Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-13 / 2. szám

1901. január 13. HA LATON VIDISK a gvózze s azt veliik és értük győzelemre vigye ! A'milv önzetlen s áldásos ez h törekvés, ép oly mérvben érdemli meg a legszélesebb körű érdeklődést s támogatást ! Ezt a mai kort nem minden alap nélkül nevezik az önzés, a hasonleses sivár korának ! Amily mérvben előtérbe lép az önérdek, ép oly mérvben szorul háttérbe a közérdek s vonul sarokba, kucorogva az emberbaráti, a felebaráti szeretet. A létért folytatott heves küzdelemben az emberek saját ajuk-bajukkal elfoglalva alig érnek rá mások sorsával bibelődni ! Annál jobban esik, annál felemelőbben hat, ha mégis látunk támadni férfiakat, kik a közjó, embertársaik, sorsosaik boldogulásáért is készek tenni, munkálkodni, küzdeni ! Ezek között, mint zászlóvivőt látjuk előlhaladni Oppel Károlyt! Kivánjuk, hogy iparosaink nemes törekvéseit felismerve s méltányolva őt kövessék s a tervezett iparos nyugdíj egyesület kitűzött zászlaját saját javuk s jövőjük érdekében diadalra vinni segitsék ! Nem kegyelem morzsát akar adni ez az egyesület tagjainak, hanem jogos, egy munkás élet folyamán összegyűjtött nyugdíj összeget s kiérdemelt segélyt kiván nyújtani. Nem alamizsnát kér, nem mások segélye után eseng, hanem az önsegély, a kölcsönösség önérzetes s férfi,'.s alapjára helyezkedve, segits magadon s az Isten is megsegít, szép elvét követve, az iparos osztály sorsát, jövőjét saját kezébe teszi le. Jövendőjének kulcsát minden egyes iparos kezébe adja ! Alkalmat, eszközt nyújt iparosainknak, hogy a jobb napok, a kedvezőbb üzleti viszonyok s a munkaképesség idején szerzett keresményükből maguknak megtakarított összeget gyűjtsenek, mely összeget azután a gyűjtés arányában, mint nyugdijat élvezzenek, hamár a munkában kifáradtak s remegő tagjaik nyuga lomra vágynak ! íme az egyesület célja : „Tagjainak a kölcsönösség alapján nyugdijat, elhalálozásuk esetében özvegyeiknek özvegyi járadékot, teljesen árván maradt törvényes gyermekeiknek pedig 15 éves korukig nevelési járulékot biztosítani ! Szép, szinte ideális gondolat ! Melyet keresztény szív és lelkület csak sugalltat! Elhárítja az agg, a munkaképtelenség korának sötét aggodalmait, a mindenkit érhető szerencsétlenség, csapás ínséges rémeit ; a sorscsapás sújtott kezéből kiveszi a koldusbotot, felszáiitja az özvegyek könyeit, az árván maradt iparos gyermekeket megmenti az elzülléstől a társadalomnak s hazának ! Es ezt a jövendőt minden iparos maga készítheti elő, önmagának. Megengedjük, hogy ez a fontos kérdés főkép a mai viszonyok között nem kis fokú önmegtagadást, önmérséklést, takarékosságot kiván ! De nem érdemli-e meg ezt a kis áldozatot az a felemelő tudat, hogy ily módon saját s övéinek sorsát biztosítja a munkaképtelenség, csapások idejére ; a mindenkor bárkire is bekövetkezhető halálesetére s igy a háza körül settenkedő nyomor rémképeit távolítja el magától és övéitől 1 Az ország majd minden osztályának sorsa nyugdíj által biztosítva van : azexcellentiás ministertől le a legkisebb hivatalnokig! Sőt legújabban a földmives munkásnép nyugdíj s biztosítási intézménye is létesitetett, csak az iparos osztály van e tekintetben magára hagyatva ! De az alkalom itt is megadatott! Csak akarni kell! Habár nehéz is ez kezdetben, nem lehetetlen ! Kellő szorgalom s takarékosság által kivihető. Mindenekelőtt s/akitam kell az iparosok körében is mindjobban lábra kapó divatos inajinolással, a sck tekintetben káros fényűzéssel ! Fel kell hagyni a szükségtelen költekezéssel, a nagyobb költségeket igénylő sportozással ! Nem akarok ártani senkinek, de mivel használni kívánok, a figyelmet még arra is felhívom, mikép a mulatságok rendezése, áldomások s a drága szeszesekkörül foganatosított mérséklet is nem kicsinyelhető hányadát fogja képezni a létesítendő nyugdíj alapnak ! Emellett tekintve a tervezett egyesület emberbaráti, társadalmi áldásait, nincs kétség az iránt, hogy a társadalom is megteszi