Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

4 1900. december 23. — A keszthelyi mártonnapi vásár elég élőnk volt bár ez őszi eső majdnem egesz nap szitált. A vásározó falusiak vették a téli csizmát, s gúnyát, pénz is volt több mint máskor, mert az idei jó bortermést már javarészt értékesít• kették. — Az » Öreg Tóni«. E napokban Csáktor­nyának Zriuyi külvárosában, a Megla-féle ház­ban egészen elhagyatva meghalt egy 77 éves ember, kit a városi közönség csak »öreg Tóní«-néven ismert. Ennek az öregnek, ki kü­lönben kárpitos munkák foltozásával foglalko­zott, becsületes neve Reif Antal volt. Kevesen tudták róla, hogy ő daliás legény korában a vitéz Radetzki hadseregében gránátos katonája volt, valamint az sem volt, ismeretes, hogy Széchenyi Béla grófot 1878-ban Khinában tett utazásában Reif Antal mint vadász követte. Volt ő más főranguak alkalmazottja is, velők Ázsia és Afrika jó részét bebarangolva. A vi­láglátott embert a legnagyobb szegénységben érte a halál, betegsége is csak néhány napig tartott. — Hymen. Krausz Zsigmond keszthelyi kereskedő eljegyezte Rosenberg Karolin kisasz­szonyt Karmacson. — A nagy-kanizsai esküdtszék Simon József gelsei hegypásztort, a ki aug. 16-án Pokolhe­gj en Pető Károlyra kőrtelopás miatt rálőtt és az a lövés által okozott sebekbe belehalt, nov. 9-én tartott ülésében, a tárgyalás ötödik napján, felmentette. — Eltűnt kereskedő. Grünfeld József zala­szt.-balázsi vegyes kereskedő, irja tudósítónk, a napokban fölrándult Budapestre, honnét, hite­lezőinek leveleket küldött, a melyekben értesiti őket, hogy fizetésképtelenné vált, mi miatt kéuy­telen magát a Dunaba ölni, kéri jóindulatú hi­telezőit, hogy hét tagból álló családját kímél­jék meg. Grünfeld valóban végrehajtotta-e ön­gyilkossági szándékát, arról semmit sem mond a Fáma Legalább hitelezői nem hiszik. Az tény, | hogy hollétét eddig nem tudják. — Vörösmarty Mihály. A nagy költő szü­letésének századik évfordulója mindinkább kö­zeledik s az országban nuLdenfelé készülnek méltó ünneplésére. Nemzeti ünneppé avatják e napot, a nemzeti érzés legnagyobb költőjének születése napját. Ez alkalomból Kiss Ernő dr. szépen és vonzó módon megírta Vörösmarty Mihály életrajzát, melybeu tömör vonásokban, de igen élénken és tanulságosan rajzolja meg a nagy költő egyéniségét és jellemzi hatalmas költészetét. Az ifjúság, melynek első sorban szánva van a mü, de a nagy közönség is ha­szonnal és élvezettel olvashatja a kis müvet, mely ünnepi ajándéknak is igen alkalmas, mivel igen csinos kiállításban jelent meg Fischl Fülöp könyvkiadónál Nagy-Kanizsán. Kapható az ősz­szes könyvkereskedésekben. Ara 1 korona. — Színeszet. Sümegen Zoltán Gyula szín­igazgató társulata tart november 1-töl fogva előadásokat. A közönség pártfogása közepes ; csak három izben csinált, telt házat. A társulat jobb erői : S. Ligeti Vilma, Szabolcsi Jozefin, Termesi Gizella, Zoltán Gyula, Pétre, Fehér és Klf'.er Antal. Szerencsetlenség vadaszat után. Soós Gábor balaton-udvari, Hauiiner Lőrinc aszóföi és Rédli József' örvényesi lakósok a mult héten hajtóvadászatot tartottak az örvényesi szőlő­hegyben. A hajtók között voltak Gaizer János és Leidli József örmény esi lakósok. Vadászat után a társaság Redli József pincéjébe tért, hol a gazda két. csövű puskáját elég meggondolat­lanul töltve egy diófához támasztotta. Gaiser felkapja a fegyvert, hogy célozzon vele egyet, s oly ügyetlenül nyúlt hozzá, hogy elsült s a sok sörét mind a vele szemben álló Leidli Jó­zsef fejébe hatolt, aki másnap meg is halt. — Tanulság : vadászat után tessék a töltést kiszedni a puskából. — Körjegyző választás. Az elhalálozás foly­tán üresedésben volt vizi-szent-györgyi körjegy­zői áUásra f. hó 14-én egyhangúlag Martonossy Imre oki. jegyzőt választották meg. Orvtámadás. Kiss Gyöigy zala-szent­mihályi lakós a napokban a szomszédos Pölöske községbe ment, hogy ott néhány embernél levő pénzét behajtsa. Az ösi szokáshoz hiven egy kis áldomásra összeültek. Midőn már megelégel­ték a jót, Kiss haza akart menni, de mikor ko­csijára fel akart ülni, valaki oly erővel vágta fejbe, hogy kocsijáról leesett s ekkor ráadásul még jól meg is szurkálták A tettes a sötétség­ben elmenekült. A csendőrség a tettest erősen nyomozza. — Agyonütötte a fa. Bősze János zalavári lakos tegnap v ;gyázatlauságnak lett áldozata. Az erdőn fát vágott, a fa rádült, egy faág ke­resztül hatolt koponyáján s néháuj' óráig tartó szenvedés után meghalt. Özvegyet ós 2 árvát hagyott maga után. — Betörés. Tapolcán f. hó 13-án éjjel is­meretlen tettes a kath. legényegylet helyiségébe az ablakot betörve — behatolt s ott a könyv­szekrényt feltörve az abban levő 3 korona 32 fillért ellopta. Ilyen gazok más alkalommal is betörtek ós 12 korona 46 fillért elloptak. A tet­tost a tr.polcai csendőrség nyomozza. — Gyilkosság. Sipos Károly gyula-keszi lakos t. hó 12-ón este 9 órakor haza felé bal­lagott, midőn Szabó János 20 éves béres hátul­ról megragadta, iöldre teperte, öss?.e-vissza szúr kálta ós ott hagyta. Az éjjeli őr a nagy sötét­ségben az összeszurkált emberben megbotlott, gyufát gyújtott ós a vérben fekvő emberben Sipos Károly holttestét ismerte fel. Majd a korcsmába ment, hol már Szabó János mula­tott. Az éjjeli őr rögtön kérdőre vonta ós csak­hamar bevallotta tettét. Másnap átadták a ta­polcai biróságnek. — Lopás. Soós Lajos tördemici lakós az ottani körjegyző pincéjét feltörte s 25 liter bort ellopott! Hiába csak nagy a bornak vonzó ereje! — Ellopott ékszerek és ruhák. Kornitzer Miksa Csáktornyái lakós a minapában bútorzatát, Varasdról Csáktornyára szállította. Az egyik kocsit bútorral együtt éjjelre Hirschler Mór csáktorn3'ai lakos udvarára szállították, honnét éjnek idején egy női óraláncot és karperecet, 1 női fekete selyem ruhát és egy vasalt férfi inget összesen 145 kor. értékben elloptak. A csendőrség a nyomozást minden iráuyban meg­indította. — Tüzek. özv. Krigler Józsefnó csabren­deki lakosnál november 10-éu este 9*/^ órakor tüz támadt. Krigleruétiél az nap vendégek voltak. A kocsi az istállóban a lovakat etette, miköz­ben vigyázatlanság folytán az égő gyért ya az ott felhalmozott szénára és szalmára esett; a kocsis rémülten vette észre, hogy az istálló lángban áll, mikor látta a nagy bajt, torkasza­kadtából kezdett kiabálni segitség után, de hi­ába, mert, a tető is hamar tüzet fogott és alig hogy a tűzoltóság megjelent, az egész fetözet tüzlángbau állott. Szerencse, hogy szélcsend uralkodott, különben az egymásmelleit elhú­zódó szalmafedeles házak a tűz martalékává lettek volna. Egy órai munka után sikerült a tüzet lokalizálni. Odaégett sok takarmány és élelmiszer. Biztosítva volt. — Decsko Tamás polsztraui lakosnak a csáktornyai járásban fekvő Márton-begyen levő lakóháza és melléképületei a napokban leégtek. A kár meghaladj* az 500 koronát. Az épületek biztositva nem voltak. A stridói csendőrség a tüz mikénti keletkezése ügyében a nyomozást megindította s ekkor ki­derült, hogy a tüzet Herjancz Márton márton­hegyi lakós 7 éves Menyhért nevű fia okozta oly formán, hógy a szoba padlózatán a fiu egy szál gyufát talált s azzal a pajtában levő szé­nát meggyújtotta. A fiu apját gondatlanság miatt a Csáktornyái kir. járásbíróságnak fel­jelentették. — Sörös Dániel tihanyi lakós bala­tonparti háza a uapokban kigyúlt s hamuvá égett. A tüz oka ismeretlen. — Családi dráma. Papp Adám zala-szent­balázsi lakost felesége a minapában felpofozta. Az ember e miatt haragjában fejszót ragadt ke­zébe, hogy feleségét agyonvágja, de fia meg­fogta a gyilkos jószágot, kivette kezéből. Erre a dühbe jött apa kését vette elő s azzal fiának fején súlyos sebeket ejtett. IRODALOM A Balaton tavának és partmel­lékének növényföldrajza és edé­nyes növényzete. Irta : Dejtési Borbás Vince. 