsak Sümeg vidékének híressége, de országszerte ismert és hazai muzeO ' o m r iniiaiiik becsesebbjei közé tartozik szentmartom Darnay Kálmán múzeuma, mel}- teljes képét adja 5000 év kulturájáuak, bemutatva az összes korok átalakulásait, harcászatát, földmivelését, iparát, kereskedelmét, kiegészíti e muzeumot hazánkban majdnem páratlanul álló kézirat gyűjtemény, mely félezredéves történelmünk összes hősének és kimagasló alakjainak, irodalmunk halhatatlanjainak eredeti kéziratait diszes albumokba kötve bemutatja, mely gazdag gyűjteményt a tulajdonos kétévtizedes fárad ságos munkával nem kis anyagi áldozat árán gyűjtötte össze. A muzeum oly rohamosan halad, mint kevés vidéki muzeum ; igy elhatároztuk, hogy lapunk keretében állandó rovatot nyitunk ennek a szép és tanulságos muzeumnak, minden héten bemutatva a gyűjtemény egy-egy kiváló darabját változatosan a müveit nagyközönséget érdeklöen és a rovatunk végén leírjuk a muzeum heti szaporulatát. Ismertetjük Darnay tudomá113'os kutatásait, ásatásait, irodalmi működését, azon reményben, hogy ezen tanulságos rovatot szivesen fogadja lapunk olvasó közönsége. * * _ * Ibrahim basa paripájának kantárja. A muzeumnak kétségtelenül kiválóbb és értékesebb történelmű nevezetességű darabja, Ibrahim basa paripájának aranyozott ezüst veretű kantárja, mely Jurisics Miklós hagyatékából 400 éves viszontagság után ezelőtt 10 évvel került a Darnaymuzeumba. A becses kantár az ezredéves kiállítás történelmi osztályában is szerepelt és szakemberektől elismerésben részesült. A török kantár fehérrel tűzdelt, fekete szíjból készült, metynek pofaszija orr, és homlokpántja aranyozott ezüst pikkelyekkel van födve. A homlokpánt közepéről egy áttört művű, virágos lombvésetekkel ellátott félkör alakú nagy aran}

Tozott ezüst boglár és a pikkelyekről kari-