Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

1900. december 16 BALATONVIDEK 3 ségről. Azért csodálatos, mert nálunk csak akkor kerül szóba valami üdvös reform, amikor nyakunkon van a nagy baj, melytől a reform megmentett volna bennünket. És ha elmúlik a baj, könnyelműen térünk napirendre fölötte és a reform eszméje rohamos gyorsasággal [sülyed a feledés tengerébe, ahonnan csak akkor rántjuk elő ismét, amikor már nyakunkon van a baj ! Most azonban nincsen baj, mégis actuális lett a közegészség államosításáról szóló törvény alkotása s ez arról győz meg bennünket, hogy most végre megvalósul egy nagyfontosságú intézmény, amelyre már íiosszu-hosszu idő óta égető szükség van Magyarországon. A készülő törvény természete ez : A körorvosokat államositják. A körorvosokat nyilvános pályázat utján a miniszter nevezi ki. Fizetésük, melyet az állampénztártól kapnak, 1200 kor., ezenfelül működési pótlékot is kapnak, melylyel együtt azonban összjavadalmazásuk a 4200 koronát nem haladhatja tul. A körorvosi látogatások rendelési, valamint fuvardijait a miniszter állapítja meg. A körorvos, ha székhelye a legközelebbi gyógyszertár 7 kilométernél nagyobb távolságin esik, kézi gyógyszertárt tartani köteles. Minden községben, melynek 4000-nél több lakosa van, körorvosi állást rendszeresítenek, 6000 lakost meghaladó községben minden 6000 lakosra 1 köroivost alkalmaznak. 4000 lakosnál kevesebbet számláló községekből a helyi viszonyok tekintetbe vételével közegészségüg3'i körök alakittatnak, mely körök lakossága azonban a 12000-et meg nem haladhatja. Oly községek, a melyek a helyi viszonyoknál fogva a szomszédos községekkel közegészségi körben nem csoportosítható a községi orvosi szolgálat ellátása tekintetéből, kivételesen a hozzájuk legközelebb eső 4000 lakosnál többet számláló mezővároshoz, vagy községhez csatolhatok. Meghatározza a tervezet, hogy a törvénj'ben kreálandó körfőnöknek, melyek az egészségügyi s egyéb teendő. A körorvos községi személyzete a szülésznő és halottvizsgáló, megjelölésénél a körorvost előzetesen meg kell hallgatni. A községek kötelesek a körorvos részére alkalmas lakásról gondoskodni és azt esetleg uj építés által létesíteni. Mint látjuk ez a tervezet igen helyesen és okosan gondoskodik arról, hogy mindenütt mindenkinek orvosa legyen Magyarországon. Az orvosi kar, mely mind haugosabban panaszkodik méltánytalan és sanj'aru helyzete fölött, bizonyára örömmel üdvözli ezt az uj törvényt, mely egy csapással végét fogja vetni az orvosnyomornak. De az ország közegészségügye nemcsak az orvosok kellő ellátásából és alkalmazásából áll. A cél megvalósítása még számos nagy feladat kivételét igényli. Első sorban áll ezek között a köztisztaság, ugy az utcán, valamint a lakó házakban. Szigorú ellenőrzést igényel nem anyszapulták javában. A kis kaszinó terem rég hallott ily szapulást. Sekkor nyilt az ajtó s belépett — Csétenyi. Kifogástalan "eleganciával köszöntötte az ifjakat. Ezek eg3'inásra néztek s elfeledkeztek minden boszuállásról, midőn az • iparlovag igy szólt: — Urak ! ma mulatunk ! Azok hallgattak. — Tudom, csodálkoznak. Igenis mulatunk. Én fizetek. Ezt ma eldörgöljük. S egy ropogós ötvenest vett elő. Az ellenségek egyszerre a legjobb barátok lőnek — ós csaptak alapos murit. Éjfél felé Csétenyi (még mindig elég józanon) azt indítványozta, hogy adjanak éjjeli zenét a leányoknak. Az indítvány elfogadtatott, Csétenyi vezetett. Az első állomás Mitteróknél volt. Valamelyikük tudta, hogy melyik a Mariska hálószobájának ablaka. Oda vonultak s mindenekelőtt a Mariska nótáját húzták el. Aztán következett a hagyományos »Kópeddel aWaom el« . . ! CsÓLenyi halkan énekelte s a cigányok pompásan kisérték. Mikor aztán éppen azt trilláata a trubadur, hogy .Kimondhatatlan az, mit érted szenvedek,, akkor csöndesen kinyílt az ablak. — Köszönöm uraim a szép műélvezetet, de máskor ne tévesszenek össze ablakokat. Én nem vagyok már bakfis. Ez a Mitter ur maga volt, a Mariska apja. A jeles kompánia tagjai már az első hannyira az orvosok, mint inkább a hatóság részéről a köztisztaság fentartása. Gyökeres reform segíthet csak ezen a téren. Itt vannak aztán a kórházak, ezek között első sorban a közkórházak, minőt — dicséretre legyen mondva — városunk is szándékozik a legközelebb létesíteni. A közkórházakannak anéposztálynak állnak szolgálatára, a melyik első sorban igényli a közegészségügy államosítását, A szegény emberek. S éppen ezért alig lehet közegészségügy államosítását elképzelni anélkül, hogy az állam ha nem is államosítja, de mindenesetre hatalmas támogatásban részesiti a közkórházakat. Ez egy nagy fontosságú tétele a kérdés megoldásának. A közkórházak 80°/o-ának hiányos a helyisége, berendezése, ápoló és orvostestülete s ezenfelül a napi ápolási dijak oly annyira fel vannak már csigázva, mint akár Budapest egyik, másik magánjellegű kórházába. Ez nagy hátránya a közegészségügyének, oka pedig az, hogy a községek, városok és törvényhatóságok szegények ahoz, hogy modern megfelelő közkóiházakat rendezzenek be és tartsanak fönn. ( Az államosításnak bizonyos határig ki kell terjeszkednie s kórházak ügyére is, mert enélkül csak félmunka lenne az uj törvény. Dr. A közigazgatás egyszerűsítése. Széli Kálmán miniszterelnök mint a belügyminisztérium vezetője értesülésünk szerint pozitív alapot adott a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó törekvéseknek. Tárcája költségvetésének tárgyalásakor az egyszerűsítésnek alapelveit is kifejtette. Ezeket az alapelveket foglalja magában a belügyminiszternek a főispánokhoz most kibocsátott bizalmas rendelete, amely 24 pontban összefoglalva a közigazgatás valamennyi lényeges kérdését, azokra vonatkozólag a közigazgatás illetékes nyilatkozatra hivatott tisztviselőinek a nézetét kívánja megismerni. Bevezető részében a rendelet igy szól : Egyrészt az állami, törvényhatósági és községi közegeknek a különböző közigazgatási szakágak belterjes fejlődése folytán munkával való túlterheltsége, másrészt a közigazgatási ügymenetnek sem a közszolgálati érdeket, sem a nagy közönség és a haladó korszellem fokozódó igényeit megfelelően ki nem elégítő volta oly általánosan érzett, (cimed) előtt is bizonyára jól ismert bajai közigazgatásunknak, hogy ezek lehető orvoslásáról gondoskodni kell addig is, mig a közigazgatási szergokra elszéledtek ügyesen s mire az ablak becsukódott, már estik Csétenyi egyedül tátogott az ominozus ablakra. A cigányok meg lassacskán a pénzűket kezdték kérni. Csétenyi visszament velük a vendéglőbe s mulatott hajnalig. Akkor a cigányokat lekenyerezte két m. kir koronával s a vendéglősnek azt mondta, hogy holnap, ha józan lesz, leszámolnak. Aztán elment .. . * Béndeky-papa arra ébredt fel reggel, hogy segédje nincs otthon. — A lump ! Még utóbb elmulatja azt az ötvenest, a mit tegnap ruhára kért kölcsön tőlem. No, majd csak meg lesz valahogy. De nem lett meg. Csétenyi Csétenyi Gaszton ur elkámforodott. Elvitte a Béndeky-papa ötven- ós még sok más forintját — s többrendbeli hitelezője reményét. Bóndekynek tudomására jutott az éjjeli zene históriája is. Rátámadt Mitterre. — Te vagy az oka ! Te szógyonitetted meg. Bizonyosan szégyenében bujdosott el innen. Én tudom. Nekem hiába beszélsz. Ismertem öt. — Béndeky-mama és Eleonóra együtt sírtak a füstbement vőlegény után. Mitter pedig baledörmögte boszusan és egyszersmind gúnyosan . — A bolondok ! vezeti általános reformok keresztülvitele e téren is gyökeres javítást eredményezhet. A közigazgatási eljárás területén célba vett és a közel jövőben megvalósítani szándékolt egyszerűsítések életbeléptetése közvetlenül érinti a köztisztviselők