Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. julius 15. 28. szám Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik heteiikint egyszer: vasá.rna.p. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványoltat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. LAPTULAJDONOS A SZERKESZTŐSÉG. FELELŐS SZERKESZTŐ BONTZ JÓZSEF. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Előfizetési árak Egész évre .... Fél évre .... Negyed évre ... Egyes szám ára 2o Nyilttér petltsora 50 fillér. 10 korona 5 „ 2 „50 piiér Jegyzőink. (S. K.) Egj

T picinke embert hozott a gólya falunkba ? Á jegyző számot ad neki. elkönyveli s jelenti az eseményeket, mindeneket, akiket illet. A kis emberke már katonának való? Jó, a jegyző majd elrendezi azt is. Meghalt valaki a faluban ? A jegyző majd bejelenti ezt a megyének, bíróságnak, adóhivatalnak. Lassan folyik be az adó? A ~T. C. Jegyzőségnek a hátraléki kimutatás azonnali behajtás végett kiadatik.* Vadászni akarsz ? Jelentsd a jegyzőnek. Külföldi útra indulsz ? A jegyzőhöz menj legelőbb mindennemű hivatalos bizonyítványokért. Ellopták valamidet ? A jegyző majd rendel csendőröket. Ragadós száj és körömfájásban elpusztult valami barmod? Szaladj jelenteni a jegyzőhöz. Kölcsönt akarsz felvenni? Lehet. A jegyző majd kiadja a telekkönyvi kivonatot. Házasodni óhajtasz ? Semmi kifogás ellene, csak a jegyzőnél hozz rendig s hogy az foszlik el legelőbb, a legerősebb be mindent. Eladod a >Riskát« vagy a »Tündér«-t? Bizonyára tudod, hogy a jegyzőtől azok személylnrdsdt kel kérned. Szeretnék olyan embert látni, akinek mindent kell tudni, akire mindenki rászorul, akinek mindenki parancsol és a kit mindenki szid ? Akkor is csak a jegyzőhöz menj, mert ő az az ember. Mert hát az ostornak is a vége patto mutatja, hogy az végzi munkát az ostor minden része között. A magyar közigazgatásnak pedig a jegyző az ostorvége. Óriási munka, nagy felelősség, rengeteg gáncs és szidalom az ő osztályrésze. Arról pedig nem gondoskodott senki, hogy a megválasztott jegyzők idegrendszere valamiféle vegyi folyamat révén vassá változzék. Sőt ama bizonyos tölcsért sem találták ki a számukra, melyen át a közigazgatás labirint- ! jének ismeretét fejükbe lehetett volna önteni. Mindenek módfelett bizakodtak ama példabeszéd igazságában, hogv a kinek az Isten hivatalt ad, annak észt is ad hozzá. A legérdekesebb a dologban pedig az, hogy mégis mindenki csodálkozott, megbotránkozott azon, ha valamelyik jegyzői irodában sem a salonok és diplomaták társalgási nyelvét nem hallotta, sem az akták mindegyikén nem látta az »Az alapos Indás és lelkiismereten pontosságért* feliratú érdemjel bronzba öntött képmását. En Istenem, hát hogy ne veszítené el néha az ember türelmének fonalát abban az idegölő munkában, amit egy jegyző végez, s olyan emberek között, amilyenekkel neki érintkeznie kell. Főkép ha meggondoljuk, hogy a szegény jegyző bizony igen ritkán kézbesít örvendetes hírt azoknak a gyanakvó embereknek. És hogy sokszor kénytelen önmagának be\allani, hogy aminek az elintézését a felettes hatóság reá bizta azt biz' ő nem tudja nyélbe ütni, . . . . ' A BALATONVIDÉK T&RCÁJA, A/s csalogány. Kis csalogány sir a leiek árnyán, Hallgatóin édes, méla dalát. Hallgatom a szép, nagy Balatonnak Rá susogó halk, mély moraját. Álmodik e szír — és ez a lélek Messze a múltba vissza mereng • • • Tűnt szerelemnek hajnalfénye Messze a múltból — vissza dereng. Csattog a dal, száll — zendül az ének; Csordul a könnyem . . . itt ki se lát — Edes ez a könny : sírni miattad; Vissza merengve, vissza te rád! Csattog a dal . . és suttog a hullám, Álmodik a szép, nagy Balaton . . Alkonyi szellő száll a habokra, Bús ködök ülnek már a napon ; Még alig egy perc', és lehanyatlik, Hogy bucsucsókot vesz a tizen'. — Némul a dal és némul az ének . . Felzokog, ágy .sir árra szírem. Soos Lajos. A gyermek szivvilaga. (Felolvastatott, a Zalamegyei Ált. Tanítótestületnek 1800. julius 5. Sümegen tartott közgyűlésén.) Irta : Nagy Margit. Tanterv revízió előtt állunk. Hogy menynyire válik előnyösnek, — mennyire fog az uj tanterv, — helyesebben lanitásterv, a sokat hangoztatott népiskolai túlterhelésen segíteni,— azt majd a jövő mutatja meg. — Kétség kívül a terv készítőiben: a «Közoktatásügy i Tanácsban», az .Országos Bizottság* tagjaiban megvolt a teljes jóakarat az uj tervben a legjobbat adni gyermeknek, tanítónak egyaránt. A javaslatot megküldték az összes tanítótestületeknek véleményezés céljából. A járáskörök legnagyobb része, a megyei általános tantestületek majd mindegyike foglalkozott a tanterv revízió kérdésével. Tapasztalt tanítók ajkai mondták el, szakavatott tollak irták meg a pro- és contra véleményeket. Ezek figyelembe vételével, tehát az összes tanító-ág bevonásával készítették az uj t. ír vet. Elolvastam, áttanulmányoztam valamenynyit; figyelmesen meghallgattam Boffmann polg. isk. tanárnak : «Az uj ta.nterv s annak erikai vonatkozásai- c. mély tanulmányról tanúskodó értekezést, melyet a Zalamegyei Alt. Tantestületnek 1899. aug. 25-én Tapolcán tartott közgyűlésén olvasott fel. Ehhez hozzáadva a magam szerény véleményét elmondhatom, hogy az uj tanterv sok jót — elég feleslegest, de sok ujat nem tartalmaz. — Csekélységem s tudtommal kartársaim közül is többen, — talán helyes tanítás érzékénél fogva, egyik-másik tantárgyat, természetesen a régi tanterv keretében — eddig is az uj tanterv intenciójának niegfelelőleg tanítottunk. Igy pl. évek óta hetenkint külön órán át tárgyalom a tört. olvasmányokat, a mint azt az uj tanterv megkívánja. A nyelvtan osztályomban régebb idő óta szintén csak eszköz a magyaros beszéd-, fogalmazásfcanit.ás és helyesírás szolgálatában. Említhetnék egyet-mást, a mit én feleslegesnek tartok a népiskolák tantervében, de ezek elvégre is egyéni vélemények, melyek a tanterv jóságát nem csökkentik. Nekem ez lenne a kívánságom, másoknak meg más ; 27.000 tanitó kívánsága pedig csak nem juthat érvényre. Különben a tanterv mint neve is mutatja — csak terv. keret, vázlat, melyet tarta-