a magáét. Figyelemmel kiséri s támogatásával segíti a mozgalmat, hogy az eszme mielőbb testté váljék ! Azok, kiket az Isten születésük s társadalmi állásuknál fogva magasra helyezett, vagyoni tehetséggel áldott meg, a nemes törekvés segélyére sietnek, azt az alapszabályok keretén belül s kijelölt módon támogatják — mint alapító tagok. Lesznek, kik szerényebb módon, de anyagi helyzetüknek megfelelően ezt az intézményt, mint pártoló tagok segítik s gyámolítják. A társadalom azonban látni akarja a megkezdett mű folytatását! A befejezésnél a megszilárdítás munkájánál ott losz a társadalom is áldozatkészségével! Annál inkább is, mert mindjobban kezdi belátni a hazafias iparos osztály megerősítésének szükségét ! Látja azt az egyenlőtlen harcot, melyet a gépek ós gyárak korszakában a magára hagyott kisipar viv a létért ! Kell is látnia ! Kétségbevonhatatlan tény, hogy mig a nagy tőke által dédelgetett nagy ipar, mondjuk ki : a gyáripar óriási lendületet vesz, milliókat gyűjt, palotákat emel, addig a kisipar Hangos sírással és jajgatással vitték Csáktornyára a holtestet. A mint hazaérkeztek, uejéuek nem merték azonnal tudtára adni a rémes katasztrófát De Zichy később kitárta előtte a tifkot, s Zrinyinó a hir hallatára ájultan rogyott össze. A halott ragyogó magyar díszben, vállán fehér prémes mentével feküdt, a ravatalon, mely a várkastély nagypalota nevü termében volt, felállítva. Holtestét december 21-én temették el ntigy fény nyel és pompával a családi sírboltba édes atyja mellé, a Szt,. Ilona nevű kápolnába. A helyet pedig, hol Zrínyi meghalt, Pignatelli Ágnes Marianna hercegnő, III. Károly király egykori kedvese, 1722-ben emléklappal jelölte meg, mely máig is fenáll. Gyász és siralom fogadta a rémhirt szóles Magyarországon s a müveit világban mindenütt, hol a vitézséget becsülni tndták. Gyászolta őt nemcsak a német birodalmi gyülás, íianem Páriában is, Münchenben is az udvar és nagy közönség részvételével gyászistentiszteletet tartottak s az elismerés legmelegebb szavaival méltatták az elhunyt, halhatatlan érdemeit. Csupán a kanizsai török lövetett örömet,, a bécsi udvar pedig, — hová Zrinyi halálának hire november 24-én érkezst.t msg, — »oly nagy örömmel vette Zrinyi halálának hirót, hogy örömét, alig tudta az illemkivánta gyásszal eltakarni.. (Pauler, Vesselényi ós társ. összeesküvése. I. 35. I.) Hivatalosan azonban az udvar is részvétét fejezte ki. Zrínyi mint költő, hadtudományi ós politikai iró is egyike irodalmunk legnagyobb alakjainak. Költői müvei Bécsben 1651-ben jelentek meg először, Adriai Tengernek syrearája gróf Z. M. eim alatt. Apróbb idilleket, szerelmes verseket is irt, melyek a XVII. század legértékesebb lírai darabjai közé tartoznak. Egyéb munkái : Siralmai panasz ; N 'vtelen levél : Mátyás király életéről való elmélkedések ; Vitéz hadnagy ; Tábori kis trakta ; Török áfium ellen való orvosság. Fő müve azonban az Obsidio Szigetiena (Sziget veszedelme) oimű 15 énekre osztott, eposz, a mely conipositiójának mesterien megalkotott kerekdedségére és be végzettségére, jellemrajzainak művészi elevenségére és lélektani pontosságára, előadásának jellemzetességére s nemritkán fönségére nézve egészen páratlanul áll a magyar költészetben Arany Jánosig. A magyar irodalom e nagy müve, a Zriuyiáz eredeti kézirata jelenleg a zágrábi egyetem könyvtárában őriztetik. * Zrinyi Miklósnak, — kit véghetetlen hazaszeretet, a legnemesebb önzóstelenség és píratlan kitartás vezérelt egész életén át, ki sokkal jobban szerette nemzetét, miut, a nemzet őt s ki dicső hazánkat, a töröknek oly sok csapásaitól megmentette, kinek köszönhetjük, hogy nem törültettünk ki azon korban az élő nemzetek sorából, — nevét, az édes haza iránt tett szolgálatait el ne felejtsük. Emlékei, eszméi élni fognak az emberi szivekben mindaddig, »mig az ezüst Dunának tükrén egy honfiszem pihen,« s mig földgolyónk egy élő ós gondolkodni tudó lényt, hord a hátán. A további küzdelemre buzdítson bennünket, i\zon