Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-07 / 14. szám

BALATONVIDÉK 1901. ápril

is 7. fejlettsége, a viteldíj olcsósága mellett jelentőségükből egyre vesztenek, mindazonáltal szükség van ezekre ma is, mezőgazdasági termények, az ipari és kereskedelmi cikkek értékesítésére, a fogyasztójjközönség szükségleteinek födözésére még ma is egyike a legalkalmasabb forrásoknak. Idők folyamán azonban a vásári sokadalmak szinte közgazdasági bajok szülőanyjává lettek. Azzá tette őket az a körülmény, hogy szertelenül megokoskodtak. Magánérdekek érvényesülése, kortes érdemek jutalmazása és okok annyira megszaporították a vásárok számát, hogy sziute közgazdasági életünk kinövéseivé fajultak el. Ma már alig van nagyobbacska község, amely évenkint néhány országos vásárral ne dicsekedhetnék. A vásároknak ez a nagy száma különösen kisiparosainknak csapására emelkedett. Ez osztály valamikor nemzeti életünknek egyik hataii.ias oszlopa volt. Számbeli nagysága, munkájának nemzetgazdasági fontossága és a folytonos előrehaladás iránt való törekvése emelte azzá. Fájdalmas, ez a fontos társadalmi osztályunk rohamosan pusztul s pusztulásával eltűnik az a nagy nemzeti fentartó erö is, amely benne rejlett. Ennek a pusztulásnak egj'ik, nem utolsó ténj'ezője a szertelenül sok vásár. Hisz ma nap egy iparosunk van, aki a munkaidő jó részét a vásározó kocsin tölti el. Jó ós rossz időben, a kánikulai nap tikkasztó hevében, az őszi esőzések idejéu, a tél dermesztő fergetegében egyre járja a vásárt, mert üres az erszény, nincs élelemre, anyagra, ruházatra, legényfizetésére való s éleszti a remény, hogy a vásáron egy kis költségre valót mégit csak árul. Hányszor esalódik ebben a reményében ! Nem áralja meg a fuvarra valót sem s igy kárbaveszik a munkanap, a vásározás testgyötrő fáradalma, sőt még másik nap sem izlik a dolog. Hányszor pedig kénytelen árán alul elkótyavetyélni portékáját, mert a szükség hajtja rá — hisz otthon egy fillér nélkül hagyta családját. De nem csupán kisiparosainkra, hanem földmives osztályunkra is káros hatású a sok vásár. Népünknek vérében vau, hogy szívesen járja a vásárt. Természete az is, hogy egy pár csizmán, egy-egy dolmáuyon, kalapou elkucorog, alkuszik egész napon át 10—20 fillér különbözet miatt s minthogy az iparos ezt a csekély összeget saját kára nélkül le nem engedheti, hát az atyafi otthagyja, abban a reményben, hogy holnap maj megkapja a szomszéd vásáron. Ennél is kárbavesz a drága munkaidő, merttez a magyarnép számba nem veszi, fogy az aprópénz a vásári elemózsiára, itókára, sőt van egyszer a tehénkének ára is ott marad valamelyik lacikonyhásuak, vásári vendéglősnek a fiókjában. Ma már köztudat, hogy a vásárok nagyszáma közgazdasági életünknek egyik nagy csapása. Roformálásuk égető szükség "s epedve várja mindegyik osztály, amelynek élete a vásározással egybeforr. Áz egyedüli reform a vásárok számának apasztása. Elég volna az egyes járások székhelyén, vagy nagyobb forgalmú pontokon évenkint 2—4 vásár, mig a többieket, mint kinövéseket, közgazdasági életünkről lenyesegetni kell. Ebben a reformban országos mozgalmat kell kelteni. A kereskedelmi és iparkamarák, a megyei gazdasági egyesületek, a különféle iparos szövetkezetek, egyesületek és ipartestületek együttesen, közös erővel emeljék fel szavukat a vásárok relormálása érdekében. A mozgalmat megindíthatják a vármegyénkben létező" egyesületek is, hisz a' van hazánknak még egy m

egyéje, amely vásarokkal ugy agyon volna boldogítva, mint Zala. A reform munkájára az idő is alkalmatos. Nem csak vezető férfiaink, a miniszterek, hanem a nagy közönség is fokozottabb mértékben érdeklődik a gazdasági bajok orvoslása iránt. A vásárok reformja is régen megérett arra, hogy az orvos műtőjével hozzájáruljon és levegye gazdasági életünkről ezt a már nagyon is elhatalmasodott sebet. Kisiparosaink és gazdáink bizony hálásak lesznek ezért az orvosi műtétért. Közgyűlés. A sümegi Önkéntes Tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését március 31-én tartotta, a tagok nagyon csekély részvétele mellett. A gyűlésen Mojzer József elnökölt, aki a határozatképességet megállapítván, a jelenvoltakat üdvözölte s a gyűlést megnyitotta. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után Krisztinkovics József főparancsnok terjedelmes, az egyesületi élet minden mozzanatára kiterjeszkedő jelentésben számolt be a mult év lefolyásáról. Ennek kapcsán elfogadta a. közgyűlés, hogy az őrségi szolgálatokért 20—20 f. őrségi dijat ad s megkeresi a város elöljáróságát, hogy tűzi veszedelem esetére az előfogatok gyors és személyválogatás nélküli előterjesztésére utasítsa a rendőrséget A u

