Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

2 BALATON VIDÉK 1900. augusztus 19. zedekre szóló anyagból készüljenek s ne legyünk kitéve annak, hogy azok hamar tönkre menjenek és hogy folytonos fol­tozgatás, javitgatás által a közönséget boszantsák. Anyagi szempont is a mellett szól, hogy csakis oly anyagú járdát rendel­jenek, melynél a fentartást 20—25 évig a vállalkozó tartozik viselni természe­tesen tekintettel lévén arra, hogy az illető vállalkozó ebbeli kötelezettsége tekintetében kellő biztosítékot is nyújtson. Fölöslegesnek tartjuk ráutalni arra, hogy olcsó húsnak, hig a leve, olcsó járda hamar romlik, pedig járdát nem lehet minden 8—10 évben ujat létesí­teni, mert ez drágább volna, mintha most mindjárt a legjobb anyagból ké­szíttetjük. Fürdőhelyen, mint a mienk, tekin­tettel kell lennünk a hygienikus köve­telményekre, melyek egyöntetű, sima íelületü járdára utalnak, mert csakis a hézag és bevágás nélküli járdák tartha­tók tisztán, holott a hézagok és mélye­dések egészségügyi szaktekintélyek sze­rint baccilusok melegágyai, a ragályos betegségek terjesztői, — mert az emberi köpet, állati vagy étel hulladék a ro­vátkákból nehezen távolitható el, s a nap hevének kitéve romlásnak, felosz­lásnak indul, a levegőt megfertőzteti. Mind hazánkban, mind külföldön alig van város, hol minden más burkolat mellőzésével, aszfalt-járdát és kocsiutat ne létesítenének, mert már meggyőződ­tek arról, hogy aszfalt-járda kellő gon­dozás mellett 30 — 40 évig is eltart, sőt még ekkor is a régi aszfalt-anyag fel­használható, az ujonan fektetendő jár­dához. A nagy közönség óhajának adunk kifejezést, midőn városunknak aszfalt járdával való ellátását javasoljuk. A balatoni halászat. i. A Balaton Halászati Részvény-Társaság ke­letkezése óta mind sűrűbben és hangosabban hallatszottak a panaszok a Társaság működése ellen, s hogy e panaszok jogosultsággal birnak, bizonyitani látszik az a körülmény, bogy a köz­vélemény szócsövei, a hírlapok is foglalkoznak már e panaszokkal mind sűrűbben és élesebben támadván a Társaságot. > Régóta halljuk már e panaszokat, de mert a Társaság rövid 6 hónapos működéséből ko­rainak találtuk az elitélő kritikát, néma figye­lemmel kisértük a dolgok folyását. Az általános elégedettlenség közepette azonban szükségesnek tartjuk, hogy néhány komoly szót mi is szóljunk a dologhoz. A Részvény-Társaság megalakulásának célja az volt: hogy a Balaton nemes halfajainak pusz­tulását megakadályozza, hogy „céltudatos és okszerű intézkedéseivel, nagyobb tőkék leköté­sével és kitartó erélyes iparkodással a nemes halfajok állományát emelje, hogy világhírű jó halát olcsó árban, nagy mennyiségben juttat­hassa a fogyasztó közönségnek." Igy olvassuk azt Purgly Pál tollából a „Természet" c. folyó­irat f. évi XVII. % számában. Es ha ez a cél, amiben kételkednünk most még nem szabad, akkor a panaszok egyszerű elitélésével menten le is tehetjük a tollat, mert a halállomány pusztulásának ha lehet is 7 hónap 1 alatt gátat vetni, de annak emelkedését a pi­! acon észrevenni nem lehet. Ahhoz évek kellenek. Es mégsem tesszük le a tollat. Hogy a Részvény-Társaság miként oldja meg feladatát, az a jövő kérdése. Amennyire jelen működéséből jövendelhetünk, mi azt hisz­szük, hogy a nemes halfajok igenis szaporodni fognak a Balatonban, mert hisz a Társaság fenn­állásának ez az egyedüli alapja, amit a részvé­nyesek nagyobb tőkék befektetésével is szor­galmazni fognak.' Hanem ugyancsak a jelen ál­lapotokból következtetve, megjövendelhetjük-e a most mindig sűrűbben hangzó panaszok meg­szűnését ? Sajnos — bár csalódnánk — de éppen az ellenkezőre lehetünk elkészülve ; a panaszok megmaradnak, sót növekedni fognak. Mielőtt e jövendölés reális voltát a Rész­vény-Társaság jélenlegi üzletrendszeréből bebi­zonyitanók, alkalmat veszünk egy kis kitérésre. A Részvény-Társaság alakulásának hire nagyon vegyes hatást keltett a közönségben s mi sem természetesebb, hogy a vegyes hatás különféle véleménynyilvánítást eredményezett. Anélkül, hogy bármelyik véleményt is ma­gunkénak nyilvánítanánk, egyet-kettőt megem­lítünk. Azok, kik az újításban feltétlenül javítást látnak, üdvözölték a Részvény-Társaságot, mely az ősi halásznti rendszert, mint a nemes hal­fajok pusztulásával amúgy is haldokló intéz­ményt felváltja, a visszaéléseket megszünteti, a Balaton régi hírnevét újra feltámasztja s olyan tőke alapját veti meg a kis magyar tengerben, melynek kamatai jólétet teremtenek majd an­nak vidékén. Voltak, akik sajnálták a részvényeseket, kik oly sok pénzt beledobálnak a Balatonba, mert r— meggyőződésük szerint — annak még kamatait sem lesznek képesek majd kihalászni. Gúnyolódok is akadtak, kik epés megjegy­zéseket tettek a „halkergető" gőzhajókra, me­lyekkel a nagy hálókat vontatták aleinte s alig fogtak annyi halat, a mennyi a kísérletező bi­zottság megvendégelésére elég volt. Nem csekély számban voltak, kik a rész­vényesekben kapzsi embereket láttak, kik elve­szik a szegény partlakók kenyerét, csakhogy dus osztalékkal gazdagítsák magukat. E véle­ményt különössen a szegény halászok hangoztat­ták, kik ősapáik foglalkozásaként űzték a vesze­delmes, de vérükbe oltott halászatot s amely­től, mint egyetlen keresetforrásukról sirva kény­szerültek lemondani. E vélemények — még különfélébb válto­zatban — ma is fennállanak s fenn is fognak állani, mig csak a Részvény-Társaság egy irányba nem kényszeríti a közönség ítéletét s valóra nem váltja a fentebb jelzett vélemények vala­melyikét. Hogy melyiket ? .. az a jövő titka. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága Jan­kovich László dr. gr. főispán elnöklete alatt f. hó 14- én tartotta reudes havi ülését. Az alispán jelentése szerint junius hóban a hasznos háziállatok egészségi állapota kedve­zőtlen volt, amennyiben, mig az előző junius hónapban csak 13 község volt sertésvész miatt lezárva, az elmúlt hónapban már 28 községet kellett sertésvész miatt lezárni. Ezenkívül négy községben lépfene, egy községben veszattség, két községben pedig a sertés orbánc lépett fel szórvánj-osan, mely eseteknél az elrendelt óvó és elfojtó intézkedéseket a járási állatorvosok röl, illetve délkeletről a Száva melletti Sirmium (Mitrovic), északnyugatról Vividobona iBécs) volt a liatárváro*B. (L. fej.) Nyilváiiva'ó tehát, hog}' ez a terület a mai Dunántúlon kívül magába foglalta egész Horvátországot s a bécsi erdőn innen eső k!s osztrák földet, vagyis mindent, a mi a romai uralom idején Pannónia Superior és Pannónia Inferior néven volt ismeretes. Ezen az uj földön pedig két tó viselte a Felső nevet : a Fertő és a Balaton. A 871 táján készül salz­burgi Conversio Bacjoariorum et Carantanorum a Balatonról még igy emlékezik meg : »circa la­cum Ptlissa inferioris, ultra fluvium, qui dicitur Hrapa (Rába)«, — ellentétbeu a Pelissa superior­ral, mely a Fertő volt.*) Ezért tartjuk elhamar­kodott dolognak, ha a kutatók ezzel a névvel a Balatont minden földrajzi tájékoztatás nélkül azonosítják. Mommsen, aki Jordanes müveit pá­ratlan kritikai művészettel adta ki, a szóban forgó Pelsora vonatkozólag tájékozatlanul hagyott ben­nünket**) ; mig a kútfő jeles fordítója, Martens, a bevett kényelmes szokás szerint a Balatont azonosította vele.