Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

1900. február 18. BALATONVIDEK 3 felgyülemlett rémséges nagy pornak felszállását s a lakásokba jutását meggátolnák. Nem lehetne ezt keresztül vinni?! Sok helyen képezi panasz tárgyát a pékmühelyekuek undortgerjesztö piszkos állapota. Növeli ezt az a körülmény is, hogy a pékmülielyekben alusznak a segédek, tanoncok. Már pedig tudvalevő dolog, hogy ott, a hol az ember alszik, mosakodik s öltözködik, a helyiség nem alkalmas arra, hogy abban kenyérsütést végezzenek. Tanácsos volna, ha a törvényhatóság elrendelné, hogy pékmühelyekben segédeknek, Tanoncoknak, munkásoknak fekvőhelyet tartani, vagy bárkinek azokban aludni tilos. Esetleges áthágások a közegészségi törvény 7 § a alapján szigorúan inegtoi landók volnának. A pékmestereken sem esnék ezzel sérelem, mert alkalmazottaik részére könnyű szerrel szerezhetnek fekvőhelyet; a fogyasztó közönségnek pedig meg volna az a tudata és megnyugvása, hog}' kenyerét és zsemlyéjét tiszta helyről szerzi be. Ennyit a közmegnyugvás kedvéért meg lehetne kockáztatni annál is inkább, mert hova — tovább konkrét alakban fognak a panaszok nyilvánulni. Piaci rendészetünk teljesen elhanyagolt állapotban vau. Senki sincsen, a ki a piacra szállított különböző élelmi és élvezeti cikkeket ellenőrizné, megvizsgálná a hamisításoknak gátat vetne s általában valamit t

aune, a mi a közegészségi állapot emelését célozná. Tömérdek mennjiségü éretlen gyümölcsöt szállítanak a piacra, hamisított tejet, vajat, tojást (megfőzve) tejfölt, mérges gombákat, zsizsikes lencsét árusítanak el a nélkül, hogy a hatósági közegek beleavatkoznának. Nem ártana, ha rendőrhatóságaink a közegészségügynek ezt az ágát több gonddal e's nagyobb melegséggel karolnák föl! Minden piaccal biró városnak, községnek vau orvosa. Ez már hivatásánál fogva is kötelezve van arra, hogy az áruba bocsátott élelmi szereket időnkint megvizsgálja, az egészségre alkalmatlanok elkobzását és megsemmisítését javaslatba hozza. Miért ne tegye e/.t a piacon is meg ? Hiszen nem jár ez különös nagy megterheltetéssel. Minden heti vásár alkalmával egy-egy félóra alatt sétálva, teljesítheti az ellenőrzést és a fogyasztó közönséget sok aggodalomtól és káros következményektől óvná meg. Reméljük, hogy közhatóságaink figyelmüket a jövőben erre is kiterjesztik s törvény adta joguknál fogva ez irányban is megteszik intézkedéseiket. budapesti Margitszigetnek, mely minden júniusban a rózsák Óceánja, sziromfodraival és rózsahullámaival a levelek zöldje csak mélység, a fölszin vidáman rengő habtömeg. A szinek árnyalata ugyanaz, mint a napsütötte tenger szivárványjátéka, a mint a kristályos vizbarázdák megtörik a fehér világosságot. Teuger, a mely illatos, de nem sós és nem jóduü a lehelete, hanem mézes és balzsamos. Badáu Gül Baba sirján török hódoltság idejében r.z Izlam hivei nagy költséggel tartottak főn szépen rendezett rózsaligetet. Ma azonban elhagyatott a sir, az egykori rózsatökének még hire sincs. Gyakran olvastuk, hogy Kravcsouyi Guidó gróf hazánkban rózsaleány erénydijat alapított; mely évenkint egy minden tekintetben kifogástalan erkölcsű férjhezmenendő leánynak szokott adományoztatni. Áz ilyen rózsaleányok elnyeréseert a fiatalságnak egész csapata kel versenyre egymással ; és felette boldognak érzi magát, ki mint győztes a rózsaleányt meghódítja. Nemcsak azért, mert rózsaleányt nyert, hanem mert öszsze van kötve az úgynevezett anervus rerum gerendarum«-mai, a mi a mai számító világban főszerepet játszik : egy csomó 100-as bankuótával. Az erénydij ugyanis 10C0 frt., miből a rózsaleány 600 frtot kap, a 400 frt pedig a kiházasitási s a mulatság költségeire forditt.atik. Az ezen értekezésben leirt különféle fajú, virágú és illatú ró-.sák közt kétségtelenül legszebb és legel bájolóbb rózsák: a magyar menyecskék és leányok. Ezeknek káprázatos bájával nincsen rózsa a föld kerekségén, mely vetekedni még csak meg is kísérelhetné. Nem egyszer tettek erről tanúságot a külföldön rendezett női szépség versenyeken, melyeken a mi magyar nőink győztesként vittek el pálmaágat. De azok a számtalan külföldiek, kiket szép asszonyaink és leányaink megigéztek, sok esetben igazolták ezt. Törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottság

a gróf Jankovich László dr. főispán elnöklete alatt f. hó 12-én és folytatva tartotta rendes közgyűlését. Főispán a szép számmal megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölvén, a közgyűlést megnyitja ; mielőtt azonban a tárgysorozatba foglalt ügyek elintézése megkezdetnék, főispán azon szomorú esetet jelenti be a közgyűlésnek, mely a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságát több éven át volt tevékeny tagjának, Vizlendvay .Jőzsef dr.-nak élte delén történt gyászos elhunytával érte, s ismerve Zalavármegye közönségének mindenkor kegyeletes jó érzékét, szükségesnek tartotta, hogy a végtisztosségen a vármegye képviselve legyen, de mert rendkívüli közgyűlést egybehívni módjában nem állott a vármegye alispánjának érdekeltségénél fogva a vármegye főjegyzőjével egyetértőleg a végtisztességnél leendő megjelenésre neliány bizottsági tagot felkérvén, ott az ő vezetése alatt több bizottsági tagokkal küldöttségileg megjelent és Zalavármegye közönsége ugy a közigazgatási bizottság nevében a pótolhatlan veszteséget szenvedett édes anyának s a gyászoló családnak az átérzett mély részvétet tolmácsolta. A közgyűlés főispán ezen bejelentését és intézkedését helyeslő tudomásul vette s indítványára a vármegye közönsége Vizlendvay dr. elhunyta feletti igaz fájdalmát jegyzőkönyvében megörökíti s ezen részvétnek kifejezését az elhányt édes anyjával közölni elhatározta. Ugyancsak főispán indítványa folytán elhatározta a közgyűlés, hogy a közigazgatási bizottságban Vizlendvay József dr. elhalálozása által üresedésbe jött tagsági hely a folyó évi május havi törvényhatósági közgyűlésen töltessék be. A közzétett tárgysorozatban következett a vármegye alispánjának a közigazgatás és az ezzel összefüggő ügyek állapotáról szóló jelentése. Miután az kinyomatva a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldetett, a közgyűlés annak ismert tartalmát tudomásul vette. A közigazgatási bizottságba 1900—1901. évekre megválasztott Cziuder István dr., Eperjessy Sándor, Ilerteléndy' TVrfehc, Koller István és Ziegler Kálmán lemondását a közgyűlés tudomásul vette. A közigazgatási bizottság tagjai közül lemondott és fentebb elsoroltak helyére uj tagok választása következvén, főispán a törvény értelmében megejtendő titkos szavazás eszközlése végett Gyömörey János bizottsági tag elnöklete alatt Szentmihályi Dezső és Szűcs Zsigmond, továbbá Zakál Henrik elnöklete alatt Ányos Kálmán és Hajós Mihály bizottsági tagokból álló két szavazatszedő küldöttséget nevezett ki, mely küldöttségek előtt a szavazás a közgyűlés időleges felfüggesztése mellett szavazatlapokkal teljesíttetvén, a szavazás befejeztével a küldöttségek azokat összeszámítván, az eredményt a közgyűlésnek bejelentették, mely szerint a beadott 208 szavazatból legtöbbet nyertek a következők : Eperjessy Sándor 191. Gyömörey Vince dr. 191, Ziegler Kálmán 183. Koller István 180 és Herteíendy Ferenc 178 szavazatot, minélfogva ők a közigazgatási bizottság 1900. és 1901. évekre megválasztott tagjaiul elnökileg kijelentettek. Megyei tiszti ügyészi állások szervezése : A m. t. ügyész mellé a közgyűlés egy ügyészségi íoe-gyakornoki és egy dijnoki állást rendO J OOt/ »* • 1 -| ' • ' 1 1 ' i szeresit, ellenben a n.-kamzsai tb. ügyészi allast beszünteti. Előbbi fizetését 2000 koronában, utóbbiét pedig 7110 koronában állapítja meg. A m. t.' főügyésznek a peres és- perenkivüli bírósági ügyekben megítélt és befolyt munkadíjakhoz való igénye megszüntettetvén, eddigi 2000 koronában megállapított fizetése 3200 koronára fölemeltetik. A mennyiben a vármegye területén levő kir. bíróságok valamelyikénél oly tömeges számban fordulnának elő ügyészi képviseletet igénylő ügyek, hogy az ügyvédi képviselettel járó tetemes költségek elkerülése és hivatali kötelékben álló közeg alkalmazhatása céljából tbeli ügyész kinevezése válnék indokolttá : a vármegye főispánja a t. főügyész indokolt előterjesztésére és a vármegye alispánjának ajánlatára azon bírósági székhelyre, a választott tisztviselők megbízatásával egyenlő időtartamra tiszteletbeli tiszti ügyészt nevez ki. A lóavatási bizottságok kiegészítése : A tapolcai lóavató bizottság elnökévé megválasztott Bogyay István lemondván, helyébe Herteíendy Ferenc a közgyűlés által megválasztatott. Az alsó-lendvai lóavató bizottságba főispán által kinevezett Koczeth Mátyás elhalálozván, a csáktornyai lóavató bizottságba becsüsnek kineveztetett Prusátz olajos megszűnvén, az alsó-lendvai bízottságba becsüsnek Magety Géza a csáktornyaiba pedig Szilágyi Gyula főispán által kineveztetett. Küldöttségi jelentés a vármegyei telephonhálózat mikénti felállítása iránt a közgyűlés a megyei telephon-hálózatnak létesítését a közigazgatási szolgálat érdekében elhatározza ós pedig olyképpen, hogy a vármegyei székhely a főszolgabírói székhelyekkel, a főszolgabírói székhelyek pedig a körjegyzői székhelyekkel összeköttessenek a bemutatott térképen és kimutatásokban részletesen felsorolt állomásokkal, ez alkalommal a vármegye közönsége még azon óhajának is kifejezést ad, hogy a tervezett vármegye telephon-hálózat idővel az állami telephon-hálózattal, illetve Budapest fővárossal öszszekapcsoltassék. Az iratokat a költségvetés elkészítése végett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszti. Beé Jenő vasúti előmunkálati engedélyes azon kérelme, hogy a veszprém-balaton-fiű-edkesztlielyi vasútvonalra kilometerenkint megszavazott 3000 frt segély törzsrészvények ellenében a villamos vasútra is kiterjesztessék s a fenti segély azon esetben is folyósittassék, ha egyelőre nem az egész veszprém-b.-füred-k^sztheíyi' hanem csupán a veszprém-almádi-balatonfüredi vonal épül ki : Zalavármegye közönsége a balatonparti vasútnak feltétlen és mielőbbi kiépítését országos szempontból, de az érdekelt vidék fejlődésének előmozdítása céljából is szükségesnek tartja ugyan, de mert a már megszavazott segélyt csak oly feltétellel szavazta meg, ha az egész veszprém-b.-füred-keszthelyi vonal egyidejűleg épül meg, ennélfogva a közgyűlés kijelenti, hogy korábbi határozatát fenntartva a veszprém-alnládí-balaton-füredi vonalra segélyt egyáltalán nem ad. A kérelem azon részét illetőleg, hogy a megszavazott segély a villamos vasútra i^ kiterjesztesztessék, a közgyűlés azon feltétellel, ha az egész vonal kiépül és a villamos vasút a teher-forgalom ]ebon3'olitására is képes lesz, a kérelmet teljesíthetőnek jelenti ki. A körmend-zala-lövő, rédics vagy leüti-, esetlen' nova-csömödéri-. a körmend-örsée-mnraO _ Ö szombati- és a Körmend-Eala.-Lövő-Zala-Egerszegig tervezett h. é. vasutak segélyezése : A vasúti bizottság tekintettel arra, hogy a kérvény a korábbi határozattal kivánt okmányokkal felszerelve nincsen, a kérelem érdemére nézve határozatot hozni nem javasolt ; ezzel szemben Berger Ignác dr. bizottsági tag a következő indítványt tette : „Szavazzon meg a vármegye a Körmend-Muraszombat irányú vonatból ZalaLövőt és vidékét érintő 10 kilométerré 60000 korona segélyt törzsrészvények ellenében már most az útalap terhére kölcsönképpen és mondja ki a vármegye, hogy már most óhajtja ZalaLövőíöl Zala-Egerszegre ís a vasút kiépítését és a megfelelő segélyt ezen vonalra is kilátásba helyezi." Eperjessy Sándor pedig azon indítványt teszi, hogy amennyiben a vármegye közönsége az eddigi elvben megállapított követelményeknek megfelelőleg az érdekeltség hozzájárulásánek mennyiségét igazoló hiteles okmányok bemutatásától eltekint, hozzájárul a kért segély megszavazásához, de csak azon határozott kikötéssel, ha a megalakítandó vasúttársaság magát kötelezi, hogy záros határidő alatt a kérvényben emiitett összes vonalakat kiépíti, mit ha tenni elmulasztana, a folyósított segélyt a vasút társulat a vármegyének visszafizetni köteles ; végül Malatinszky Ferenc bizottsági tag Berger Ignác dr. indítványához Vasvármegye törvényhatósági bizottságának ezen ügyben hozott határozatában felsorolt kikötéseket kéri hozzátenni. Az ügy élénk megvitatása s a vasúti bizottság javaslata elvetése után a Berger Ignác dr. és Eperjessy Sándor által tett indítványok felett névszerinti szavazás kérelmeztetvén és rendeltetett el, mely a bizottsági tagok jegyzékének felolvasásával és a szavazók névszerinti feljegyzésével teljesíttetvén, az elért eredmény szerint 76 szavazattal 58 ellenében Ejoerjessy Sándor inditványának mellőzésével a közgj'ülés a Kör-