agJ

r érdeklődéssel hallgatott beszámoló után Bánfi Alajos előterjesztette, hogy az egyesület mult évi bevétele 758 K. 37 f. kiadása 532 K. 22. f., pénzmaradványa 226 K. 15 f. volt. Az egyesület vagyona 11690 K. 51 fillérre rug, adóssága 20-19 K. 60 f. A ruhatelep számadását Krisztinkovics József mutatta be. Bevétele 4-14 K. 88 f. kiadása 250 K. 58 f., maradt tehát 194 K. 30 f. Mindkét számadás rendben volt, mire a közgyűlés nevezetteknek a fölmentéit megadta. Erre az évi költségvetést 680 K. 15 í. bevétellel és 582 K. 90 f. kiadással irányozták elő. A három éves megbízás lejárrán, Mojzer József elnök a maga és tiszttársai nevében lemondott. A választás megejtetvén eredménye a következő: Elnök Mojzer József, alelnök Kellemen Károly dr. titkár Éles Károly, pénztáros Bánfi Alajos, orvos Lukonich Gábor dr. ügyész Surgóth Miksa, főparancsnok Krisztinkovics József, al parancsnok Holba József, osztályparancsnokok Szíjártó György, Simon Lajos, Molnár Ferenc, Gróf Lajos, Gróf Tivadar, segédtiszt Bricht Viktor, szertáros Krajczár Imre. Választmányi tagok Sümegi Tivadar, Talabér Káról}', Kondor József, Láng Sándor, Tóth József órás, Epstein Ödön, Molnár Endre, Molnár Kristóf, Juk Mátyás. Liszli Gyula, Varga István, Németh József. Póttagok : Csutorás József, Klein Gábor, Bógor Karolj'. Számvizsgálóidul ismét Hladny Jánost, Pozsonyi Józsefet és Scheiber Józsefet választották meg. Ezzel a tárgyak soro/ata ki volt merítve s miután az elnök a müködó tüzoltókuak buzgalmáért meleg köszönetet mondott, a közgyűlést bezárta. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, esetleg a hatralékban levő előfizetési dijakat m egk ülde ni szioesk ed jen ek. HÍREK. Lapunk t. olvasóinak és kedves munkatársainknak boldog húsvéti ünnepet kiadnunk ! — Személyi hírek. Festetics Tassilo gróf ur ő excellent iája fiává,, György gróffal szerdán éjjel Berzencéröl ké-zthel\i palotájába érkezett s másfélnapi itt, tartózkodása után Bécsbe utazott. — Bita Dezső dr bélai apát, budapesti egyetemi tanár kedden gyem-M l>\aralójába érkezett, hogy Ott töltse a húsvéti ünnepeket. — Miniszteri elismeres. Wlasics Gyula vallás és kőzoktatásügu miniszter a napokban Burány Gergely c. főigazgatóhoz intézett leiratában neki, valamint a vezetése alatt álló egész főgimnáziumi tanári karnak elismerését fejezte ki a gimnázium mintaszerű vezetéséért s az ifjúság példás oktmásáért é