***) Ha most ezt a Pélsot földrajzilag meg akar­*) Pertz : Monum. Germ. 55. XP köt. 9. 1. **) Id. h. 163. 1. (Judex locorum). ***) Geschichtsclireiber v. deutschen Vorzeit. II. Gesammtausg. VI. Jahrh. Bd. I. 86. 1, 2. jegyz. juk jelölni, le kell mondauunk arról, hogy a há­rom testvér letelepedésének fönti leirása nékünk valami útbaigazítással szolgáljon. Mivel ugyanis a Valamir birtokát, határoló Skarniunga és Aqua­nigra folyók nevei ma már ismeretlenek, egy­általán nem tudhatjuk, hogy ezt a területet Vi­dimir közrefogott birtokától északra vagy délre kell-e keresnünk. Ezt azért volna illő tudnunk, mert ha Valamir tőle pl. délre lakott, akkor könnyű volna kitalálnunk, hogy az ellenkező oldalon székelő Thiudimernek a felső Pelsónál, vag} is a Fertő tó mellett volt a birtoka. Szerencsére van Jordanesnek egy másik adata, a mel}' bennünket ebben a kérdésben va­i lahogy mégis el tud igazítani. Könyve LIII. fe­jezetében elbeszéli, hogy midőn a gótok Pannónia belsejében a hun nép utolsó töredé­keit is leverték, Hunimund suav herceg Dalmá­ciára tört s közben a gótok marha-csordáit is megrabolta. »Suavia ugyanis — mondja Jorda­nes — Dalmáciával határos s Pannoniától, külö­nöseu azon részétől, a hol a gótok laktak, sincs messze.» Midőn tehát Hunimund Dalmáciából haza tért, Thiudimer reá lesett s egy viharos éjjel alvó seregét a Pelso tava mellett meglepte és vezérével együtt fogságba ejtette. A kutatók már észrevették, hogy a gót krónikás itt Suaviát és Saviát (a Száva melletti szomszéd birtokot) összetévesztette. A tévedés a történet folytatásá­ból derül ki, mert belőle arról értesülünk, hogy a fogságból kieresztett Huuimund nem délre, hauein északra menekül vissza Suaviába. Itt egyesül a felső Duna melletti skirek-kel s egy ujabban iutézett táinadásbau Valamir seregét megveri s magát a királyt is megöl-ti. Erről az északra eső Suaviárál (Svábföldről) az LV, feje­zetben már meg tudjuk, hogy a bajorok, frankok, burgundok és thüringiaiak földje közt 'terült el : tehát egy és ugyanaz a Dalmácia szomszédságá­ban emiitett Suaviával (azaz Saviával) semmi esetre sem lehetett. Dá a mi céljainkra ez az adat még ilyen formában is teljesen elég, mert belőle világosan kivihető, hogy a Dalmácia felől jövő déli táma­dást Thiudimernek, a Suavia felől jövő északi támadást pedig Valamirnek kellett felfognia. Ebből pedig az következik, hogj' a három test­vér elhelyezkedésében most már teljesen orien­tálni tudjuk magunkat, lévén egészen nyilván­való az, hogy a hős Valamir király sztratégiai szempontból a skirektől, rugiaiaktól, sarmaták­tól, suavoktól, gepidáktól stb. fenyegetett északi végekre telepedett. Ugyanilyen szempont okoz­hatta, hogy a legfiatalabb ós legtapasztalatlanabb testvér középre került. De minket ezúttal Thiu­dimer elhelyezkedése érdekel, mert a föntiek után Csak nőket érdskolhct e szenzátios fölfedezés! ff AFRODITIN ££ mellszépitő, a háremhölgyek csodahatása laurus-irja, mely visszavará­zsolja a nöi kebel elvesztett ifjúi üdeséget, ruganyos teltségét. A testbört bársony-lágyságuvá és selyemfényűvé varázsolja. Ezen csodahatásu ir gyógynövényekből készül, tehát semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz. Egy tégely ára használati utasítással i korona. Törvénye­sen védve. A pénz beküldésével vagy utánvétellel megrendelhető a „Stearoptinum" laboratóriumában : Budapest, VII. kerület, Mexikói-ut 88. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents