Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

1900. december 16 BALATONVIDEK 3 Miért van egész erdeje a koldusbotnak ? Mert az emberek nem takarékosak ! Ha egy kissé verőfényes idő következik, munkára, üzletre, azt hiszik, hogy mindig süt a nap ! Egy jó termés, egy sikerült üzlet elvakitja az embereket. Akkor adják a bankot ! Kártyáznak a szerencsével ; bennhagyják az egész tételt ; dupla vagy semmi ! A helyett, hogy a jobb napok szerzeményét a rossz napokra tennék félre, egyszerre akarnak mindent nyerni s egyszerre veszitenek mindent. Az emberek szeretik a változatosságot ! Ha van, akkor minden van ! Hegyen, völgyön lakodalom ! Ha holnap száraz kenyérre sem futja, azért ma pástétomot esznek. Igy lesz aztán a rövid ideig tartó dinom-dánombói holtig tartó szánom-bánom ! Bizony a vagyonosságnak és rendes megélhetésnek nincs más alapja, mint a takarékosság ! Fönt és alant! Mindenütt ! Nem elég a szerencse, mert a kisasszony ma már a demimondéhoz tartozik, nagy árt követel azért, amit adott. Sokszor hitet ós becsületet 1 Takarékossággal lehet egyedül kijátszani e csalfa hölgyet, kibe az egész világ szerelmes. Nem elég csak a munka, a szorgalom s törekvés, takarékosság is kell ezekhez ! A takarékosság az a termékenyitő s éltető harmat, mely nélkül nincs biztos eredmény. Áldásos eső, mely permetezve hull ugyan, de éltet is gyarapit. A takarékosság az a mystikus áldás, mely soha sem engedi kiürülni az evangeliumi asszony ,korsaját. Ki az, ki nem akarná anyagi jólétét biztosítani ! De csak a takarékosság szülő anyja a jólétnek, a gazdaságnak és megélhetésnek ! A morzsákként félrerakott fillérek garmadává nőnek idővel. A takarékosság az összehalmozott porszemekből hegyeket, csöppökből tengert varázsol ! Az egyptomi József bölcs és okos előre látása a bibliai hét bőesztendő idején, nem csak Fáraó népét, de saját véreit is megmentette az Ínségtől a hét terméketlen év nyomorúságai közt. Jó lesz tehát nekünk is követni az okos tanácsot. Szárazon kell tartani a puskaport, mert a mitől a viharágyuk meg nem menteuek, megteszi ezt velünk a takarókosság erénye : megtakarított s összerakott filléreink megmentenek a nyomortól s nélkülözéstől ! •Rég belátták ezt már világrészünk leggazdagabb s legműveltebb népei is ! Okos s az emberiség sorsát szivükön viselő emberek feltalálták azt a betörésmentes kaszszát is, melynek falai ellenállának az inség és nyomor minden támadásainak. Ez a szövetkezet intézménye ! A mint egyes emberek szorgalma és takarékossága egyeseket s családokat ment meg a nélkülözéstől, ugy a szövetkezetekbe egyesültek társasága, városok s falvak népei anyagi jólétét biztosítja. Az okos takarékosság hozta létre ez intézgyen is, ma látui akartalak. Miközben ig}

r beszólt, leszállt a kocsiról s nagy fáradtságai a kunyhóhoz támolygott, ott leült, kezét mellére tet.te s igy szólt a lánykához : Hozz egy pohár vizet, tán enyhiti a lázt, mely emészt. A pohár viz nemsokára előtte áilott s alig itta ki a nagy beteg, midőn vonásai, melyeket addig a fájdalom eltorzított, szelídülni kezdtek. — Köszönet — kiáltá — köszönet e jótékony vizórt ; minden fájdalmamat csillapította. Miért nem jutott eszembe előbb a gondolat, hogy ebből igyam. Talán ... de most már késő ! — El vagyok ragadtatva, kiáltá Emilia lelkesülten — hogy ez a viz gyógyitó hatással volt önre ; ezentúl mindennap viszek önnek s ez meg togja gyógyítani. — Engem meggyógyítani ? — válaszolá Napoleon — soha' soha I — — Nem gyermekem ! nem épitek fellegvárakat, te utoljára látsz engemet. Oly bajom van, mely megöl. Mivel pedig nem láthatlak többé, jó indulatomnak legalább némi jelét akarom mutatni. Mit tehetek érted ? Könjekbe törve ki Emilia térdre borult s áldását kérte. A nagy fórfiu erős benső küzdelmet vivott, nagyot lélegzett, szemével az égre tekintett, abban köny úszott. Föld és ég, idő és örökkévalóság lelkében mintegy elsűlyedni látszottak. Kezeit a gyermek fejére tette s gondolataiba merülve sokáig nyugtatta rajta. Ezentúl Emilia Ígéretéhez hűen minden nap vitt a forrásból vizet s kertjéből bokrétát ményt s jólét és megelégedés fakad nyomában. Örvendetes jel, hogy a magyar nép is kezdi immár belátni áldásait. Sőt hazánk számos községe és városa már régebb idő óta élvezi annak hasznát. Nem csalatkozom, ha azt állítom, hogy vidékünkön mi voltunk az elsők, kik e lap hasábjain e nemes intézmény szükségességére s áldásaira rámutattunk s azt a nép és jóbarátai figyelmébe melegen ajánlottuk. Örvendünk, hogy egy évre megjött a viszhang. Ez pedig azt hirdeti, hogy a magyar nép is belátja mi válik javára ! Az elhintett mag termékeny talajra s meleg pártolásra talált a sok bajjal küzködő magyar nép szivében. Maga látja hasznát. Örvendetes jele a tettre ébredésnek az a mozgalom, mely jobb sorsra érdemes hegyközségeink népeit van hivatva felscgélni : ezt szolgálja az alakulóban levő gyenes-diási s vidéke községi hitelszövetkezet. Minden ember saját szerencséjének kovácsa. Az önsegély az a pöröl, melylyel a szövetkezet kohójában megacélosodott takarékosságot sikeresen meglehet védeni s a fenyegető nyomort elűzni! Mint minden — ugy főkép a hitelszövetkezet is első sorban a kisemberek érdekeit szolgálja. A takarékosságot előmozdítja s szükségben segélyt nj'ujt ! Pedig mindkettőre nagy szüksége van népünknek. Nagy előnye, hogy szervezeténél fogva nemcsak a kisember, kisgazda, kisiparos, de a legkisebb, a legszegényebb ember a napszámos is részesülhet áldásaiban. Mert ki az az ép kezű, lábu napszámos, vagy bármily néven nevezendő kisember, ki 50—60 kros napszám mellett egy hét leforgása után 10—20 krt, vagy 20—40 fillért félie tenni nem bir ? Ezt minden nagyobb megerőltetés nélkül megcselekedheti a heti 20 filléres befizetésekkel. Anélkül, hogy észrevenné, 5 év alatt szép kis összeg megtakarított pénze van ! De sok volna egy cikk keretében elősorolni mindazon áldásokat, melyek vidékünk népére várnak, ha a szépen haladó szövetkezeti mozgalom sikerre vezet. Ez, ugy tudjuk, már biztosítva van. De, hogy maga a megalakítandó hitelszövetkezet is szilárd alapokon njuigodjék, kettő szükséges : kitartó, buzgó pártolás a tagok részéről, önzetlen és pontos munkásság a vezetőség részéről. A gyenes-diási hitelszövetkezet felvirágzása igy biztosítva van. Népünk javáért kívánjuk, hogy a most még bimbójában levő eszme kinyíljék, virágozzék s az önsegély, takarékosság s jólét édes gyümölcseit teremje. Longwodba s napról napra szomorúbban tért vissza, mert mindig aggasztóbb lett a beteg állapota. Többi között egyik napon vigabbau kelt útra, mert azt hallotta, hogy Napoleon jobban érzi magát s örült neki, hogy a viznek oly jó hatása volt. De midőn inegórkezott, hallá, hogy Napoleou haldoklik. Mégegyszer kívánta látni, de visszautasították. Azonban állhatatos kérésére végre bebocsátották a haldokló szobájába. Ő nyithatta ki az ablakot, mely Franciaország felé nyilt s épen ezen országnak mondott, a haldokló utolsó »Isten hozzád«-ot. Ut.ólsó szava volt : »Franciaországi, s erre meghalt körülvéve hü barátaitól. A fiatal lányka leejtette a virágokat, melyeket számára szedett s ájultan rogyott össze. Minden utazó, ki később Szt.-Ilonát meglátogatta, hallott a mély részvétről ós nagy tiszteletről, melylyel Napoleon az ifjú lányka nemes jelleme iránt viseltetett. S ez elég volt ahhoz, hogy sorsában örvendetes fordulat álljou be. Egy derék fórfiu, ki mint a nyugat-indiai társaság tagja óriási vagyont gyűjtött össze, kezét ajánlá neki és Brawton Emilia egyike lett Augolország legtiszteltebb s leggazdagabb hölgyeinek. Munkások segítése (Sz—s.) Földmivelési miniszterünk jóakaratából egy nagy lépést tettünk előre. Az országgyűlés megszavazta a munkások és külső cselédekét segítő pénztárra vonatkozó javaslatot s az 1900. évi XVI. t.-cikkben már be is van igtatva az ország törvényei közé. Illő, hogy vele foglalkozzunk, mert a pénztár hivatva van arra hogy sok könyet fölszántson, sok szenvedés forrását megszüntessen. A földmivelési miniszter felügyelete alatt álló pénztár a törvény szerint segiti a tagokat akkor, ha baleset éri őket. Küld orvost, ad gyógyitó szereket, sőt napi egy korona segítséget is. Ha a baleset a mnnkástoly mértékben sújtja, hogy az hosszú időre képtelenné válik a munkára, havonkint tíz korona segítséget kap. Ha a tag a baleset miatt meghal, a család 400 korona segítségben^részesül. Elaggott és munkaképtelen tagoknak 65-ik életévük betöltése után joguk van száz korona segítségre. A pénztár azon tag családjának, aki nem baleset következtében hal meg, — ha az elhalt legalább öt évig volt tag, 200 korona, ha legalább tíz évig volt tag, 250 korona, ha legalább 14 évig volt tag, 270 korona egyszer s mindenkorra szóló segélyt ad. Ami a tagokat illeti, ezekre nézve, kimondja a törvény, hogy a pénztárnak alapító, rendes és rendkívüli tagjai vannak, Alapító tag az, aki a pénztárba egyszerre legalább 50 koronát befizet. Reudes tag lehet minden gazdasági i..unkás vagy külső cseléd, továbbá minden gazdasággal foglalkozó egyén, aki belépéskor 14. élet evét betöltötte, de 35. életévét még nem haladta tul. A rendes tagok felvételi dija 2 korona, melyet a felvételkor kell megfizetni. A rendes tagok két csoportba soroztatnak. Az első csoportbeli rendes tagok tagsági dija : hetenkint 20 fillér, vagyis évenkint 10 korona 40 fillér. A második csoportbeli rendes tagok tagsági dija Mietenkint 11 fillér, vagyis évenkint 5 korona 72 fillér. A rendes tagok tagsági dija, mely heti 20, illetőleg 11 filléres részletekben is törleszthető : félévenkint esedékes. Rendkívüli tag lehet — nemre való tekintet nélkül — minden munkásigazolványnyal biró gazdasági munkás. A rendkívüli tag tagsági dija évenkint 1 korona, mely évenkint előre egy összegben fizetendő. A pénztár tagjai a pénztár kötelezettségeiért szavatossággal nem tartoznak. A belépéskor minden rendes tagnak jogában áll a felvételi dij egyszeri lefizatése mellett legfeljebb 2 tagsági könyvet váltani s ha mindkét tagsági könyvre külön fizeti a tagsági dijakat, a segélyösszegek kétszeresére van igénye. A fent elsorolt segítségek az első csoportbeli rendes tagoknak járnak. A többiek aránylag kevesebbet kapnak, A pénztár kiadásaihoz az állam évenként 100 ezer koronával járul, e mellett cselédje után minden gazda köteles 120 fillért befizeeni. Az igazgatást részben a központi igazgatóság, részben a helyi bizottságok végzik s a tartalékalap az országos központi hitelszövetkezet kötelezvényeibe fektetendő be, tehát szövetkezeti célokra szolgál. Mi lesz e pénztár sorsa, persze nem tudjuk. De abban bizonyosak vagyunk, hogy szövetkezeteink sokat tehetnek - arra, hogy ez uj tntézet népszerűvé legyen s minél többen lépjenek be tagjául. Apró befizetésekkel sok nyomorúságtól menthetik meg magukat, sőt halál esetére nem éppen csekély összeget biztosithatnak családjuknak. A falusi nép nem mozdul könnyen, de ha a szövetkezeti igazgatók kezükbe veszik az ügyet, nem kételkedünk, hogy mégis meg fog mozdulni. A jó szándékú törvény sikerét kötelességünk mindnyájunknak elősegíteni. Tegye meg hát érte mindenikünk, amit a maga körében tehet. Rosszra nem fordítja fáradozását, azt mondhatjuk. Az urodalmi homokbánya. A legutóbbi városi képviselőtestületi gyűlésen élénk vita fejlődött ki az urod. homok és murvabánya használatának korlátozáia miatt.