Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

íyOl. január 3. Kiadás : S/ólőmunkákra 600 kor. Vincellér illetményére 200 kor. 2 hold szőlő földbére 100 kor. Titkári tiszteletdíj és fuvarra 700 kor. Újság szerkesztőség dijára 80 kór. Eszközök beszerzésére 320 kor. Vegyes költségekre 100 kor Összesen 2100 kor. Bevétel: 120000 drb külömböző fajú amerikai szőlővesszőéit á 10 kor. 1200 kor., 50 évdijas tag évi járuléka 100 kor. Összesen 1300 kor. Mutatkozik hiány 800 kor. A közgyűlés megbízza titkárt, hogy a költségelőirányzatban mutatkozó hiányt évi segélyként az anyaegyesülettől kérelmezze. Bogijai] Máté elnök előterjesztést tesz a közgyűlésnek a meszes-györki amerikai szőlőtelep ügyében. Előadja, hogy a Gazdakör tekintélyes anyagi áldozatok árán létesitette annak idején az amerikai szölőtelepet, fentartására évről-évre szintén tekintélyes összegeket íordit, csupán azért, hogy különösen a kisgazdák a filokszera által elpusztított szőlőiket aránylag csekély költséggel rekonstruálhassák s illetőleg amerikai alanyokra ültethessék át. Evek során át tényleg szép eredménynyel szolgálta a telep a vidék szőlősgazdáinak érdekét és az amerikai kultura terjedt. Ámde a legutóbbi években egészen megváltoztak a viszonyok, alaposan megváltozott a szőlősgazdák véleménye a szőlő rekonstruálása tekintetében. Most még csak néhány évvel is előbb a főtörekvés a szőlőknek amerikai alanyokra való átültetésére irányult, addig ma különösen Keszthely legközelebbi vidékén csaknem minden gazda fázik az amerikai telepítéstől még pedig eléggé nem érthető okoknál fogva és inkább hajlandó a kipusztult szőlőket nemes európai szőlővel betelepítem s azt szénkénegezéssel fentartani. Ezen körülményben fekszik magyarázata annak, hogy a gazdakör amerikai telepéről a vessző készletet az utolsó évben még az előállítási ár felé?rt sem tudta elhelyezni, ások amerikai vessző a nyakán maradt, ezzel együtt természetesen megszűnt a Gazdakörnek egyik nevezetes jövedelmi forrása lenni, megingott a létlapja is, beállottá szükségessége annak, hogy a közgyűlés bölcsesége határozzon a felett, kivánatos-e mindezek mellett is a telep fentartása, vagy pedig talán indokoltabb lenne — a Gazdakör szerény anyagi helyzetére való tekintetből — annak beszüntetése ? A közgyűlés élénk eszmecsere után elhatározza, hogy az amerikai telepet teljes egészében nem szünteti ugyan meg, mindazonáltal tekintettel a fenforgó körülményekre, elhatározza, hogy a Riedl Ferenctől bérben birt 2 kat. hold területet bérbeadónak visszaadja, a még megmaradó 3 kat. hold területen pedig az amerikai kulturát egyelőre fentartani fogja. Bogyay Máté elnök előterjesztést tesz a közgyűlésnek- a szénkénegraktár kibővítése tárgyában. Előadja, hogy a Gazdakör 8 évvel ezelőtt az akkori szükségleteknek megfelelőleg 100 q. forgalom lebonyolítására'létesitette szénkénegraktárját; Melyhez — mint legnagyobb fogyasztó | •— gróf ur <"> nagyméltósága a telken kívül ingyen adván az építési anyagokat, a Gazdakör a raktárul szolgáló pincehelyiséget aránylag csekély költséggel fel tudta építeni. A raktár éveken keresztül rendeltetésének meg is tudott felelni, bár az utóbbi években forgalma 400—500 q.-ra emelkedett. Nem tudott azonban megfelelni már a jelen évben, mert a forgalom csupán nettó súlyban 76()-68 klg.-ra emelkedett. 113- nagy meuynyiségü szénkéneg befogadására és elhelyezésére a jelenleginél kétszerte nagyobb uj raktár helyiségre van szükség a jelenlegi mellett. Sőt, tekintettel azon körülményre, hogy a szénkénegszükséglet folytonosan emelkedik — miután a gazdák főként csak nemes európai vesszőket telepítenek szénkénegezés alá — nagyon kérdéses, hogy a fokozandó szükségletnek épitendő második s az előbbinél jóval nagyobb raktárhelyiség is mennyi ideig lesz elegendő. A jelen évi forgalmat véve tekintetbe, mégis ugy véli, hogy egyelőre a bajon segitve lenne a második raktár helyiség felépítésével. Javaslatba hozza tehát, hogy a Gazdaköre cél ból forduljon ismét gróf ur ő nngíjméltóságához és kérelmezzen az uj raktár-épület számára ingyen telket — és a mennyiben lehetséges, ingyen hozzá való építési anyagokat. A Gazdakör pedig a szénkénegező szőlősgazdáktól minden mázsa szénkéneg után 1 írtjával beszedendő összegből épitesse fel az uj raktárhelyiséget. Előadja, hogy e célra — mint Czakó Béla titkár s a szénkénegraktár kezelője jelenti — már is 298 korona áll a Gazdakör rendelkezésére, melyet titkár a f. év őszén minden 1 mázsás hordó után 40 fillér és minden 2 mázsás hordó után 80 fillérjével speditőrdi| címén szedett be a felektől. A közgyűlés elnök javaslatát elfogadván, elhatározta, hogy az ui raktárhelyiséget a javaslatba hozott módon fel fogja építtetni. Gaál József gazdaköri tag azon indítványát, hogy minden hegyközség kapjon külön szénkénegraktárt, melyek mintegy fiókjai lennének a Gazdakör keszthelyi raktárjának, Mulat mszky Ferenc, Csirke Icán, Fekete Gergely és az Elnök hozzászólásai után, a közgyűlés nem fogadta el. Bogyay Máté elnök előterjesztést tesz a közgyűlésnek a trágyaanyagoknak olcsóbb vasúti szállítása tárgyában. Előadja; hogy a mái időben ugy az amerikai alanyokra átültetett, valamint különösen a szénkénegezéssel fentartott szőlőknek sürü időközökbeni gazdag - trágyázása elkerülhetetlen. A szőlősgazda azonban nincs abban a helyzetben, hogy elegendő és jóminőségü trágyából olyan mennyiséggel láthatná el szőlőjét, mint kívánatos volna, még akkor sem, ha nagyobb áldozatoktól sem riad vissza. Még pedig° egyszerűen jizon okból, mert nincs trágya^ mert Keszthely vidéke oly mérvben nem" állit elő trágyát, mint a milyen mérvű a szükséglet. Ez a magyarázata annak, hogy a szőlőültetvények megfelelő trágyázásban nem részesülvén, vagy visszaesnek, vagy pedig megfelelő terméseket nem szolgáltatnak. Valódi életkérdés tehát, hogy a bajon segítve legyen. A segítésnek azonban a fenforgó viszonyok között egyedüli módja csak az lehet, hogy olyan vidékekről, a hol nagy a termelés és csekély a szükséglet, a hol tehát a trágya olcsón beszerezhető, szereztesse be a szülősgaz da trágyaszükségletét. Mindaddig azonban erre gondolni nem lehet, inig vasutaink a jelenlegi, még egész kocsirakományoknál is igen magas szállítási díjtételeket tetemesen le nem szállítják. Indítványozza ennélfogva, hogy a GazdaI kör, mint testület, forduljon a nmgu földmive1 és ügyi miniszter ur utján a nmgu kereskedelemügyi miniszteiiumhoz azon kérelemmel, hasson oda az illető vasutaknál, hogy ások a közérdekre való tékintettel kocsirakományonkinti trágyaszállitásra épen olyan díjtételeket állapítsanak meg, mint a milyeneket a szőlőmivelés országos fontosságára való tekintetből a MÁV. ja szőlőkarók szállítására már megállapított: 1 kimondván, hogy a szőlőkarók — igazolványok ellenében — az önköltséget sem fedező II. "díjszabás díjtételei mellett szállitandók. Ismervén a nmgu földmivelésiigyi miniszter ur meleg érdeklődését a mezőgazdaság" min, , , OO den aga es különösen a szőlőmivelés iránt, biztos a reménye, hogy a Gazdakör kérelme kedvező elintézésre talál s ez által egy egész bor\ idék méltányos kívánsága teljesül, annak föllendülése mozdíttatik elő. A közgyűlés elnök indítványához egyértelmüleg hozzájárulván elhatározza, hogy kérvényezni fogja a Gazdakör az érdekelt vasutak és főleg a II. V. tarifájának megváltoztatását Mind Morva,, mind Csehorszairl.au télies diadalt aratott az ellenség felett. Rövid időre ezután Rákóczi György föike , s.ívge ellen is hadakozott Magyarországban, keményen megverte őket. a Tiszánál ; mind ezen hősi tettek csak növelték hírnevét. A harcból hazatérve, nőül yette Draskovics Gáspár báró leányát E űzeti át; hozonányul Trakostyáut, és KI. uovmkot, k-apta, de ugy, hogy ezek áteugedeseert ipjának 30 000 frtot fizetett; a király vitézsége jutalmául 1646-ban Horvátország kapitányává nevezte ki, mely katonai rang' megfe eh a mai tábornoki rangnak. 1647-ben Légradi a kitüntette magát a török elleni harcban. IV. Ferdinánd koronáztatásáuá! is jelen volt s ő vitte a királyi pálost. Még ez évben (1647) a király Zriuyit fényes haditettei jutalmául, Horvátország bánjává és főkapitányává nevezte ki. Mint, bán, több országgyűlést hirdetett s azokon országa jogait lelkesen védelmezte, igy az 1665-iki zágrábi országgyűlésen a magyar országgyűlésre küldött követeknek utasításul adta, hogy IV. Ferdinánd koronázási okmányában és minden egyéb okiratban Horvátország, Szlavónia és Dalmácia ne mint >Kapcsolt részek* (Partes adnexae) hanem »király ságuak« (Regnum) neveztessék. Első uejének halála után 1651-ben ipjával, Draskovics Gáspár báróval heves összeütközésbe keveredett, mert az visszakövetelte Zrínyitől Trakostyáut és Klenovnikot., de ugy, hogy a harmincezer forintot, melyet értök kapott, vonakodott visszaadni Zrínyinek. Hogy mikép végződött a pör vő és ipa között, ismeretlen előttünk. A pör mellett több baja volt a törökkel, mert 1652—53-ban szüntelenül hadakozott ellenük. 1653-ban sok gondot és dolgot okozott neki a szávamelléki parasztlázadás. 1657—59 között érdekes latin levelezést folytatott azon kor szokásai szerint tarkítva magyar és horvát mondatokkal, barátjával, Rucsics Ivan, Zágrábvármegye alispánjával. Ezen levelek egyikéből megtudjuk, hogy másodszor nősült, elvevén Löbl Zsófiát. 1660. junius havábau Z.iuyi Csáktornyái várában a messze Hollandiából fogadott vendéget, ki hírét- a tudományos vilagban harci sikereinél is jobbau elterjesztette ; ez a vendég a hires iró és tudós Tollius Jakab volt, ki ta! pasztalatait utleirásaibau (Epistolae it.imeiariae) közölte a müveit világgá' lius csodálja Zrinyiuek rendkívüli nyelvi. -. tét, mert, ugy beszélt, magyarul, horvátul,* németül, olaszul, törökül, latinul, mintha mindegyike anyanyelve lett volna. Tolliusnak egy 1660. julius 16-áu Grázban kelt leveléből tudjuk meg, hogy Zrinyi csáktornyai kastélyában milyen volt a miudeu- ; napi élet. A hollandi tudós leirja e levelében, a vidék szépségét, boraiuak finomságát, a pompás várkastélyt, annak gazdag és bámulatos könyv, — fegyver és kincstárát. A költő kertjeinek fényét és csínját szavakkal ki nem fejezhette, — »lia Aleiuous régi kértéit, képzeled magadnak, akkor lesz fogalmad ezekrőU — irja a tudós. Levelében leirja a vadászatot, Zrinyi lovait,, a török foglyok, — kik a sarcot megfizetni nem akarták, vagy nem tudták, — büntetését. Végül élénk színekkel ecseteli a szives vendégszeretetet s az itt kapott nagy becsű ajándékokat. Valóbi Zrinyi korában Csáktornya valóságos paradicsom lehetett. A várkastélytól egészen a szent-ilonai paulinusok zárdájáig díszkertek voltak szökőkutakkal, szobrokkal ellátva. A könyvtár, mely kitűnő és nagyszámú könyveket foglalt magában, valamint- a kincstár, valóban ritkította párját az országbau Hol és kinél vaunak a műkincsek, a drága könyvek ? Bajos megtudni, nehezebb megszerezni. Az ö halála után idegen kezekbe került a család miudeu értékesebb tárgya, erős gondja volt a bécsi udvarnak, hogy semmit itt ne hagyjon, ami esetleg emlékeztetne a fényes múltra, az ő tevékeny munkás életére, A Zrinyi-korból Csáktornya m. város levéltárában csak nyolc okirat őriztetik, melyek mindegyike a város szabadalmáinak biztosítására adatott ki. Az okiratok közül egy magyar, egy horvát, a többi p^dig latin nyelven van írva. A magyar és horvát okiratot Zriuyi Miklós (a költő adta ki, amaz kált 1648. junius 16-án. emez 1656. december 18-án. Ez a nyolc, résziur pergamen, részint, pxpir oklevél, melyek a vidék történelmi múltjára vonatkoznak, képezi az egyedüli emléket ama fényes korszakból, amikor a dicső Zrínyiek Muraköz fölött uralkodott. 1661 ik évben, hogy Csáktornyát, és a vidéket a törökök rablótámadásai ellen megvédje, felépítette a Mura és Dráva találkozásául.!, Kanizsával épeu szemben Zerm várát (más uéven Uj Zriuvar). 1662-ben a törökökkel béke köttetett, de Zrinyi még sem szűnt meg a törökök ellen harcolni, ismerve azok furfangját, az erősitette, hogy ők sem tartják meg a békét. (Vége következik.)