Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

1900. október 21 BALATON VIDÉK 3 Mások meg akkép cselekesznek, hogy valamelyik a háztartásban leginkább s leggyakrabban szükséges árucikket olcsóbban adják, — persze a minőség is csak olyan — de a többi árucikkeknél megveszi rajtad a külömbözetet. A legtöbb azonban silány minőséget boesát áruba csalétek gyanánt és apró, semmit sem érő ajándékkal veszteget meg, ha üzletébe lépsz. Gyakori az a szokás, hogy az árakat a vevő állásához, vagyoni állapotához vagy értelmiségéhez mérik; igy megtörténik az, hogy egy ugyanazon tárgyat különböző személyek más-más árakon vásárolják. Hogy ily módon majd mindegyik vevőt becsapnak, mondanunk sem kell. A tisztességtelen versenye uindenre képes. Nem egyszer tapasztalható azon elléggé el nem ítélhető eljárás, hogy mások árucikkeit ócsárolják, elárusítójuk karakterét kisebbítik, hitelképességét és becsületességét meggyanúsítják. Minő visszaélések fordulnak elő az ugy

Tnevezett tudakozó intézetek által tett írásbeli kérdezősködésekre adott feleleteknél! Szolid, takarékos, a maga és üzlete jó hírnevére féltékeny kereskedőkre vagy iparosokra nem egyszer olyan információt adnak, mik, ha idejekorán meg nem akasztatnak, az illető anyagi s erkölcsi romlására vezetnek. Szóval a verseny tisztességtelen. A magyar ipar édes testvére a kereskedelem áldatlan helyzet suly

ra alatt nyög, mert hiányzik belőle az erkölcsi alap. Tisztességét háttérbe szorította a tisztességtelen irány. A tisztességes kereskedő boldogulását megnehezíti a tisztességtelen verseny. Lapok és tisztességes kereskedők folyton hangoztatták ások visszaélést, mely a kereskedés tisztességét sok oldalról veszélyeztette. Rég szükségesnek tartották az egészséges üzlet érdekében, bogy törvény alkottassék, mely a visszaéléseknek gátat vet. A kereskedés tisztességtelensége okozta ö & jórészben azt, is, hogy a mi kereskedésünk kifelé, más népek közé eddig utat nem tört magának, mert megbízhatóság tekintetében kereskedelmi cikkeink nem állták kí a versenyt a nyugoti népek kereskedésével. Éppen ezért nemcsak erkölcsi szempontból, hanem nemzeti szempontból is üdvözöljük a törvényjavaslatot, melynek 16 szakaszból álló tervezetet főbb pontjaiban itt közöljük : A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat szigorúan büntet : Minden oly fölírást, hirdetést, mely megtévesztheti a közönséget. sóvárgó ember szerzett neki az egyetlen eszközzel, a mivel rendelkezett : tenger sok pénzével. Olyan volt az élete, mint azé a virágszálé, melyet a partról szakit magával egy oda csapott hullám. Kábult, szédült és oly jól esett neki ez az önkívület. Kiuek lehet az övénél fényesebb élete ? Első nap volt. Velencéből egy gyönyörű fekvésű kis olasz városba rándultak, de a rossz idő áthúzta a számításukat. A szobába rekedtek. Berta a kis szálló ablakánál állt és céltalan révedezés után a szemköztes házra esett tekintete- Egy fiatal, közép osztályból való nő állt az ablaknál, karján parányi gyermekkel. Mellettük az asszonykánál alig öregebb férj, a ki hol a kis babával gyügyögött édesen, hol az asszonyhoz látszott szeralmes szavakat intézni. Az asszonyka mosolygott, ledobva válláról a kis selyem kendőt, mintha melege lenne. A férj hosszú csókot nyomott a fedetlen vállra. Berta összeborzongott. Fázik ? kérdezte Bárody. Nem felelt. Átölelte reszketeg karjaival. Mégis fázik ? Most még jobban. Nézze milyen szépen ég a tüz a kandallóban. Nem fordult vissza. Mozdulatlanul tapadtak szemei az előbbi irányba. Nézett, nézett .... Nézte az okos leány a — boldog asszonyt. Zalai. Különösen nem szabad hamis származási helyet rányomtatni az árura, idegen származási termékeket hazainak föltüntetni. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban senki sem alkalmazhat áruinak csomagolásánál vagy kiállításánál oly módokat, továbbá oly hirdetéseket, árjegyzéseket, üzleti leveleket, ajánlatokat, számlákat, melyek az érdekeit forgalmi körökben valamely versenytársai gyanánt ismeretesek. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos a versenytárs személyének, működésének vagy áruinak olyatén kisebbitése, mely üzletének menetére vagy hitelére ártalmas. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos más, ugyanazzal, vagy hasonló üzletkörrel biró kereskedő vagy iparos jogosan használt nevét, cégét, címerét, üzleti elnevezését vagy egyéb megjelöléseit oly módon használni, amely összetévesztést okozhat. Akik e tilalmak ellen vétenek, panasz esetén 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal, ismétlés esetén ezen felül 30 napi elzárással büntethetők. Alkalmazott, immkás, vagy inas, a ki üzleti titkot árul el, 6 hónapig terjedhető fogsággal és 4000 korona birsággal sújtható. Aki pedig ily titok elárulására bír valakit, az 3 hónapi fogházzal és 2000 krona birsággal büntethető. E két esetben a sértett fél kérésére egyidejűleg 10000 K.-ig terjedhető kártérítés ítélhető meg. Az iparhatóság, illetőleg bíróság elrendelheti, hogy a marasztaló ítélet a sértett fél által megjelölt hírlapokban a megokolással együtt a marasztalt fél költségére közhírré tétessék. A kereskedelemügyi miniszter elrendelheti, hogy bizonyos, az országba behozott oly árukat, melyek a magyar korona országaihoz tartozó valamely' helység nevével vannak hamisan ellátva, vagy általában mint hazai termékek feltíiutetve, elkobozzanak. Külföldiek e törvény oltalmában csakis abban az esetben részesülnek, ha az országban kereskedelmi, vagy iparteleppel bírnak, vagy ha amaz állam, melyhez tartoznak, magyar honosoknak hasonló oltalmat biztosit. Ezt a javaslatot, főleg, ha abból mielőbb törvény lesz, örömmel üdvözölheti minden gazda és kereskedő, olyant, mely mint az üzleti élet nemzeti és erkölcsi alapját megszilárdítja. A kereskedői életnek újra vissza kell adni az elvesztett becsületet. A tisztességes kereskedő helyzetét meg kell szilárdítani a mindenféle csalárdsággal szemben. r. m. Balatonparti vasút. „Nem halt meg, c-^ik alszik," a szentírás ezen ismert szavaival jelezhetjük tán legjobban vasutunknak innen-onnan már egy évtizedig húzódó ügyét. Gyűlés, lelkes beszéd, memorandum, deputáció már annyi volt ez ügyben, hogy szinte sok. S ebből láthatjuk, hogy az eszme életre való, érte lelkesülő férfiak nem engedik, hogy meghaljon, ha alszik is rövid ideig. A f. hó 14-én Badacsonyban tartott gyűlés avval biztat, hogy e szép eszme ismét egy lépéssel közelebb jutott a megvalósuláshoz. Már a gyűlésben résztvevő férfiak nevei is elégbiztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy lesz vasutunk, még ha maga a vasút eszméje nem is volna oly életbe vágó; pedig mindnyájan tudjuk, hogy valóságos életkérdés a filoxera sújtotta Balaton mentére lesz-e vasútja, vagy nem. Reméljük, hogy lesz ; a szép eszme megvalósulása már csak idő, rövid idő kérdése. A gyűlés lefolyásáról a következő tudósítást vettük: A balatonparti vasút ügyében népes értekezlet volt okt. hó 14-én Badacsonyban Szűcs Dezső elnöklete alatt, melyen képviselve volt Veszprém, Zala és Vasvármegye. Ott voltak a többek közt : Jankovich László gróf dr., Zalavármegve főispánja, Bogyay Máté orsz. képviselő, Puteány Géza báró, Nedeczky Jenő, Fackh Elemér, Szentmiklósy Gyula tapolcai fősaolgabiró, Glazer Sádor tapolcai városbíró, Cauppon Sándor kővágó-eörsi lelkész, Magetti G«za az Eszterházy hercegi urodalom felügyelője, Hertelendy Ferenc orsz. képviselő, Horváth Sándor badacsony-tomaji lelkész, Takách Imre keszthelyi főszolgabíró, Nagy István keszthelyi városbíró, Bozó Géza, Skublics Jenő, Zsiga és Ödön, Okolicsányi Dénes, Békássy István, Horváth Miklós vasmegyei földbirtokosok, Óváry Ferenc dr. orsz. képviselő, Gózony László min. osztálytanácsos. Szűcs Dezső, a nagy végrehajtó bizottság elnöke melegen üdvözli a tekintélyes számban megjelent érdekeltséget s nagy szakavatottságról tanúskodó memorandumot terjeszt elő, melyben a bel- és külföldi vasutaknak mezőgazdasági szempontból való nngy fontosságáról szól, fejtegeti a balatonparti vonal jelentőségét, mely úgyszólván életkérdése a vidéknek s végre azon nézetének adott kifejezést, hogy tekintve a sebességet a forgalmi csatlakozások szükségességét, inkább gőz- mint villamos vasút volna létesítendő. A jelenvoltak elismeréssel adóztak az elnöknek szakszerűen kidolgozott memorandumáért. Hertelendy Ferenc bejelenti, hogy a keszthely-tapolcai vasút már a létesülés stádiumában van s hangsúlyozza, hogy a tervezett balatonparti vasútnak Tapolcát kikerülnie nem szabad. Czuppon Sándor hatásosan beszél a balatonparti lakosság sziik anyagi viszonyairál s fejtegeti a létesítendő vasutból származó hasznot, valódi áldása leend a vidéknek. Majd felolvas egy levelet, melyet a D. V. T. Hercegh Ferenc dr. egyetemi tanárhoz intézett, e levél szerint a déli vasúttársaság hajlandó volna az egész balatonparti vasutvonalat kiépiteni, sőt a balatoni gőzhajózást is üzemébe venni. Óváry Ferenc dr. kijelenti, hogy Veszprémvármegye csakis azon esetben járul az összegyűjtött 450000 koronájával a tervezett vasúthoz, ha nem Lepsényből hanem Veszprémből fog kiindulni. Hozzászóltak még a fontos kérdéshez Nedeczky Jenő, Puteány Géza báró, Okolicsányi és Békássy. A gyűlés kimondotta továbbá, hogy a gyűjtést folytatják. A gyüjtőbizottság tagjaiul választották : Hertelendy Fernecet, Glázer Sándort, Szentmiklóssy Gj-ulát, Németh Istvánt stb. Végül kimondotta a gyűlés, bőgj' a kereskedelmi miniszterhez egy nagy küldöttség járuljon s adja át neki a tervezett vasút gondosan készített emlékiratát. A legközelebbi gyűlés ugyanez ügyben november hó 4-én lesz Keszthelyen. Ez volt a badacsonyi gyűlés lefolyása, némileg több reményt nyújt mint az előzők, hogy a vasút létesül. Ránk keszthetyiekre nézve rendkívül fontos e vasút kérdése. Ha létesül, némi kárpótlást nyerünk azon kiszámithatlan veszteségért, mely Keszthelyt érte, mikor a zalavölgyi vasutat a kertek alatt vezették el B.-Szt.-Györgyre. E ballépés káros követkézményeit csak most látjuk, mikor egy nagy vidék elmaradt Keszthely ipari és kereskedelmi piacáról. Ha még a balatonparti vasút érdekében sem teszünk semmit, nem érdemeljük meg a vizet sem. Ruzsicska Kálmán dr. beszéde, melyet a 11.-kanizsai Altalános Munkásképző egyesület zászlószen telési ünnepén tartott. Méltóságos Főispán Ur. Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! A ..Nagy-Kanizsai Altalános Munkásképző Egyesület" tagjainak lelkét áthatotta a szent elhatározás, hogy testületi életük és hatásuk köz • érzésnek örök jelképet állítsanak ma felavatott zászlójokban. Mindenekelőtt tartozom magamnak azon kijelentéssel, hogy nem hiúság vonzott ezen jobb erőkre érdemes, diszes helyre, de az életviszonyok valamely lelki rokonsággá azon egyesülettel, melynek kegyes bizalmából e zászló történetének első lapját betöltöm. Jól sejtették, hogy már születésemkor hullott reám is munkában görnyedő szülőm verejtéke : hogy majdnem gyermekjáték nélkül lettem ifjúvá, munkában férfiúvákérve Isten kegyelmét, tegye boldoggá aggságomat is a munka költészetével: Ezen a jogcimen állítottak ide Önök engemet, ifjú barátim. S én kész örömmel engedtem óhajtásuknak.