hivatali, sőt még egyéni érdekeit is ; amennyiben az eljárási könnyítések eredményeképp a tisztviselők hivatásszerű, céltudatos munkálkodására több idő marad ; azonfelül a hivatali irodákban remélhetőleg bekövetkező jelentékeny munkakevesbedés a tisztviselői létszámnak — némelyik szolgálati ágban — fokozatosan elszállítását lehetővé tenni s az e cimen elérhető költségmegtakarítást a megmaradó tisztviselői állások javadalmazásának megjavítására lenne fordítható. Ami a kitűzött cél megvalósítását közelebbről illeti, a közigazgatási eljárás (az állami hivatalokbeli, vármegyei, városi, járási és községi ügyvitel, a vagyon- és pénzkezelés) egész területén mindazokat az egyszerűsítéseket és javításokat feganatositandókuak tartom, amelyektől a gyorsabb ügymenet, a hatóságok, különösen a főszolgabírói és községjegyzői hivatalok mai túlterheltségének csökkentése várható és amelyek a közérdeknek, a mellőzlietlenül szükséges közigazgatási rendnek, a felügyeleti és ellenőrzési jog ós kötelesség pontos gyakorolhatásának sérelme nélkül, sőt némileg éppen ennek hatályosabb foganatosítása céljából részben törvényhozási, részben egyszerűen rendeleti uton keresztülvihetők. E bevezetés után következik a 24 pont, a mely kiteijeszkedik az egész közigazgatásra s különösen kitűzi azokat az alapelveket, amelyek szerint az írásbeli munka megcsökkenthető s igy a közigazgatásnak csak felesleges munkától való megszabadítását jelentik. A rendelet befejező részében kifejti a miniszter, hogy az előzőleg körvonalozott keretben és irányban, a felsorolt alapelvek szem előtt tartása mellett véli az egyszerűsítési tervet sikeresen keresztülvihe tőnek. A célbavett egyszerűsítések egy része minden további nehézség nélkül rendeleti uton megvalósítható. A gyökeresebb egyszerűsítések és javítások azonban fennálló törvényeink rendelkezéseinek módosításával, megváltoztatásával járván : megvalósításukhoz a törvényhozás intézkedése szükséges akként, hogy e tárgyban alkotandó törvényben vagy törvényekben az egyszerűsítésekre vonatkozólag érdemleges rendelkezések történjenek, azonfelül a minisztériumnak többrendbeli meghatalmazás adassék. Mielőtt a központban folyamatban lévő tárgyalások befejeztével mindkét irányban a szükséges lépéseket megtenné a miniszter : a külső közigazgatás gyakorlati munkásainak is módot kíván nyújtani arra, hogy ebben a kiválóan gyakorlati jellegű kérdésben nyilatkozhassanak, a közigazgatási életben szerzett tapasztalataik alapján indokolt javaslatokkal előállhasson. Felkéri tehát a főispánokat, hogy a kormányzatukra bizott törvényhatóságban az 1886. évi XXI. törvénycikk 58. §. B. a) pontja szerint esetleg még ez év folyamán tartandó számonk érőszék alkalmával, vagy pedig kizárólag az e célra összehívandó tisztviselői értekezleten a közigazgatási eljárás egyszerűsítésének kérdését a meghívott tisztviselőkkel tüzetes megbeszélés tárgyává tegyék. A rendelet befejező része ekkép intézkedik : Midőn a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére iránjmló bárhonnan jövő egészséges és gyakorlatias eszme érvényesülhetésére utat nyitok : megjegyezni kívánom, hogy az országszerte tartandó tárgyalásoktól csak az esetben várok megfelelő eredményt, ha a tárgyalások s az ezek eredménj'képp hozzám bemutatandó javaslatok nem általánosságban mozognak, nem közismereti! bajokat és hiányosságokat bizonyítgatnak, nem a felsorolt irányelvek ismétlésére szorítkoznak, hanem a részletkérdésekre mutatnak rá s a megoldásra, javításra, vonatkozó érdemleges, konkrét javaslatokat tartalmaznak. E tekintetben megfelelő tárgyalási és feldolgozási módozatnak tartom azt, mely a vármegyei és községi közigazgatási eljárás egyszerűsítésének helyszíni tanulmányozásával megbízott kiküldőttömnek egyik vármegye tisztviselői karával folytatott tárgyalásain követtetett.