Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-28 / 17. szám

4. BALATONVIDÉK 1901. április 28. A legokosabb leánykát ekkor az orvossággal elküldik beteg társuk lakására s valamennyi emlékezni fog arra, hogy vállvetve sikerült, a mi külön-külön lehetetlennek látszott. íme, a szövetkezés példái, a mikor bizonyos alkalmi célok elérésére törekednek. Innen csak egy lépés választ el a szövetkezet állandósításától, a mi számos iskolában meg is történik. Sok helyütt közösen szerzik be a tolltartókat, ceruzákat, zsebkéseket s ez által gondoskodnak arról, hogy senki se legyen akadályozva a munkában. És a szó teljes értelmében kooperáció a neve annak a szövetkezésnek, melyet az egyik falusi iskolában létesítettek a ruhák javítására. Országos vásár alkalmával a növendékek pénzt adtak össze, hogy szövetdarabokat, fonalat, gombokat vásárolhassanak olcsó áron. Mindezt nagy dobozba helyezték, ez a raktár s valahányszor kifeslik valamelyik leányka ruhája, rögtön kijavítják az iskolában. A nagyobb leánykák foltozzák a kicsinyek ruháját ugy, hogy a családok ettől a gondtól teljesen mentve vannak. Az egyik leányka így irt erről a szövetkezetről. „A fonál, nagyban vásárolva, három krajcár helyett kettőbe kerül. Majd ha nagy leszek oda törekszem, hogy összeálljunk néhányan jó gazdaasszonyok, a milyen magam vagyok, hogy cukrot, a kávét, a fűszereket, szóval mindent, a mi szükséges, közössen beszerezzük. így kevasebbe kerül." Ezt másképen ugy lehetne nevezni, hogy a férj fizetésének vásárló képességét fokozzuk. A mivel bizonyára többet tett az asszonya mint ha azon iparkodik, hogy maga is fizetést kapjon. Formára ez semmi, de a dolog lényegére nézve igen sok, úgyszólván minden. Az ilyen tanítások hatása sokszor .szembeszökően nyilatkozik meg a gyakorlati életben. Parisban például, a hol a sok mindeféle tilalom a tanító kezét megbénítja, ilyen sorokat találunk egy 13 éves tanuló írásbeli feladványában : Nem engedelmeskedtem a tanitó urnák. A tanító ur 'i megtiltja a lapdázást, mert a lapdával könynyen betörhetjük az ablakot. Nem fogom többé tenni..." Ez történik Párisban. Már raost nézzünk át pl. Orleansba, a hol egykorúak a tanulók, lap<Iázni is akarnak s az iskola üvegtábláit hasonló veszedelem fenyegeti. Orleansban legott megalakult az „üvegtáblák betörése ellen való szövetkezet" s a tanulók annyit játszottak, a mennyit csak akartak. A míg a párisi diák tehetetlenségben csiigedten megáll a fenyegető üvegtáblával szemben, az orleánsi ügyet se vet rá, a szive kedvét tölti ; az üvegtáblákról előre gondoskodtak. Ha betörnek néhányat : lesz munkája az üvegesnek, ennyi az egész. így növekszik a fogyasztás, fejlődik az egyéni kezdeményezés szelleme, pusztán az ilyen szervezet által, mely

r arról gondoskodik, hogy a támadt liiány

rok pótoltassanak. (Vége köv. A tanítói nyugdijrevisio. A tanitói járáskörök figyelmébe ujánlom a tavaszkor megtartani szokott gyűlések alkalmával a következő rövid eszmefuttatást. Legyenek rajta, hogy az alább elsorolt pontokba foglaltassanak össze a tanítók érdekeit előmozd J újítások : 1. A szolgálati idő 33 év. 2. A 21-ik évtől kezdve nyugdijképes minden oki. tauitó és pedig a következő fokozat szerint: 1—6 évig 20% nyugdijat kap; 7 — 13 évig 40%-ot; a 4l~ik évtől kezdve évenkint 3%-kal emelkednék a nyugdíj. 3. Végkielégítést csak indokolt esetben kaphat a tanítók özvegye. 4. A korpótlék legalább 100 kor., de a későbbi években a fizetés 10%-a ; a korpótlék 6 izben esedékes. 5. A fizetésemeléseknél a külömbözetnek csak 10% fizetendő be egyszersmiudenkorra a belépés első évében egyszersmindenkorra a t»ljes fizetés 25%-a, mely összeg két éven át egyenlő havi részletekben törleszlhető. 6. A nyugdíjra mindenki teljes fizetése 3 %-át fizeti. 7. A lakbéráltalány az állami alkalmazottak számára érvényes fokozat szerint szabandó meg. 8. Az árvák 20 éves korukig kapnak segélyt, ha tanulói pályán vannak, ellenesetben a régi szabályzat szerint. A többi maradhat amint van. Indokolás. 1. Aki tanítóvá lett ós a tanítói pályán működve munkaképtelenné vált, ne űzessék világgá, mint eddig, hanem kapjon egy kis nyugdijat, amiből, habár tengődik is, de mégis megélhet. 2. A 3°/o fizetése által a következő előny mutatkozik. 40 éves szolgálat mellett a teljes fizetéssel nyugdíjba menők javadalmuknak évi 2%-os befizetése mellett fizetésük 80%-át fizették be ; 3%-°

s befizetésnél 33 év alatt ellenben a 99%-ra emelkedik a befizetés. Az 1900/1-ik tanévben 20736 tagja volt a nyugdijalapnak, föltéve már most, hogy a 3 %-os fizetés beáll, akkor évenkint — átlag 1000 koronára téve egy-egy tanitó fizetését — (10X20736=) 207360 koronával több a nyugdijalap bevétele. E szaporulat kamatos kamatok nélkül 6,842.880 korona ; 5% kamatos kamat mellett ez a többlet összesen 27 millió 377640 koronát tesz ki. E csinos kis összeg nem vetendő fedezet volna azoknak számára, kik az ily értelemben változó nyugdíj törvény szerint hamarább mennének nyugdíjba. 3. Tisztességesebb nyugdíj kilátása nagyobb vonzó erővel birna az ifjúságra azon óéiból, hogy a képzőkbe beiratkozzék, mint az, hogy milyen uj szaporítást eszelhetnek ki a képzőbcli növendékek kiképeztetését illetőleg. Havas Antal. Az ipartestületi közgyűlés. A keszthelyi ipartestület április hó 21 én Oppel Károly testületi elnök elnöklésével tartotta meg ez évi közgyűlését, melyen az első fokú iparhatóság képviseletében Stieder Lajos ügyvéd, iparhatósági biztos vett részt. Sajnálatos dologként kell e helyen megjegyeznüuk, hog3

r a testület tagjai maguk sem látszanak éideklödni a saját ügyük iránt. A közgyűlés első tárgyát a mult évi közgyűlés jegyzökönyvének felolvasása képezte, mely után előterjesztetett a testület 1900. évi működését feltüntető óvi jelentés, melyet a közgyűlés tudomásul vett s ugy az elnökségnek, valamint az elöljáróságnak is megadta a felment.vény t. A testület 1900. évi pénztári számadásai és vagyonkimutatás, mely szerint a testület vagy

7oni állapota készpénzben 6219 kor. 21 fillér, hátralékos dijakban 200G korona, a könyvtálban elhelyezett szépirodalmi és szakkönyvekben 1200 korona és irodai félszer- lésekben 450 kor., öszezeseu tehát 9895 kor. 21 fillérből áll, a közgyűlés tudomásul vette s Salamon János pénztárosnak a szám vizsgálóbizottság véleményezése alapján a felment.vény t megadta. Az »Iparosok uyugdijegyesülete* alapszabálytervezetét elnök terjesztette a közgyűlés elé ; szívből jövö és szivekhez szóló szavakban ismertette ezen, az elöljáróság állal már elfogadott, s az iparosokra nézve oly kiváló fontosságú intézmény alapszabály tervezetét., mely mély hatást keltő szavakra a közgyűlés az alapszabálytervezetet változatlanul elfogadta s jóváhagyás céljából leendő felterjesztésével az elnökséget megbizta. Egész terjedelmében elfogadta ezután a közgyűlés az elöljáróságnak jóváhagyás céljából beterjesztett azon indítványát, miszerint néhai Unterberger Ferenc, az iparosok halhatatlan emlékű jótevőjének volt lakóháza 1902. évi február hó 23-ik napján, mint a megboldogult elhalálozásának 10 ik évfordulóján emléktábláyal jeleitessék meg ; megbízta egyidejűleg az ipartestület elnökségét s illetve elöljáróságát, miszerint ezen ügyben a szükséges intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés következő tárgyát a tisztújítás képezte, melynek folyamán elnökké : Oppel Károly általános lelkesedés mellett újra, most már negyedízben, választatott meg, aki látva a feléje irányuló osztatlan bizalmat, elfogadta az elnöki tisztségnek tpvábbi viselését. Az elöljáróság tagjainak kijelölésére Nagy István elnöklésével Buchberger Gusztáv, Fülöp Antal, Hofman Arnold, Neirwald Adolf és Taar József tagokból álló kijelelő bizottság küldetett ki, amelynek egybeállítása alapján az elöljáróság rendes tagjaivá : Bernáth József, Bisztrovics József, Gerstl Károly, Hermáim Lajos, Laky Péter, Meizler Károly, Salamon Jáuos, Sujánszky József, Szalay István, Szerdahelyi Jenő, Ujváry Ferenc ós Veháp János, — póttagokká : Harasztovics István, Farkas János, Nagy Elek, Léber Ferenc, Perpics Ferenc ós Rácz József. — a számvizsgálóbizottságba : Hofman Arnold, Veháp Ferenc ós Fizáry Alajos közfelkiáltással választattak. Előterjesztetett ezután az ipartestület 1901. óvi s 2751 kor. 03 fillér bevételt, 1462 korona kiadást és igy 1289 kor. 03 fillér remélhető pénztári maradványt feltüntető költségelőirányzata, melyet a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. A közgyűlés végül elnök indítványára Hoffmann Miksa takarékpénztári főkönyvelőnek az ^Iparosok nyugdijegyesülete< alapszabály tervezetének díjtételei megállapítása körül tanúsított fáradozásaiért, Stieder Lajos iparhatósági biztos és Nagy István városbíró, tiszteletbeli elnöknek pedig ugy a mai közgyűlés, valamint az ipartestület ügyei körül mindenkor tanúsított, kiváló buzgalmukért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. HÍREK. — Buzaszentelés. A húsvéti ünnepkör legelső körmenetét f. hó 25-én, szt. Márk evangélista napján tartotta a kaLh. egyház, mikor a hivők ezrei a föld böterinósóórt esdekelnek a Mindenhatóhoz. A buzaszentelósi körmenetet Dunst Ferenc dr. apát-pLbános a káplánok segédletével tartotta s részt vettek benne a keszthelyi •lemi iskolák, a po'gári leáuyiskola s a kath. főgimnázium s a liivök nagy száma. — Uj kanonok. Ö Felsége Kauzli Dezső veszprémi papnövelő intézeti igazgatót veszprémi kanonoknak nevezte ki. Ad multos annos! — Szép tett. Gróf Festetics Tassilo ur őexcelleutiája a játszóteret, melyet tavai a gymnazisták részére adott, élö-cserje kerittéssel vétette körül. Ezzel az intézkedésével a nemes gróf ismét ujabb tanújelét adta a gymnasiumi itjuság iránt tanúsított érdeklődésének. — Egyházmegyei hirek. Báró Hornig Károly megyés püspök őnagyméltósága Szántó László tanitónőképezdei igazgatót, előbbi állásának megtartásával az egyházmegyei nyomda igazgatójának nevezte ki. — Sermán Antal sekrestyeigazgatót a veszprémi káptalan a peremartoni plébániára egyhangúlag plébánosnak megválasztotta. Az igy megüresedett sekrestye igazgatói állásra Szőllősy Viktor karkáplánt nevezték ki. A kitüntettek fogadják őszinte szívből jövö szerencsekivánat,unkát ! — Katonai szemle. Gróf Paar Alajos altábornagy, a 13. uhlánus ezred tulajdonosa, lovassági felügyelő f. hó 24-ón Csáktornyán szemlót tartott a dsidás osztály felett, a melylyel a magas rangú katonatiszt szerfelett meg volt elégedve. — Baiatoni halászat. A 25 m/m-es szembősógü háló használata iránti kivételes miniszteri engedély f. hó 19-ón lejárt s minthogy ujabb engedélyt a bérlő részvénytársaság nem kapott, most már csak a törvényszerű 40 m/m-es hálóval folytathatják a halászatot. Mult csütörtökön a keszthelyi öbölben halásztak 6 hálóval ós a fogott 12 métermázsa hal a mólónál rögtön vevőkre talált. Ezen alkalommal megjelentek ott a bórbeadó Balatoni Halászati Társulat képviseletében Dezsényi Árpád dr. alelnök ós Bariss Gyula igazgató a végből, hogy a hálókat megvizsgálják ós hogy meggyőződjenek, nem-e fogtak ki olyan fajta halakat is, melyekre nézve most törvényes tilalom áll fenn ? A bérbeadó Társulat képviselői az alkalmazott hálókat törvényszerűnek találták és megállapították egyszersmind, hogy a zsákmány között tilalom alá. ,*eső halfajták nem voltak. — Iskola látogatás. Fekete Gergely egyházmegyei ker. tanfelügyelő a mult héten a, keszthelyi plébániához tartozó hegyközségi iskolákat meglátogatta.