Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-21 / 16. szám

BALATONVIDÉK 1901. április 1 4. 46 drb. busfajta és 7 drb. zsír fajta kan, a mely tenyészállatok összes értéke 43003 korona volt, a kiosztott tenyészapaállatok vételárából nyúj­tott kedvezmény pedig 11997 koronát tett ki, mig a tenyészállatok díjazására külön, 600 kor. állami dij osztatott szét a vármegyében a gaz­dasági egylet által rendezett 2 tenyészdijazáson. ^ly" tetemes áldozatok rövid idő mulya meghozzák a gyümölcsöt és pár év folyamán megérjük azt, liogy vármegyénk elmaradott ré­szeiben is a szarvasmarhatenyésztés felvirágozik s minden községnek megfelelő apaállatja fog lenni. A tenyészapaállatok vizsgálatára kikül­dött bizottságok különös erélyt fejtenek ki a csáktornyai" járásban, hol ezidén 30 drb. alkal­matlan községi bika lett kimustrálva és mészá­rosoknak eladva. A vármegyében tartott országos vásárok élénkek voltak ugyan, de a vételkedv a ha­nyatló húsárak mellett alábhagyott. Az egész télen át uralkodott p angás után nehezen feutartott gabonaárak egy kissé emel­kedő félben vannak s különösen a rozs és zab keresett cikk lett. Sajnos, hogy mindkét cikk­ben a vármegyének a mult évben silányabb termése volt és igy ezen áremelkedést nem sok gazda tudja élvezni. A három sváb. Van a szép Balaton, a Magyartenger kies partján, Tihanynak szomszédságában törül met­szett magyar falvak közé beékelve egy sváb falu. A neve szép magyar hangzású •' Örvé­nyes. Valamikor sokat jártam ebben a faluban; jól ismerem utcáját, házait és népét szokásaival együtt. A népe ugy beszél magyarul mintegy kecskeméti civis, de azért sváb, megcsülkösö­dött würtembergi sváb. Tisztelet a kivételnek. Egykor sokat tanácskoztunk szomszéd tanitó­társaimmal azon, hogy miként lehetne ezt a Würtembergnek is diszére váló sváb falut meg­inagyarositani. Azonban sikertelenül. Nem szü­lettünk szappanfőzőnek; nem is találtuk fel azt a hires szappant, amelylyel azokat a nya­kas svábokat magyarrá tudtuk volna mosni. —­E* azóta is minden tanítónak, ki azt megki­sérlette, meg akadt a bicskája nehánv kolom­pos svábnak évszázadokon át megkérgesedett makacsságán. Bocsánatot kérek a mélyen tisztelt fi­nomabb irályhoz szokott olvasó közönségtől, hogy e la]) hasábjain szokatlan kifejezéseket használok; de méltóztassanak nekem elhinni, hogy az a szóban forgó három bagózó sváb — mert ők ennek az élvezetnek is hódolnak — mindezeket, föl se veszi, sőt tán büszke lessz rá, hogy neve az újságba belekerült. — No de most már rátérek annak magyarázatára is, liogv miért beszélhetek én ily nem irodalmi nyelven is arról a svábról.. három megcsülkösödött Ennek a három embernek méltó ostorozá­sához és az eljárásuk elitéléséhez ha a világ összes iró tollát kátrányba mártva használnék is, még az is nagyon kevés volna. Miért meg fognak nekünk bocsátani, ha méltó fölháborodásunkban saját jogos faji vé­delmünkre ezeket a dolgokat a nyilvános­ságra hoztuk, és ha e svábokat az illetékes poli­tikai és egyházi hatóságok figyelmébe ajánljuk. Örvényes, a. szép magyar hangzású község józanabb belátásu polgárairól pedig föltesszük, hogy az ilyen, magokról megfeledkezett s a hazaföldjüket meggyalázó kolomposok szavára nem. hallgatnak, hanem megvetik, sőt rajta lesznek, hogy gyermekeik nemcsak érzésben és gondolkozásban, hanem nyelvben is magya­rok lesznek. Kárpáthy János orvenyesi Osi üdvös szokás az szép Magyarországon, liogy mindenki, és különösen az iskolás gyer­mekek a húsvéti gyónást és áldozást elvégzik. Ezen szép és magasztos alkalomból az örvé­nyesi derék magyar érzelmű tanitó megkockáz­tatta körültekintő előkészület után azt, hogy az iskolás gyermekekkel — kik épen oly jól beszélnek magyarul, mint svábul — magyar alkalmi énekeket tanított be s az áldozási szt. mise alatt kiváló precizitással több becsületes magyar érzelmű örvényesi polgárnak legna­gyobb gyönyörűségére magyarul énekeltek. No 1 ászén, nem kellett ennél több Rédl Szepi, Kuglei Stefi ós Steierlein Szepi mos­datlan szájú három svábnak. Alig várták a mise végét, mikor megbot­ránkoztató móilon megrohanták a község derék, magyar érzelmű tanítóját s a tplük kitelhető legszemtelenebb módon inzidtálták. Ez volt a bála, a köszönet és elismerés azért a derék munkáért, melyért a közoktatásügyi miniszter és az egyházmegye főpásztora jutalmat osz­togat. Ez a három megvadult sváb, akiknek ősei Würtembergből bugyorral a hátukon vándorol­tak ide be és itt az édes magyarhaza türelmes szent földjén megluzlalták magukat, most már miként a szászok Erdélyben,' elsőbbségei és ural­mat követel magának minden fölött ami és aki magyar. — A megyei állandó választmányt az alis­pán a vármegy o pénztárában kezelt összes ala­pok és a gyámi pénztár számadásai megvizsgá­lására folyó lió 25-re, a tavaszi közgyűlés tár­gyalásának előkészítésére pedig májns 4-ére liivt.a össze. — Uj plébános. Desits Géza zala-egerszegi segedlelkeszi, kinevezték Bánokszentgyörgyre plébánosnak. Bánokszeutgyörgy előkelő plébánia s a derék lelkes;, meg is érdemli tehetségével és hitbuzgóságával. A ]ó hírt üdvözletünk mel­lett közöljük. — Ipartestületi gyűlés A keszthelyi ipar­testület f. Ló 14-ere gyűlést hirdetett, melyen a lobbi közöli az iparosok nyugdíj-tervezete is napirendre volt kitűzve, de a gyűlést érdeklő­dök hiánya miati nem lehetett megtartani. Érthetetlen, hogy sokszor mily közöny vesz erőt. a lelkeken, az iparosok életbevágó ügye forog szóbau. öreg napjaik nyugalma, családi jólétük biztosítása, és mégsem mennek el, hogy a kérdésről tanácskozzanak, határozzanak. A gyűlést, az elnökség a mai napra halasztotta. — Nyugdijazasok a varmegyen. Zalavármegye tisztikara nyugdíj választmánya f. hó 17-én ülése­zett Csertáu Károly alispan elnöklele alatt. Refe­rens Czukelter Lajos vármegyei első aljegyző volt.. Ezen ülés a mult év zárszámadását felülvizsgálta s abban állapodott meg, hogy azt a közgyűlés­nek elfogadasra ajáulja. Ezután Mayer János árvaszéki pénztárnok és Brauuslein Pál árva­széki ülnöknek nyugdíjazásukén beadott kéré­süket olfogsdta. Mayer a méltán megérdemelt nyugdíjért 1877. március 1-től, Braunstein pedig 1862. május elseje óta szolgálja a vármegyét,. A jegyzők közül Bichler Dénes zalnbéri jegyzőt nyugdíjazták ; az elhunyt Takács Lajos salom­va n jegyző özvegyének özveg\ i, gyermekeinek pedig neveltetési pótlekot utallak ki. — Eíjegyzesek. Özv. Govorcsiu Györgyné H kedves és szép leányát Aunuska kisasszonyt e napokban eljegyezte Schlögl Ferenc Sopronból. — Lányi László a Zalamegy el gazdasági taka­rékpénztár tisztviselője Nagy-Kanizsán eljegyezte Auders Hermina kisasszonyt, Auders Károly tanitó és postamester leányát, Sormáson. — Szüts István keszthelyi lakós eljegyezte Kenessey Annuska kisasszonyt, Kenessey József ácsmes­ter leányát, Keszthelyen. — Országos tornaver"°ny. A mai iskolai nevelés nagy súlyt helyez a lesti nevelésre, mert azt az elvet tartja szem előtt: ép testben, ép lélek. S liogy legilletékesebb tényezők időközönkint meggyőződhessenek a testi neve­les kellő színvonaláról, a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter elrendelte a középiskolák részére az ötévenként tartandó tornaversenyeket. Az idei országos jellegű verseny Budapesten lesz Pünkösd két ünnepén. Mint halljuk, a keszthelyi kath. főgimnázium 36 tanulója (a VIII. osztály­ból 17, a VII-ből 5, a Vl-ból 10 s az V-ből 4) bárom tanár kíséretében vesz részt az országos tornaversenyen. — A Balaton partján, bál- még mindig hű­vös van, az élet, jelei mutatkoznak : a fák immár kizőldeltek, a levegőt a virágok illata járja át, felhangzik egy-egy madárka dala, csicsergése, a sétáló közönség is felkeresi már a parkot, a • Hullámból* ós »Balatonból» mesteremberek ka­lapálása hallik, javítanak, készülődnek a fürdő­évadra. De a zord tél pusztítását is meglátsza­nak még, itt-ott viz borítja a talajt, a moló teljesen meg van rongálva. Ennek a megjaví­tásához is hozzáfogtak és mint halljuk 60 cm,­rel emelik az egészet. S mig e sorokat írjuk, meguépesedik a »Hullám« az első tavaszi mu­latság folyik benne, melyet a gazdasági intézet ifjúsága rendez. — A »Zalavármegyei Gazdasági Egyesületi vármegyénk területére a Gazdák Biztosító Szö­vetkezete képviselőségét, elfogadta. A biztosítási irodát f. hó 22-töl kezdödöleg Zala-Egerszegen az egyesület helyiségében megnyitja, hol a tűzkár és jég elleni biztositások eszközölhetők. Részletesebb felvilágosítással szolgál a > Gazdák Biztosító Szövetkezete képviselősége Zala-Eger­szegen. A »Gazdák Biztosító Szövetkezetérőlt ismertető füzetet adtak ki. Ezt a füzelet később részletesen ismertetjük. — A veszprémi egyházmegyei r k tanító­egyesület keszthely-sümegí egyesült köre 1901. évi április 18-án Zala-Szem-Gróton az állatni elemi népiskola VI. osztályú tantermében tar­totta meg rendes tavaszi közgyűléséi, Fekete Gergely egyházi- és íjszabó Béla zalavári tanító világi elnök vezetése alatt,. A gyűlésen mind a lelkészkedő papság, mind pedig a tauitók szép számban jelentek meg. Mint vendégek pedig je­len voltak : a szt.-grótí állami eletin iskola lan­testület Glazer Gyula igazgató-tanitóva . Boldi­zsár Sándorné és Koppé Gizella úrnők. Szabó Béla elnöki megnyitójában a kartársi és hivatás szeretetet fejtegetvén, sajnálattal tudatta, hogy egy névtelen levél érkezett hozzá, melyben tel­hivat.ik, hogy még a gyűlés megkezdése előtt mondjon le elnöki tisztéről, mert különben in­zultusnak, támadásnak lesz kitéve. A kör e saj­nálatos incidenst felháborodva tudomásul vévén — elnökének bizalmat szavazott, azután napi­rendre iért. A mult ülés jegyzökönyve felolvas­tatván s egy-két jelentéktelen észrevétel után elfogadtatott. Az egyleti folyó ügyek targyalása végeztével Babics Vilmos bodorfai tanítói tar­tolt gyakorlati előadást a »Szülöfold és lakóhelyt ismertetése címen. Majd Hock Pál türjei főtanitó olvasta fel nagy gonddal s a viszonyok teljes ismertetésével irt kitűnő értekezését a > kántor­tanítók« helyzetéről. Ezután a pénztáros szá­molt he a kör pénztári állásáról. Tárgy altatott a központi bizottság jegyzőkönyve, ugyancsak en­u»-k felhívására Veszprémbeu tartandó r. k. nag> gyűlésre, mint küldötteket Molnár Mihály és Füzesy Jáncs kartársakat választotta meg. Szám vizsgáló-ki zottság tagjai lettek : Sárváry József, Nagy József és Füzessy János kartár­sak. A kör könyvtárát Koller Ignác szt.-gróti plébános saját, könyvtárának odaajáudékozásával volt szives gazdagítani, melyért, jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a nagylelkű adományozó­nak. Jövő gyűlésen gyakorlati tanítást tartanak Dörnyei ós Hannig Gyula, felolvasást pedig Gaál Péter ós Vendler Viktor kartársak. Végül Szabó Béla elnök indítványára a kartársak ma­guk között gyűjtést rendeztek egy nyomorban sinylődö özv. tanitóné javára. Az egybegyűlt 14 kor. 79 fillért Szabó Béla elnök juttatja ille­tékes helyére. A tagdija befizetése s a névsor olvasás után a gyűlés véget érc. Jövő gyűlés helyéül Sümeget tűzték ki. — Kirendelés. A légrádi üresedésben levő plébániához Molnár György dráskeveci segéd­lelkész adminisztrátornak rendeltetett ki. A zala egerszegi ipartestület a mult vasár­napra közgyűlést hívott össze, de nem határo­zatképes, miért is 21-én d. u. 2 órakor újból közgyűlést, tart. Tárgy : az ipartestület céljaira házépítés. — A gazdasági tanintézet Ili. éves hall­gatói f. hó 15-én Csanády Gusztáv dr. igazga­tóval megtekintették a helybeli sörgyárat,, a helyiség berendezésének s a sőr készítésének tanulmányozása céljából. Reischl, a gyár tulaj­donos, szívélyesen fogadta a hallgatóságot s mindenben készséggel szolgált felvilágosítással. Délutáni 2 órától 5-ig tartott az exkursió. Ekkor a szives házigazda vendégei rendelkezé­sére bocsájtott egy pár hordó sört, hogy az árpáié készítés módjának megtapasztalása után a készített itallal is megismerkedjenek, a szem­lélésben kifáradt elméjüket fölfrissítsék s neta­lán lehangolt kedélyüket fölvidámitsák. — Utca kövezés. Dicséret és elismerés il­leti meg városunk több háztulajdonosát, mert engedve a közóhajnak, házaik elejét díszesen ós célszerűen kiköveztették csinos cementlapokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents