Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-17 / 11. szám

V. évfolyam. Keszthely, 1901. március 17. I. szám. Vallás nélkül. (*) Ha nincsenek ís oly sokan, mint amilyen nagyhangon tudunk beszélni, mégis elég nagy azoknak a száma, akik azt tartják, hogy a vallás tisztára magánügye az embernek még pedig oly értelemben, hogy nemcsak a társadalomra, de az illető egyénre nézve is közömbös, hogy valláses-e" avagy nem. Ebből a felfogásból származik ez a nagyzó, szellemességet Jiajhászó, merész és csodálatosan kisszerű jelszó: »Vallásod legyen a becsület* és »a haza nem vallásos embereket, hanem hazafias polgárokat kiván.c És nem az a baj, hogj- akadnak emberek, kik ilyen frázisokat v/llággá bocsátanak, hanem az a szomorú, hogy az effajta bölcseség ellen nem mernek tiltakozni azok sem, akik nem ülnek fel neki. Mert az a túltengő liberalizmus, melyet a mi korunk felhajtott, immár épen olyan divat, mint akár a lehetetlenségekben utazó secessió. Akár tetszik valakinek, akár nem, helyeselnie kell, vagy legalább is nem szabad bántania, mert tüstént.. . » maradi vá« lesz. Hiába tetszik valakinek az atilla, hiába utálja a frakkot és a harangalaku felöltőt, nem mer atillát varratni. így vagyunk ezzel a mai liberalizmussal, mely tulajdonképen nem liberalizmus, hanem tirannizmus, zsarnokság. Merr dőreség es igazságtalanság. A vallás ugyanigy nem privát ügy, lesralább következménveiben. hatásában O nem az. Mert valamiképen nem közömbös a társadalomra avagy az államhatalomra nézve az, hogy'a. polgárok egészségesek-e vagy betegek, gazdagok-e vag3* szegények, tudósok e vag}

T írástudatlanok, épen ugy fontos kérdés az is. hogy jók-e vagy gonoszok, erényesek-e vagy rosszak. Már pedig ez az utóbbi kérdés a lehető legszorosabb összefüggésben áll a vallással. Nincs itt elegendő tér ennek a nagy kérdésnek a részletezésére, elégedjünk meg tehát azzal, ha néhány történeti alakra hivatkozunk. Traján császár Catoval együtt kinevette a haruspexeket, ám azért kérlelhetetlenül üldözte a kereszténységet. Jól tudta ő. hogy a pogány római birodalom c-ak pogány erkölcsökön állhat fenn s ezek viszont csak a pogány római vallásból fakadhatnak. A történeleni megmutatta, hogy a maga szempontjából — helyesen okoskodott. Viszont pedig keresztény államhatalom csakis K ei

Tesztény erkölcsökre támaszkodhatik, ezek pedig természetesen csak a keresztény vallásból nőhetnek ki. Voltaire talán nem vádolható azzal, hogy túlságosan kedvezett akármelyik vallásnak s íme ezek az ő szavai: »Ha nem volna Isten, teremteni kellene az ember számára.* És Rousou: Ne feledjétek, hogy mielőtt az erény erény lett volna, már régen keresztény volt. »És a közelmúlt egyik legnagyobb kaliberű embere, a >liberálisc Bismark, az erőA B.A LATON VIDÉK TÁRCÁJA. dallamosok könyve. in. Erős légy ! Az óra jő, rohan sietve, Mely vallomásra készt, De másra ne, — ügyelj szivedre S hagyd a mogorva észt ! Két élet üdve függ az ajlcon, Szép, rózsás ajkadon . . . Fejem nehéz ; öledbe hajtom. Erős légy angyalom ! Judom : az Isten nem teremte A nő-kebelbe mást, Csak azt : fakaszszon hű szerelme Derűt, vigasztalást. Derűt, vigaszt tetőled esdek, Reményt szerelmed ad ; Bilincset oldoz és keresztet Veend le egy szavad. Talán csalódom ? szól a kétség, S a bú szivembe vág, Körülvesz áthatlan setétség Fs néma pusztaságDe nem ! Ki összefűzte lelkünk' : Az Isten védni fog . . . Csak légy erős s igaz szerelmünk Örökre él, lobog ! Csányi Géza. A hittérítő. Irta Pataky István. Hires, nevezetes Kanizsa v rának utolsó basája a nagy szakálla Musztafa édes anyanyelvünket legalább is beszélte ugy, mint néhány somogyi sváb község lakói beszélik ma. Sőt nem is volt kegyetlen a magyarodhoz, nem avatkozott olyan dolgukba, amelyből adófizetés nem háramlott, sőt vallási dolgaikban sem háborgatta, megmondván : járjon mindenki abba a templomba, a melyikben vallása szerint áldozhat. De sőt, egy magyar ember volt a kedvence, akit sok aga ós bégnek elibe tett. Vala pedig ezen magyar ember Fehér Viasz János, becsületes mesterségére nézve pedig kovács és állatorvos. A basának hatalmas istállója volt s bármelyik fehér avagy fekete ménnek baja támadt, senki más nem tudott azon segíteni, mint a becsületes magj'ar kovács. Pedig csúnya szája volt Fehér Viasz uramnak, mert egy-egy ilyen rossz műtét alkalmával hatalmasan leszidLa a lóra nem vigyázó kontyos hitetlent, amit a basa erőteljes kacagás közt hallgatott és busásan jutalmazta a kontyosokat szidó vad magyart. De meg is becsülték ám a törökök Fehér Viasz János uramat, még pedig addig is, a míg lánya Katica csak olyan kis béka volt. A míg csak kis béka volt a Katica, nem is volt semmi baja a kovácsnak, de mikor aztán megnövekedett, annál több leve. Mert hát anya nélkül nevelte fel egyetlen leányát. Szerette is, féltette is, de azért kordában tartotta. Az adta a törökjei azonban mind magyar