Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

1900. december 16 BALATONVIDEK 3 Miért van egész erdeje a koldusbotnak ? Mert az emberek nem takarékosak ! Ha egy kissé verőfényes idő következik, munkára, üzletre, azt hiszik, hogy mindig süt a nap ! Egy jó termés, egy sikerült üzlet elvakitja az embereket. Akkor adják a bankot ! Kártyáz­nak a szerencsével ; bennhagyják az egész té­telt ; dupla vagy semmi ! A helyett, hogy a jobb napok szerzemé­nyét a rossz napokra tennék félre, egyszerre akarnak mindent nyerni s egyszerre veszitenek mindent. Az emberek szeretik a változatossá­got ! Ha van, akkor minden van ! Hegyen, völ­gyön lakodalom ! Ha holnap száraz kenyérre sem futja, azért ma pástétomot esznek. Igy lesz aztán a rövid ideig tartó dinom-dánombói hol­tig tartó szánom-bánom ! Bizony a vagyonosságnak és rendes meg­élhetésnek nincs más alapja, mint a takarékos­ság ! Fönt és alant! Mindenütt ! Nem elég a szerencse, mert a kisasszony ma már a demimondéhoz tartozik, nagy árt kö­vetel azért, amit adott. Sokszor hitet ós becsü­letet 1 Takarékossággal lehet egyedül kijátszani e csalfa hölgyet, kibe az egész világ szerelmes. Nem elég csak a munka, a szorgalom s törek­vés, takarékosság is kell ezekhez ! A takarékos­ság az a termékenyitő s éltető harmat, mely nélkül nincs biztos eredmény. Áldásos eső, mely permetezve hull ugyan, de éltet is gyarapit. A takarékosság az a mystikus áldás, mely soha sem engedi kiürülni az evangeliumi asszony ,korsaját. Ki az, ki nem akarná anyagi jólétét biztosítani ! De csak a takarékosság szülő anyja a jólétnek, a gazdaságnak és megélhetésnek ! A morzsákként félrerakott fillérek garmadává nő­nek idővel. A takarékosság az összehalmozott porszemekből hegyeket, csöppökből tengert va­rázsol ! Az egyptomi József bölcs és okos előre látása a bibliai hét bőesztendő idején, nem csak Fáraó népét, de saját véreit is megmentette az Ínségtől a hét terméketlen év nyomorúságai közt. Jó lesz tehát nekünk is követni az okos tanácsot. Szárazon kell tartani a puskaport, mert a mitől a viharágyuk meg nem menteuek, megteszi ezt velünk a takarókosság erénye : megtakarított s összerakott filléreink megmen­tenek a nyomortól s nélkülözéstől ! •Rég belátták ezt már világrészünk leggaz­dagabb s legműveltebb népei is ! Okos s az em­beriség sorsát szivükön viselő emberek feltalál­ták azt a betörésmentes kaszszát is, melynek falai ellenállának az inség és nyomor minden támadásainak. Ez a szövetkezet intézménye ! A mint egyes emberek szorgalma és takarékossága egyeseket s családokat ment meg a nélkülözés­től, ugy a szövetkezetekbe egyesültek társasága, városok s falvak népei anyagi jólétét biztosítja. Az okos takarékosság hozta létre ez intéz­gyen is, ma látui akartalak. Miközben ig} r be­szólt, leszállt a kocsiról s nagy fáradtságai a kunyhóhoz támolygott, ott leült, kezét mellére tet.te s igy szólt a lánykához : Hozz egy pohár vizet, tán enyhiti a lázt, mely emészt. A pohár viz nemsokára előtte áilott s alig itta ki a nagy beteg, midőn vonásai, melyeket addig a fájda­lom eltorzított, szelídülni kezdtek. — Köszönet — kiáltá — köszönet e jóté­kony vizórt ; minden fájdalmamat csillapította. Miért nem jutott eszembe előbb a gondolat, hogy ebből igyam. Talán ... de most már késő ! — El vagyok ragadtatva, kiáltá Emilia lel­kesülten — hogy ez a viz gyógyitó hatással volt önre ; ezentúl mindennap viszek önnek s ez meg togja gyógyítani. — Engem meggyógyítani ? — válaszolá Napoleon — soha' soha I — — Nem gyerme­kem ! nem épitek fellegvárakat, te utoljára látsz engemet. Oly bajom van, mely megöl. Mivel pe­dig nem láthatlak többé, jó indulatomnak lega­lább némi jelét akarom mutatni. Mit tehetek érted ? Könjekbe törve ki Emilia térdre borult s áldását kérte. A nagy fórfiu erős benső küz­delmet vivott, nagyot lélegzett, szemével az égre tekintett, abban köny úszott. Föld és ég, idő és örökkévalóság lelkében mintegy elsű­lyedni látszottak. Kezeit a gyermek fejére tette s gondolataiba merülve sokáig nyugtatta rajta. Ezentúl Emilia Ígéretéhez hűen minden nap vitt a forrásból vizet s kertjéből bokrétát ményt s jólét és megelégedés fakad nyomában. Örvendetes jel, hogy a magyar nép is kezdi immár belátni áldásait. Sőt hazánk számos köz­sége és városa már régebb idő óta élvezi annak hasznát. Nem csalatkozom, ha azt állítom, hogy vidékünkön mi voltunk az elsők, kik e lap ha­sábjain e nemes intézmény szükségességére s áldásaira rámutattunk s azt a nép és jóbarátai figyelmébe melegen ajánlottuk. Örvendünk, hogy egy évre megjött a viszhang. Ez pedig azt hirdeti, hogy a magyar nép is belátja mi válik javára ! Az elhintett mag termékeny talajra s meleg pártolásra talált a sok bajjal küzködő magyar nép szivében. Maga látja hasznát. Ör­vendetes jele a tettre ébredésnek az a mozgalom, mely jobb sorsra érdemes hegyközségeink népeit van hivatva felscgélni : ezt szolgálja az alaku­lóban levő gyenes-diási s vidéke községi hitel­szövetkezet. Minden ember saját szerencséjének ková­csa. Az önsegély az a pöröl, melylyel a szövet­kezet kohójában megacélosodott takarékosságot sikeresen meglehet védeni s a fenyegető nyo­mort elűzni! Mint minden — ugy főkép a hitelszövetkezet is első sorban a kisemberek érdekeit szolgálja. A takarékosságot előmozdítja s szükségben se­gélyt nj'ujt ! Pedig mindkettőre nagy szüksége van népünknek. Nagy előnye, hogy szervezeté­nél fogva nemcsak a kisember, kisgazda, kisipa­ros, de a legkisebb, a legszegényebb ember a napszámos is részesülhet áldásaiban. Mert ki az az ép kezű, lábu napszámos, vagy bármily néven nevezendő kisember, ki 50—60 kros napszám mellett egy hét leforgása után 10—20 krt, vagy 20—40 fillért félie tenni nem bir ? Ezt minden nagyobb megerőltetés nélkül megcselekedheti a heti 20 filléres befizetésekkel. Anélkül, hogy észrevenné, 5 év alatt szép kis összeg megtakarított pénze van ! De sok volna egy cikk keretében előso­rolni mindazon áldásokat, melyek vidékünk né­pére várnak, ha a szépen haladó szövetkezeti mozgalom sikerre vezet. Ez, ugy tudjuk, már biztosítva van. De, hogy maga a megalakítandó hitelszö­vetkezet is szilárd alapokon njuigodjék, kettő szükséges : kitartó, buzgó pártolás a tagok ré­széről, önzetlen és pontos munkásság a vezető­ség részéről. A gyenes-diási hitelszövetkezet felvirágzása igy biztosítva van. Népünk javáért kívánjuk, hogy a most még bimbójában levő eszme kinyíljék, virágozzék s az önsegély, ta­karékosság s jólét édes gyümölcseit teremje. Longwodba s napról napra szomorúbban tért vissza, mert mindig aggasztóbb lett a beteg állapota. Többi között egyik napon vigabbau kelt útra, mert azt hallotta, hogy Napoleon jobban érzi magát s örült neki, hogy a viznek oly jó hatása volt. De midőn inegórkezott, hallá, hogy Napoleou haldoklik. Mégegyszer kívánta látni, de visszautasították. Azonban állhatatos kérésére végre bebocsátották a haldokló szobájába. Ő nyithatta ki az ablakot, mely Franciaország felé nyilt s épen ezen országnak mondott, a hal­dokló utolsó »Isten hozzád«-ot. Ut.ólsó szava volt : »Franciaországi, s erre meghalt körül­véve hü barátaitól. A fiatal lányka leejtette a virágokat, melyeket számára szedett s ájultan rogyott össze. Minden utazó, ki később Szt.-Ilonát meg­látogatta, hallott a mély részvétről ós nagy tiszte­letről, melylyel Napoleon az ifjú lányka nemes jel­leme iránt viseltetett. S ez elég volt ahhoz, hogy sorsában örvendetes fordulat álljou be. Egy derék fórfiu, ki mint a nyugat-indiai társaság tagja óriási vagyont gyűjtött össze, kezét ajánlá neki és Brawton Emilia egyike lett Augolország legtiszteltebb s leggazdagabb hölgyeinek. Munkások segítése (Sz—s.) Földmivelési miniszterünk jóaka­ratából egy nagy lépést tettünk előre. Az or­szággyűlés megszavazta a munkások és külső cselédekét segítő pénztárra vonatkozó javaslatot s az 1900. évi XVI. t.-cikkben már be is van igtatva az ország törvényei közé. Illő, hogy vele foglalkozzunk, mert a pénztár hivatva van arra hogy sok könyet fölszántson, sok szenvedés for­rását megszüntessen. A földmivelési miniszter felügyelete alatt álló pénztár a törvény szerint segiti a tagokat akkor, ha baleset éri őket. Küld orvost, ad gyó­gyitó szereket, sőt napi egy korona segítséget is. Ha a baleset a mnnkástoly mértékben sújtja, hogy az hosszú időre képtelenné válik a mun­kára, havonkint tíz korona segítséget kap. Ha a tag a baleset miatt meghal, a család 400 korona segítségben^részesül. Elaggott és munkaképtelen tagoknak 65-ik életévük betöltése után joguk van száz korona segítségre. A pénztár azon tag családjának, aki nem baleset következtében hal meg, — ha az elhalt legalább öt évig volt tag, 200 korona, ha leg­alább tíz évig volt tag, 250 korona, ha legalább 14 évig volt tag, 270 korona egyszer s minden­korra szóló segélyt ad. Ami a tagokat illeti, ezekre nézve, ki­mondja a törvény, hogy a pénztárnak alapító, rendes és rendkívüli tagjai vannak, Alapító tag az, aki a pénztárba egyszerre legalább 50 ko­ronát befizet. Reudes tag lehet minden gazda­sági i..unkás vagy külső cseléd, továbbá minden gazdasággal foglalkozó egyén, aki belépéskor 14. élet evét betöltötte, de 35. életévét még nem haladta tul. A rendes tagok felvételi dija 2 korona, me­lyet a felvételkor kell megfizetni. A rendes tagok két csoportba soroztatnak. Az első csoportbeli rendes tagok tagsági dija : hetenkint 20 fillér, vagyis évenkint 10 korona 40 fillér. A második csoportbeli rendes tagok tag­sági dija Mietenkint 11 fillér, vagyis évenkint 5 korona 72 fillér. A rendes tagok tagsági dija, mely heti 20, illetőleg 11 filléres részletekben is törleszthető : félévenkint esedékes. Rendkívüli tag lehet — nemre való tekin­tet nélkül — minden munkásigazolványnyal biró gazdasági munkás. A rendkívüli tag tagsági dija évenkint 1 korona, mely évenkint előre egy összegben fize­tendő. A pénztár tagjai a pénztár kötelezettsé­geiért szavatossággal nem tartoznak. A belépéskor minden rendes tagnak jogá­ban áll a felvételi dij egyszeri lefizatése mellett legfeljebb 2 tagsági könyvet váltani s ha mind­két tagsági könyvre külön fizeti a tagsági di­jakat, a segélyösszegek kétszeresére van igénye. A fent elsorolt segítségek az első csoport­beli rendes tagoknak járnak. A többiek arány­lag kevesebbet kapnak, A pénztár kiadásaihoz az állam évenként 100 ezer koronával járul, e mellett cselédje után minden gazda köteles 120 fillért befizeeni. Az igazgatást részben a központi igazga­tóság, részben a helyi bizottságok végzik s a tartalékalap az országos központi hitelszövet­kezet kötelezvényeibe fektetendő be, tehát szö­vetkezeti célokra szolgál. Mi lesz e pénztár sorsa, persze nem tud­juk. De abban bizonyosak vagyunk, hogy szö­vetkezeteink sokat tehetnek - arra, hogy ez uj tntézet népszerűvé legyen s minél többen lép­jenek be tagjául. Apró befizetésekkel sok nyo­morúságtól menthetik meg magukat, sőt halál esetére nem éppen csekély összeget biztosithat­nak családjuknak. A falusi nép nem mozdul könnyen, de ha a szövetkezeti igazgatók kezükbe veszik az ügyet, nem kételkedünk, hogy mégis meg fog mozdulni. A jó szándékú törvény si­kerét kötelességünk mindnyájunknak elősegíteni. Tegye meg hát érte mindenikünk, amit a maga körében tehet. Rosszra nem fordítja fáradozá­sát, azt mondhatjuk. Az urodalmi homokbánya. A legutóbbi városi képviselőtestületi gyűlésen élénk vita fejlődött ki az urod. ho­mok és murvabánya használatának korlátozáia miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents