Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-24 / 25. szám

1900. junius 24. BALATON VIDÉK mely mp.-ként 10 köbméter vizet szállít el a Balatonból, ugy egy év lefolyásával, föltéve, hogy a Balatonban ezalatt vizszaporodás elő nem állana, eléruök azt, hogy niveauja J/

2 m.-el sülyedne. De a Balatonba ömlő Zala es a többi kisebb patak folyton szállítanak bele ujabb vízmennyiséget; tegyük fel — Cholnokynak számításait véve fel alapul, — hogy ennek évi közepes értéke nem több mint 100 kbm. mp.ként, ugy a szabályozás első évében az építendő csatornának 110 köbméter vizet kellene másodpercenként a Balatonból eltávolítani, hogy állandó vizszint nyerjünk. Mielőtt e csatorna kivitelének lehetőségét fejtegetnék, lássuk minő előnyöket nyújtana e szabályozás. A somogyi part mentéi "1 terülő bei kékben első sorban 60,000 hold föl<>' -mentenénk meg ily módon a pusztulástól. Es *. • még tekintetbe veszszük, hogy közepes v ízái ás mellett e partoktól még 2—300 méternyire is nem mélyebb a viz 0 5 m.-nél, ugy a vizszimiek e 0'5 m.-el való sülyesztése esetén a somogyi partok mentén még óriási területet hódítanánk el a Balatontól, a mely — 80 km. hosszú és csak 200 m. széles földsávat véve számításba — szintén 10000 hold földet eredményez! Ha az állam csupán e 10000 hold földet parcellázza és olcsó áron bérbe vagy rézletfizetésre adja, máris mennyit segíthet az agrársocialismus karjaiba menekülni szándékozó mezei munkásainkon. Miként lehetne tehát az előbb emiitett vízmennyiség szállítására szükséges cstornákat megépíteni és hogyan lehetne egybekötni azzal a nagy érdekkel, hogy a Balatonunkból nagy fontosságú viziutat teremtsünk ? Mint tudjuk a Sió csatorna nem elegendő még annyi vízmennyiségnek az elszálitására sem, a mely a Balaton állandó vizniveaujának a föntartására szükséges ; mert tavaszszal rendesen a somogyi partokra nézve igen kellemetlen és akkora vizszinemelkedés tapasztalható, mely 0'5—1 m. közt ingadozik. Aztán a Sió csatorna a vele összefüggő Sárvízzel nem nyújt gazdasági szempontból alkalmas és fontos viziutat. Tehát a Sió csatornának a szükséges módon való kiszélesítése nem is jöhet szóba. Ennélfogva uj viziutat kell létesítenünk ! Ez pedig tekintettel arra, hogy a Dunántulnak nagy gazdasági érdekű csatornarendszert teromtsünk, csak ugy lehet, ha a Balatont két kiágazó csatornával látjuk el és pedig egygyel a leg északkeletibb és egygyel a leg délkeletvbb pontjából; amaz a Balatont a Dunának emez pedig a Drávának hozzá legközelebb eső pontjaival kötné ös.-ze. Ezek a távolságok egyenes \< milban nem nagyobbak 55—60 km.-nél. Nem akarnám ha a fölületesség vádjával illetném-': . de azért nem tartózkodliatom attól sem, ho .v megemlítsem ama helyeket melyek közt az ö>.-zeköttetés nézetem szerint keresztülvihető YU!IUÍ és pedig a Balatont és a Dunát összeköt" f-satoma: Lepsény és Duna Pentele (körülbelül a Csepel sziget legdélibb csúcsával szemben) viszont a Balatont és Drávát összekötő csatorna pedig Balstou-Szent-György és Zákány között volna megépítendő. Ezt mindenesetre csak föutartással állítom, mert ily csatorna megépítésénél igen sok ugy technikai, mint gazdasági körülmény és érdek veendő figyelembe,melyek esetleg c terv kivihetőségét lehetetlenné tel etnék. E két csatorna pedig eh : ndő volna, hogy a Balatonba befolyó vízmennyiség ellenére is niveauja állandó magasságban tartassék. Mint föltettük mpként 100 köbmeter viz szállítandó el e célból a Balatonból; ez pedig megadja máris a csatorna szükséges méreteit, melyeknél még hajózhatóságának föltételeit is tekintetbe véve, elegendő ha a csatorna szélessége 25 m., mélysége 4 m. és a meder lejtősödési viszonyait ugy választjuk, hogy V2 m- sebességgel folyjon benne a viz, ugy egy-egy csatorna mp.ként 25X4X0"5 = 50 köbméter tehát a kettő együttesen a szükséges 100 köbméter vizet kényelmesen szállíthatja el. Ez az uj csatorna meg szükségképen maga után vonná a Dráva szabályozását, medrének kiszélesítését, stő. Ha pedig ezek mellett a gió csatornát is megtartjuk, ugy ezt viszont fölhasználhatjuk arra, hogy a Balaton fölszinét a tervbe vett V2 méterrel siilyeszszük, a melynek mint kifejtettük mpként csak 10 köbméter vizet kell elszállítania, hogy a megkívánt niveausülyedés egy év leforgásával előálljon. Mivel pedig a Sió szabályozható zsilippel van ellátva, ugy ezzel a megkívánt apadás időtartamát tetszés szerint szabályozhatjuk. E szerint a Siónak a két főcsatorna mellett még mindig fontos szerepe jutna, a menynyiben ez szolgálna a Balaton vízállásának szabályozására illetve állandó niveaun való tartására. Ha tehát ily módon semmiféle akadálynem merülne föl az emiitett két nagyméretű csatorna kivitelére, ugy ezzel a Dunántúl a Balatonnal együtt hatalmas viziutat nyerne, mely körülbelül 200 km.-nyi hosszban szelné át a Dunántúl derekát és ezzel Magyarország középpontjából a Fiúméba vezető íővasuti vonallal parallel és ezzel Zákánynyal találkozva nagy fontosságú és olcsó — természetes ut vezetne egyik legnagyobb érdekű kereskedelmi gócpontunk : Fiume felé ! Iparos tanulóink. 1. (D—p.) Altalános a panasz az iparosok között, hogy az iparostanulók s mesterük közt levő viszonyok folyton rosszabbodnak s maholnap már elviselhetetlenek lesznek. Teljes igazat, kell adni a panaszoknak. A mai inasok nagyrésze rakoncátlan, dacos, engedetlen, gazdájával szemben kihívó viseletű, erkölcsileg züllésnek indult s e mellett a munkában rest. Nem tudjuk a keszthelyi ipartestület foglalkozott-e a baj orvoslásával. Azt hisszük igen. Ha igen, akkor már egy lépést tett arra nézve, hogy a bajokon segítve legyen, ha nem, akkor kell vele mielőbb foglalkozni. És pedig nem oly formán, hogy baj vau. hanem tovább menve keressék az okokat is, mi a bajt előidézte, annál inkább, mert nemcsak a jövő ipar érdeke ez, hanem ugy az iparosoké is, valamint az egész t ársada lomé. A baj oka ! Azt, hiszem nem csalódom, ha »zt állítom, hogy a mai rossz inas viszonyoknak oka HZ ipartörvény, a mester, az inas, annak a szülei, a társadalom, a műhely és sok más körülmény. Tudjuk, hogy az ipartörvény az iparos tanulók védelmét célozza, a mi helyes is. DG az már nem heiyes, hogy mig a törvény a gazda kezéből kivévén minden atyai- és fenyítő hatalmat, túllő a célon és az éretlen gyereknek .-zarvakat ád, azt úgyszólván fölszabadítja arra, hogy tetszés szerint viselkedhetik gazdájával szemben. Ha kedve tartja, elvégezheti jól a rábízott munkát, de ha ugy tetszik neki, készakarva elronthatja a kezébe adott, anyagot, kárt okozván a gazdának a mérgelödés hegyé. Ha ezért megérdemelt fenyítésben részesül, szalad panaszra, a minek az a következménye, hogy az iparost citálják az ipartestülethez, a hatóságokhoz, Ponciustól-Pilát.ushoz. Lehet, hogy az iparosmesternek adnak igazat az inassal szemben, de kérdés, hasznára lesz-e ez a mesternek és a tanulónak ? Nem ! A mester anyagi- és erkölcsi kárt szenved, az inas nem okul, marad továbbra is az, a ki volt, vagy tán rosszabb. A mester időt veszített, a mi anyagi kárral jár. Hogy inasa egy megérdemelt, legkevésbé sem tulszigoru, annál kevésbé inhumánus fenyítés miatt bíróság elé hurcolja, erkölcsi reputációján ejt csorbát. Hátha még a gazda húzza a rövidebbet. Akkor lesz felfordult világ. Az ipartőrvény helytelen rendelkezéseinek következménye az, hogy az inas szembeszáll gazdájával, intő, feddő szavait semmibe sem veszi, mert tudja, hogy komolyabb fenyítésre a törvény nem ad jogot gazdájának. Tudja, hogy 3—4 év múlva, vagy a menynyi éppeu szegődött ideje, fölszabadul, ha ért'a munkához, ha nem. Senki meg nem akadályozhatja abban, hogy iparossegéd legyen, pedig szak béli tudására nézve akárhányszor egy jóravaló inassal sem versenyezhet, e mellet erkölcsi tekintetben sem méltó annak a tisztes osztálynak tagjává lenni, mely iparával használ a társadalomnak. Mily másképpen állna a dolog, ha ipartörvényünk nem dédelgetné ok nélkül az inast, ha a mesternek atyai hatalmat adna az inas fölött, ha a fölszabadulást nemcsak bizonyos időhöz hanem képzettséghez kötné. A régi időben, melyet önkényt,elen is jó idők nek szoktunk nevezni, egészen más viszony volt a mester és tanuló között, mint most. Akkor a mester az inast inint saját gyermekét tartotta házánál, ügyelt erkölcsére, vigyázott minden lépésére nemcsak a műhelyben, hanem a műhelyen kivűl is. Akkor mint saját gyermekét oktatta mesterségében, nemcsak azért, mert a mesterre is szégyent hozott a tudatlan inas, hanem meggyőződésből is, mert bűnnek tartotta a keze alá vett inast felületes oktatásban, felügyeletben részesíteni. Akkor csak annyi inast vett maga mellé, a menu3'it egy maga is kioktathatott, belehozhatott a mesterséghez tartozó fogásokba. Ma már egészen más viszonyokat találunk. Az inas nem tartozik a családhoz. Attól teljesen elkülönítve él. Rendesen nem a mester, hanem egyik vagy másik segédtől kell megtanulnia mesterségét. Erkölcsi felügyeletben alig, vagy éppen n m részesül. A mester legtöbbször nem törődik azzal, hogy mit beszélnek, mit csinálnak szabad idejükben a segédek, inasok, igy történik meg, hogy az inas a segédektől rossz dolgokat lát és hall. Nem törődik azzal sem a legtöbb mester, hogy vallási kötelességeinek mennyiben felel meg az inas, sőt legtöbbször megakadálj'ozzák abban, hogy azokat teljesítse. Ma igen sok mester csupa inassal dolgozik. Még kisebb műhelyekben is látunk 2—3, sokszor 4 — 5 inast, Természetes hogy ennyi inast egymaga nem oktathat, de kellőleg fel sem ügyelhet rájok ; a családi élet is más ma. Kivetkőzött régi erkölcseiből, egyszerűségéből. Pörlekedés, civakodás, az élvezetek, szórakozások lnjbászása, esetieg cilranyomoruság az, a mit az inas igen-igen sok mester családjában talái. Ezek az itt elszámlált dolgok a legkövésbbé sem alkalmasak arra, hogy az inasnak akár tudására, akár erkölcseire nézve jótékony hatással lennének. Éppen az ellenkező eredményt szülik. Ezek az állapotok okozzák azt, hogy kivesze't, az a viszony, a me!v régen inas és mestere között volt. Tisztán üzleti szempontból bírálják, mérlegelik. Ez a rideg üzleti szellem mint elválasztó ék szorult mester és inas közé. Ha azt akarják iparosaink, hogj' megváltozzanak e viszonyok, javuljon a helyzet, az üzleti szellemet ne vigyék előtérbe az inastartásnál. Állítsák vissza a régi csáládias viszonyt. Legyenek az inasoknak atyjuk. Szigoraság, igazságosság, keresztény szeretet vezssse őket a bánásmódban, ne vonják el az inasokat a vallási kötelességeik teljesítésétől, sőt önmaguk járjanak elől jó példával. legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorba] osok-nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80. al. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 év óta minden gyermekkórházban használják. —Gyermeklisztből mintaborok kivánatra ingyen és bérmentve küldetnek. „ Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergassel. Nestlé-féle cukrozott sűrített tej doboza 1 korona, cukor nélkül („Wiking". Újdonság) doboza 1 korona. Nestle-feie gyermekliszt