s rendtartásáért. A nagyon megérdem-lt elismerésben részesült tanári kart Őszinte sziv/rl üdvözöljük ! — Jutalom - jutalmazottak. A pénzügyminiszter Szentmiklóss- Gyula, Fűzik Gyula, MMatinszky Lajos, Viosz Ferenc, Takách Imre, Gaál Miki os, Kovács Merklj' Antal, Thassy Lajos és Kolbenschlag Béla föszolgabirákat az adóbehajtás körül teljesített tevékenységükért elismerését nyilváuitotU és 100—100 korona jutalomban részesitet e A m. kir. belügyminiszter pedig Böhm Syhm-j perlaki járásorvost és Messer Samu drf bellaiinci körorvost a trachomake zelés körüli fáradozásért 300—300 korona jutalomdíjban részesítette. — Eljegyzések. Szollár István helybeli elemi iskolai tanító jegyet váltott Schaller Irén ugyancsak helybeli elemi iskolai tanítónővel. — Szekeres Ödön" hely béli városi aljegyző eljegyezte Horváth Flóriánnak kedves és szép leányát, Gizella kisasszonyt. Boldogságot kívánunk az uj jegyespároknak ! — A tűzoltók közgyűlése A helybeli önkéntes Tűzoltó egyesület a mult vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését a városház nagy termében. Napi rend elöt.t Nagy István városbíró elnöklete alatt Lendvay Józsefnek lemondása folytán megüresedett elnöki tisztségre Schadl János gazd. intézeti tanárt választották meg. Azután a mult évi közgyűlés jegyzökönyvét, s az évi jelentést olvasták tél. Majd a számvizsgáló bizottságnak jelentését tudomásul véve az 1902. évi költségvetést tárgyalták le. — A műszaki ti-ztviselők megválasztása u'án a titkár bemutatta az uj alapszabályok tervezetét és annak egyes pontját megismertette. A gondosan készített jegyzőkönyv adataiból közöljük a következőket : Az egyesületnek van 1155 korona pénz",ári maradványa, 48 iparos és 64 gazdásztagja és olyan felszei élése, minővel hasonló városok nem dicsekedhetnek. Ve^ül megemlítjük, hogy a volt elnök Lendvay József érdemeit jegyzőkönyvileg örökítettek meg. — Kinevezés. Zalavármegj e főispánja Farkes József rendszeresített díjuokot IV-ed osztályú Írnokká és Németh Józset ideiglenes dijnokot rendszeresített dijnokká i:eve;-,te ki. — A keszthélyi ipartestület 1901. évi április hó 14-én d. u. 2 órakor a városház nagytermében XVII. évi reudes közgyűlést tart. Tárgysorozat : 1. Az 1900. évi közgyűlés jegyzőkönyviek felolvasása. 2. Jelentés az ipartestül >t 1900. évi működéséről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1900. évi pénztári, néhai Khern Rezső 1000 koronás alapítványa és a könyvtár alap számadásairól, valamint a vagyonkimutatásról 4. Elöljáróság indítványa az »Iparosok nyugdíj egyesületét nek létesítése tárgyában. 5 Elöljárósági indítvány boldog emlékű Unterberger Ferenc volt lakóházának emléktáblával leendő megjelelése tárgyában. 6. Az elnök és az elöljáróság 12 tagjáuak megválasztása. 7. A számvizsgáló bizottság megválasztása. 9. Netáni indítványok. — Lampérth Gézát, lapunk egyik kedves munkatársát, a jóuevü költőt, az országos levéltár tisztviselőjét súlyos baleset érte. Egy MuzeniQ-kőruti ház udvarán áthaladva, bicikliző kis fiu akadt útjába és majdnem összeütközött, vele, Lampérth, hogy fel ne taszítsa a kis fiút, hirtelen oldalt lépett, de oly szerencsédet ül, hogy elbukott és bokában eltörte a lábát. Az elősiető háznép emelte fel es egy gyorsan előhívott orvos bekötözte Lampérthet , akit aztán lakására szállítottak. — Gyilkos finánc. Egy minden izében bestiális gyilkosság tari ja izgatottságban a szomszédos Gyenes község lakosságát. A véres gyilkosság n kővetkező : folyó hó 4-én (nagy csütörtökön) délelőtt Hauli Sándor keszthelyi pénzügyőrt azzpl az utasítással küldték Gyenesbe, hogy ott néhány pálinkafőző gazdánál zárja le a kazánt. Hauk e küldetésében felső Gyenesen találkozott. Tili Teréz 18 éves leány nyal, kitől a pálinkafőző gazdák lakása után tudakozódott. A leány felvilágosító szavai után a finánc dolga után meut. Délután ismét visszatért a formás Tilí Teréz atyja házába

( hol a leány 16 éves őcscsével volt. Itt bestiális 3záudékkal közeledett a szegény áldozat, felé, hogy becsületét megrabolja Vadállati felindulásaiban minden tisztességről megfeledkezve bántalmazta a leányt. — Ti 11 Teréz komoly, visszautasító szavaira elővette szolgálati fegyverét s golyóra megtöltötte, előbb a fiút, lelövéssel feuyegetve kiűzte a szobából, majd — látszólag tréfálkozva — a leány mellének szegezte a fegyvert. A leány segélykiáltásaira sem nyugodott ez a vad bestia, hanem tovább incselkedve fegyverét elsütötte s a gyilkos golyó közvetlen közelről a leány bal első bordájáu behatolva a hátgerincet megsértve a. jobb oldali hát részen jött ki. A virágzó korú áldozat, a lövésre vértől borítva össze esett. Sérülése életveszélyes. A sebesültet a lövés zajára összefutó szomszédok ágyba fektették s ápolás alá vetlék. A véres eset színhelyén csakhamar megjelent Neumark Béla orvos, ki a leány seI eit bekötözte. Ugyanezen alkalommal megjelent a bírósági kiküldött is, ki a még teljesen öntudatánál levő leány vallomása alapján jegyzőkönyr