432 oldalra terjed. A földkerekség tanai közt — azt hisszük — alig vau tó, melynek növényvilága ily ter­jedelmesen volna ismertetve, mint a mi kedves Balatonunk ebben a szép kiállítású, nagy fá­radtsággal s még nagyobb tudással készített munkában. A mű három részre van felosztva. Az első rész ismerteti a Balatonnak és partmellékének általános növénygeografiáját és pedig külön a tóvizét a hínár biológiájával együtt, azután kü­lön a partmellékét. A második rész a Balaton vizében és a partmelléken termő edényes növé­nyeket rendszeresen foglalja össze. A harmadik rész a Balatoumellék botanikai néprajza, a vi­déken gyűjtött népies neveket tudománj'osan dolgozta föl. Különösen érdekelhet nemcsak szaktudóst, hanem minden embert ebben a munkában a hí­nárról irc rész, melynek élete 30 lapon át (53— 83 lapig) van ismertetve. Közöljük belőle a rész­letek címeit : A Balaton hínárja, nyelvtani és magyar mythosi értelmezése; növényföldrajzi fogalma; fogalma az irodalomban. A balatoni hinár iro­dalma, fajai, elterjedése, szaporodása, a süllőhi­nár biologiája, az elhinárosodás okai, a hinár haszna, ártalma és irtása. Áttekintés a hínárról irt tanulmányról. A munka három litografált táblával és hatvan szövegbeli cinkografált ábrával van dí­szítve. Ára 10 korona. Kapható Kilián Frigyes m. k. egyetemi könyvárusnál Budapesten. E helyen megemlítjük íuég azt is, hogy a hatalmas munka, melynek egyik részét a fen­nebbiekben ismertetjük ,.A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" cimen a Magyar Földrajzi Társaság Balatoni Bizottságának ki­adásában rövid idő múlva egészen megjelenik.' A hun-magyar rokonság kérdése régóta fog­lalkoztatja a tudósokat. A tudomány emberei elvetik a rokonság tényét, a néphagyomány és a költői képzelet azonban nem adja fel. Arany János i-- mintegy a magyar nemzet ősmondájá­nak szánta hun trilógiáját. Annyi bizonyos, hogy a mondai Attilához joga van a magyar népnek, mert erősen átalakította a nyugati krónikák le­írásából a maga hőseinek képére. Nagy szakál­lát, pompás gazdagságát, kincsekben duskálkodó kedvét a magyar monda adta. A külföldi egy­korú krónikák is rokonnak hirdették a két nem­zetet, mert a magyar szokásaira, félelmetessé­gére, harci kedvére megegyezik a hunnal. Az tény, hogy Nógrádban, Gömörben még egy em­beröltővel ezelőtt regéltek a hun királyról, aki napba, holdba, sötét éjszakába temetkezett, arany-, ezüst- és vaskoporsóba. Attila személj-óról, győzedelmes csatáiról, harci népéről, városokat irtó kardjáról beszél a Nagy Képes Világtörténet 79-ik füzete, mely most hagyta el a sajtót. A jeles munka a vál­lalatnak IV-ik kötete és Borovszky Samu ismert történettudós ós akadémikus tollából ered. A nagy vállalat tizenkét kötetből fog állani s szer­kesztője Marczali Henrik, ami egymagában is garancia volna arra nézve, hogy az egész nagy mű kitűnő s a modern történetírásnak számot­tevő alkotása. Az egyes füzeteket számos szép illusztráció díszíti. Egy kötet ára 16 kor. Kap­ható havi részletfizetésre is. Egy füzet ára 30 kr., 60 fillér. Megrendelhetni Révai Testvérek Irodalmi Intézet, Részvénytársaságnál Budapest, VIII., Üllői-ut 18. és minden hazai könyvke­reskedésben. * A Borászati Lapok zsebnaptára az 1901. évre. Épen most hagyta el a sajtót a Borászati Lapok zsebnaptárának II. évfolyama. Ezen zsebnaptár, mely valóban szőlőbirtokosainknak egy rég ér­zett szükségletét elégiti ki, teljesen alkalmas arra, hogy a különféle német és francia hason­tárgyu zsebnaptárakat, melyek mindjobban tért kezdtek hódítani, hazánkból teljesen kiszorítsa,

Next

/
Thumbnails
Contents