Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-20 / 3. szám
V. évfolyam. Keszthely, 1901. január 20. 3. szám Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik heteukint egyszer : viiMrtriin p. SZERKESZTŐSÉG l.A t'TDI.A.lDONOS ES_ A SZERKESZTŐSÉG. Előfizetési árak : KIADÓHIVATAL, a volt gazd. tanintézet épületében. KIS1,1£1,ŐS S/.EKK 1SSZTŐ Egem évre . . lu korona Fél én e ő „ Kéziratokat a. szerkesztőség cihlére, pénze* utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalhoz kérikuk. BONTZ JÓZSEF. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Egyes alám ám 20 „ Nyilttér petitsom alku szerint. Kdziratok'nt nem ailurik vleav.a — —— Társadalmi életünk. Hogy a mai kor, a nemesebb emberi jellemvonásokat tekintve, nagyot sülyedt, ezt, ki életének 80 évet megelőző korára visszatekint, aggódva kell, hogy elismerje. Az embert az állatok felett -4 teremtő épen azzal emelte ki, liogy legyen önálló, független gondolkozása, alkosson magának meggyőződést, célt és törekedjék azt becsületes uton, embertársai kára, sőt maga haszna nélkül azok javára is elérni és kiküzdeni, — s meggyőződésből származott céljától semmiféle nemtelen kinövés által ne hagyja magát eltántorittatni ; — s ne felejtse el soha, hogy ' emberi hivatása az is, nemcsak maga, de embertársai, hazája s igy a közügyek iránt is érdekkel viseltetni s ott, hol polgári joga arra kötelezi, mindenkor tántoríthatatlan meggyőződése szerint cselekedni. Ezelőtt, ha a haza bármi tekintetben áldozatot kívánt, nem latolgattuk önző számitással, hogy lesz-e abból megfelelő egyéni hasznunk í> hanem a körülményekhez képest a nemzet zöme fölismerve hivatását,, ka, /.ükség volt nagyobb tevékenységre, a közvélemény, a folytonos érdekeltségnél fogva megteremtette a kor kimaga>ló egyéneit, kik tántoríthatatlan szilárdsággal törtek előre a jnintegy varázsütésre támogatta őket a nemzet zömének osztatlan bizálma. Ily kiemelkedő korszakok hazánk történetében nem ritkák, hol a nemzet öntudatra ébredve egy-egy uj korszakot teremtett. S ekkor büszke volt e nemzet minden tagja arra, hogy magyarnak született ; — s bár mindenkor sok nehézséggel kellett küzdenie, kétségbe nem esett soha, de felemelt fővel nézett azok szeme közé. Hogy állunk most ? Az anyagi érdekek hajhászta háttérbe szorítja a nemesebb emberi jellemvonásokat ! Az önbizalom, a mások iránti bizalom, a nemzeti büszkeség és áldozatkészség hiányzik. Mindenütt első kérdésnek tekintik, hogy van-e belőle egyéni haszna ? vagy élvezetért korunk nagy többsége feláldozza emberi öntudatát, szóval magából árucikket csinál. Pedig ennek fordítva kellene állani : mindenek előtt az ember s abból kifolyólag emberi kötelességének teljesitése s csak annak be váltása mellett és után az egyéni haszon. Meg ez 'gy nem lesz, addig társadalmi életünk beteg, nagyon beteg marad. Mi okozza, hogy fent jelzett nemesebb emberi fogalmak háttérbe szorítva az önzés s ebből kinövőleg a kapzsi élvézetvágy és vagyonszerzési düh emelkedett felül ? s mi kihatása mutatkozik az utóbbinak ? Feleljünk meg előbb az utóbbi kérdésre, de sajnos, feladatunk nagyon szomorú lehet! — mert épen dacára minden kapzsiságunknak, hogy anyagilag rohamosan sülyedünk s napról-napra szegéA BALATONVIDÉK TÁRCÁJA, Nem törődöm én már... Nem törődöm én már semmivel a földön, Nyugalmam' felváltá bú, gond, hogy gyötörjön, Hiába' akarom, feledni nem tudom — Talán csak a sírban, ott ha megnyughatom. Szerettem. Méz-édes szavaiba' hittem; Még is megcsalt oh, de ne büntesse Isten! Nem az ő hibája, legény — s ez mind csa Ifa, Szive ma még lángol s holnap ki van alva. Csak azt, azt szeretném, ha itt lesz az óra, S visznek — visznek lassan, búgó harangszóra: Nézzen ki ablakán s szomorún érezze, Hogy nem lel mást, ki oly igazán szeressel V Frászt Lujza. Az assszonyok duzzogásáröl. (Németből: Gaál Ferenc-) Egykori menyasszonyomat, mint minden müveit népnél szokás, angyalnak hivtam ; mostani feleségemet, ha mérges vagyok, bukott angyalnak nevezem ; ha pedig házas életünk ege derűs, szárnyaszegett angyalnak. • Miért szárnyaszegett angyal* — kérdé Vilmácskám, midőn először használtam e kifejezést. Zavarba jöttem, mert még nem tanultam meg a színlelést; nem tudtam még, hogy a házas életben gyakran milyen jó a hazugság. • Drága Vilmácskám — mordám ón, miközben rózsás szájaoskájába egy daiab cukorkát tettem, melyet igen szeretett — nem kellcne-e boldogságomért aggódnom, ha szárnyaid nem volnának leszegve ? Nem kellene-e tartanom tőle, hogy elrepülsz« . . . . s felrepülnél az égbe, hol igazi haxád van — akarám hozzátenni mél} 7 költ.őiséggel. De feleségem nem engedte szavaimat befejeznem. »Tehát attól félsz, hogy esetleg hűtlen lehetnék hozzád ?« — kérdé ö, de nem várta be a feleletet, hanem lezárta ajkait és duzzogott. Hiába való veit minden könyörgésem, fenyegetésem, beszédem sőt hallgatásom — ő folyton csak duzzogott. Erős léptekkel kezdtem a szobában fel s alá járkálni, de jó Vilmácskám meg se mukkant. Ekkor tanultam igazán megismerni az asszonyok duzzogását s azóta nagyon jól ismerem. Menyegzőinnek harmincadik napja voll, midőn boldogságom a rákcsillagzatba lépett. Vilmácskám eleinte csak egy széken duzzogott állandóan, majd egy szegletben, majd egy szobácskában, végre gyakorlat által annyira vitte a dolgot, hogy az egész házban duszogott. Eléggé jártas vagyok ugy az elméleti, mint a gyakorlati philozophiában; a metaphysika, logika, az anthropologia s a tapasztalati lélektan sem ismeretlenek előttem, de az asszonyi duzzogás theoriájával még mindeddig nem tudtam tisztába jönni. De azon alapszabályokat, melyeket tapasztalatomból vontam le, mégis szívesen közlöm ; ezek Európának mostani állapotában talán nem lesznek hiábavalók. A kik állami értékpapírokkal kereskednek, "kérdik : milyen kimenetele lesz az angol-bur háborúnak? Óh irigylésre méltó tudatlanság! Csak a ki nőtlen, kételkedhetik, de minden nős ember tudjn, hogy az angolok részén van ugy az anyagi, mint a szellemi veszteség. Az asszonyok duzzogása ugyanis nem más, mint egy guerillaharc, melyet a férfiak concentrált ital ma ellen viselnek ; oly harc, melyben midiig az asszonyok győznek. Mit segit rajtatok szegény férfiak 160000 alapos ész — ok ? Az asszonyok mintha