erős hit, hogy a mi könyörgéseinkre mindenkor meg fog jelenni köztünk az ő áldott szelleme s bátorságot, kitartást, honszerelmet fog ültetni az ezredéves múlttal dicsekvő magyar nemzet, hü fiaiba! csak a nagy töke morzsáin tengődik, kucorog s küzd a megélhetésért ! Fárad, dolgozik « él máról holnapra ! Legtöbb esetben megelégszik a mával ! A szédületes versenyben örül, ha ma élhet ! Ezért nem is gondol a holnapra ! Ily viszonyok között örül az iparos, ha mindennapi ipari és házi szükségleteit megszerezheti ! Vagyon szerzés, tőke gyűjtésre ritka esetben jut a sor ! Főkép, ha a gyengébbeknél, hiányzik arra a kellő eszköz és mód ! Nem csoda azután, ha a segélyre szoruló agg-kor, vagy csapás óráiban csüggedés szállja meg a lelkeket. A küszöbön megjelenik a nyomor, az inség rémes alakja! Családokat, özvegyeket, árvákat kerget végső nyomorúságba a családfő kidőlte ! Igaz, halál ellen nincs a kertben ! De az azt nem ritkán követő nyomor ellen van ! Ez az önsegély ! Az előrelátó gondoskodás ! A tervezett iparos nyugdijegyesület lesz az a termékeny s üdítő oázis, mely biztos menhelyet • ».yiijL u.ay egyeseknek, mint övéiknek a szükség tikkasztó avarán! Áldja Isten a nemes munkát ! Sikert s mielőbbi megvalósula-t kívánunk neki ! Iparosaink pedig nem tehetnek bölcsebbet, mintha a kibontatott zászló alá sorakozva, közös erővel, vállvetett munkával diadalra segítik saját ügyüket. Az iparosok nyugdijegyesülete az iparosoké ! Önmaguk veszik hasznát s áldani fogják kezdeményezőjét! Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8-án gróf Jankovich László dr. főispán elnöklete alatt tartotta ez évben első havi ülését. Főispán mindenekelőtt boldogujévet kiván a bizottság tagjainak, majd pedig Deák Mihályt, mint a bizottság ujonan megválasztott és a jelen ülésen felesküdött tagját üdvözölte, kérvén őt a bizottság támogatására, ki is köszönetét fejezte ki ; mely után főispán az ülést megnyitja. Az alispán jelentése szerint a lefolyt december hóban a hasznos házi állatok egészségi állapota, a sert íseket ki véve, kedvezőnek mondható, mert az elmúlt hónapban semmiféle járványos, vagy fertőző betegség nem fordult elő. A sertésvész szünőfélben van, amennyiben jelenleg még csak 5 község vau zárlat alatt. E helyütt megjegyzi a jelentés, hogy az állatorvosi közszolgálat államosításáról szólő törvény f. évi január hó 1-én életbe lépett, s ez időtől kezdve a földmivelésügyi miniszter által kinevezett m. kir. állatorvosok látják el az állatorvosi közszolgálatot. A személybiztonság egy mérgezési kísérleten kivül megzavarva nem lett ; a vagyonbiztonság Zalaszentgrót nagyközségben egymásután'három izben zavartatott meg tűzvész állal, melynek oka minden kétséget kizárólag gyújtogatás volt, de a tettest a legerólyesebb nyomozás dacára kipuhatolni nem sikerült; fordultak még elő apróbb lopási és tolvajlási esetek, de ezek tettesei legnagyobb részt kipuhatolva az illetékes bíróságoknak feljelentettek. v pénzügyi administratio terén fennakadás ii, . az egyenes adó összeírása és kivetési munkálatok folyamatban vannak, a kincstári tartozások befizetése körül az eredmény elég kedvező volt, ugy a közvetlen mint a közvetve fizetők igyekeztek tartozásaikat leróni, sőt vannak községek, melyeknek hátraléka egyáltalán nincsen. A közigazgatási bizottság felhívja a vármegye alispánját, hogy az évi jelentéshez szükséges adatokat a szakelőadőktől kívánja be, azok alapján azt állítsa össze s a február havi ülésre mutassa be. A törvényhatósági pótadók egyénenkinti kivetése tárgyában beérkező felszólamlások elintézésére hivatott küldöttség tagjaivá a közigazgatási bizottság választott tagjai közül a folyó 1901. évre Eperjessy Sándor, Gyömörey Vince dr.. Skublics Jenő és Barcza László, — a gyámi és gondnoksági ügyek fellebbviteli elintézésére hivatott küldöttség kiegészítéséül pedig Skublics Jenő megválasztatott rendes taggá, a főispán által pedig Barcza László rendes és Bogyay Máté póttaggá kineveztettek.