Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

4 =__ Az „Országos orvosszövetség zala­vármegyei fiókjanak" közgyűlése. Dat Galemis opes. magyarul, szabadon for­dítva : az orvos meggazdagszik, mondta a régi latin világban a közmondás. S tán volt is a do­logban valami, mikor orvosdoktor vármegyeszám alig találkozott egy-kettő, s mikor vidékén az orvosi praxist csak borbélyok és sebészek űzték. Még ezen időből származik az orvosnak azon már kiveszett typusa, melyből íjiég egy-két év­tized előtt élt itt-ott egy. Szép tiszta, hosszú fekete kabát, magas inggallér, vastag fekete _se­lvem nyakkendő, szemüveg, csontfogó u nád­bot. ezek voltak az orvosi méltóság külső jelei. Bizony ezek az öreg orvosdoktor urak nagy em­berek "is voltak annak idején; fogat nem húz­tak, nem piócáztak, nem köpölyöztek, hanem azt csak elrendelték az ott levő borbélynak vagy chirurgusnak, akit ha személyesen ismer­tek. bizony csak keresztnevükön .Jánosnak vagy Józsefnek szólították. Sőt régebbi időkre visz­szatérve találunk oly csudálatos dolgot is, hogy mikor a doktor urnák nagyobb opexátiót kellett végeznie, pl. amputatiót, az egész műtétet ő ve­zényelte csak s a műszerekkel a chirurgus dol­gozott s jaj volt ennek, ha valami baj történt. Valószínűleg ezen korból való a fent idézett latin szállóige is. De megváltoztak az idők, a borbélyok be­retfálnak s hajat nyírnak és még legfeljebb tyúk­szemet vágnak, a chirnrgusok pedig kihalnak s helyöket az orvosok foglalják el. Minden dol­got végez most maga a doktor, eret vág, fogat liuz, amit a régi orvosdoktor pedig méltóságán aluli foglalkozásnak tartott volna. A orvosnö­vendék előtt most is a régi doktor az ideál, ez a komoly, de azért szeretetre méltó, nagytudo­máuyu bácsi, ki ismeri a lét és nemlét titkait, kinek az élet megmentésére, vagy meghosszab­bítására még az intelligens emberek előtt is tel­jesen ismeretlen szerek állottak rendelkezésére, mert csudálatos dolgokat olvasott ki a latinul tudó ember egy recipéből, — ha ugyan el tudta olvasni — mit is kereshetett a recipében, a ..te­her sas", a „vad sárkány", a „szelídített sár­kány", a „dupla urciúium", mikor az orvosnak rendelkezésére állottak az „élet balzsama", a „hosszú élet elixirje" stb. Nem vesztett ugyan az orvostudomány most sem épen komoly mél­tóságából, csak azt a bizonyos s igen sok te­kintetben nagy képű mysticismust rázta le ma­gáról s lett azzá, ami jelenleg t. i. tényekkel számoló természettudománynyá. melynek elsajá­títására a középiskolai tanulmányok után még legalább hat évi költséges és fáradalmas munka szükséges, inig a chirurgus egy-két gyniuasiumi osztály elvégzése, a borbély-mester szabadító levele s a,.megyei fizikus okieve alapján két éven át frequentálta az egyetemet s gyógyított mint magister chírurgiae, mig a publikum végre megtette doktornak s volt saját csekély igényei mellett, miker a publikum sem követelt tőle semmiféle társadalmi reprezentatiot oly jöve­delme legalább is, mint ma egy universae me­dicináé doktornak. Az orvosi kar tehát csak ujabb időben lett teljesen homogén elemekből álló testület s az az oka, hogy az orvosok közt érdekeik védelmére, társadalmi állásuk szilárdítására és a kartársi szellem ápolására még csak most támadt fel a társulás eszméje s meg is valósult az" Országos Orvosszövetség megalakulása által. Az állani szivesebben látta volna az orvosokat a saját be­folyása alatt felállítani szándékolt kamarákban egyesülni. De az orvosi kar jobbnak látta az állammal szemben is teljes függetlenségét meg­tartani, mert igen sokszor tapasztalta, hogy az államhatalom rendelkezik nemcsak a hatósági, hanem a magánorvosokkal, mint saját egészség­ügyi közegeivel, de érdekükben semmit sem tesz, hanem rendeleteinek szigorú bé nem tar­tása esetében ennyi és ennyi korona büntetéssel fenyegeti. A körorvos állásának megvilágítására le­gyen elég megemliteni, hogy vannak körorvosi állások 1300 forint fizetéssel, s nappali 20 kr. s éjjeli 40 kr. látogatási díjjal rendszeresítve. Az egyik az orvosok érdekeit súlyosan sértő dolog a betegsegélyzó pénztárak eljárása, me­lyek a munkához arányítva, melyet eme pénz­tárák orvosai végeznek, szégyenletesen leszo­rítják az orvos honoráriumát, ugy hogy a pénz­tár administrátiojának akármelyik tisztviselője BALATON VIDÉK liuz legalább annyi fizetést, mint az orvos, ki­nek személye körül fordul meg az egész gé­pezet, s ki elvégre mégis csak a pénztár leg­fontosabb tisztviselője, legtöbbet fárad, leg­magasabb tudománya és társadalmi képzettsége dacára. Az itt felsoroltak képezték tárgyát ama tervezetnek, melyet Halász dr.. Rosenthal dr. és Thassy dr. dolgoztak ki. s melyet az Orsz. orvosszövetség zalavármegyei tiókszövetségének május 26-án tartott közgyűlése elé terjesztettek megvizsgálás és elfogadás végett. A tervezet első részét a fiókszövetség' orvosi ügyrendjét, majdnem változatlanul elfogadták, csak az utolsó fejezet tárgyalásánál fejlődött ki élénkebb vita. Sokkal élénkebb eszmecsere támadt a ter­vezett második résznek : az Orvosi Rendtar­tásnak tárgyalásánál. Ennek minden fejezeténél többé kevésbbé élénk vitatkozás fejlődött ki, melyben a gyűlés majd minden tagja élénk részt vett, valamint a záradék, a kor. beteg­segélyzó pénztárakkal szemben követendő közös eljárásra vonatkozó tervezet tárgyalásánál. Még hátra volt a legközelebbi közgyűlés helyének meghatározása. A gyűlésen megjelent lendvai orvosok már megelőzőleg élénken agi­táltak Lendvá mellett, s igy dacára, hogy a tapolcaiak városuk mellett kardoskodtak, a jövő évi közgyűlés helyéül Ijendva lett ki­jelelve. A gyűlés után következő társasebéden az orvosokon kivül a gyógyszerészek is mint ineg­hivott vendégek voltak jelen. Felköszöntőben nem volt hiány. Délután a Hévízre rendezett kiránduláson Bozzay föbérlé kalauzolta és vendégelte meg az orvosokat, kik esv-fcló azután legnagyobbrészt elhagyták városunK&fc. r. Majális. A mult héten hiába kérdezte a tanító az elemi iskolás kis tanulókat, hogy mennyi két­szer kettő ? a nagy izgatottságtól egyik sem tudta megmondani. Szombaton pláne már alud­ni sem tudtak és türelmetlenül várták a vasár­napot, az ö napjukat. Végre ez is elérkezett. Már a kora reggeli órákbau kezdtek gyü­lekezni az iskolában és nemsokára a cigány­banda is megérkezett, hogy vig nótával kísérje a tanulókat a szabadba. Az ég tiszta, az idö kellemes volt. Az Úristen meghallgatta a sok apróság fohászát és Jupiter pluvius is kedvében járt a kis nem­zedéknek. Az elemi fia-iskolából 29 órakor indult el a menet, nemzeti zászlók alatt és zenekíséret mellett. Érdekes látványt nyújtott a sok gyerek, akik örömtől sugárzó arccal, kifeszített mellel végighaladtak a városon. Ok voltak a uap hősei. Egy kis órai gyalogolás után megérkeztek Hévízre. Lerakták a felöltőket, kalapokat zsibongva, jókedvvel hozzáláttak a játékokhoz tanítóik felügyelete mellett. A merre a szem nézett, mindenütt, iparkodott. Délig zavartalanul folyt a játék, ekkor azonban összedobolták az ifjúságot ós két cso­portra osztva vitték őket, ebédelni. Nem igen kórették magukat. Oly mohón láttak a falato­záshoz, mintha már tudj' Isteu mióta nem ettek volna. A gulyáshussal telt nagy fazekak csak­hamar kiürültek ós uem kellett több idö a má­kos ós diós patkó elfogyasztásához sem. Az ebéd elköltése után egy maecenas sörrel traktálta a gyerekeket, ezek pedig ittak na­gyokat, többen fanyar arcot vágva a keserű italhoz. Egyszerre csak rázendítettek a cigányok a nótára ós a reményteljes ifjak ós leánykák táncra perdültek. Ugy járták a ropogós csár­dást, oly fesztelenül adták át magukat a mú­latás örömeiuek, hogy élvezet volt nézni a bol­dog arcokat. Délután 1 óra felé már szállingózni kezd­tek a vendégek is. Kezdetben csak kisebb gyalogcsapatok és néha egy-egy kocsi érkezett, később azonban mind sűrűbben robogtak a fogatok a nemzeti sziuű drapériával bevont rög­tönzött kapubejárat elé. Rövid idö múlva ember—ember hátán to­longott az elkerített kis helyen. A cigány egyre 1900. junius 3. muzsikált, a gyermekek pedig fáradhatatlanul táncoltak. A vendéglők megteltek szomjas emberek­kel és a fürdőhelyiséget is oly nagy számban keresték fel, hogy órák hosszáig kellett, egy-egy kabinra várakozni. Lassankint a serdülő deli ifjak és szép leányok is a táncolók közé elegyedtek, és vígan járták a táncot, amig az uzsoua ideje el nem ér­kezett. Később az egyes társaságok bevonultak a vendéglőbe, számosan felmentek az erdő árnyas helyeire és előszedték a magukkal hozott ele­mózsiát. Jól esett a falatozás a természet szabad ege alatt és nem idegenkedtek egy-egy korty bortól sem. Mikor a gyomor le volt csendesítve, sé­tálgattak, tréfálódtak, majd ismét táncra per­dültek ós vigau járták az esti órákig. 7 óra körül már oszladozni kezdett a kö­zönség. Azután megperdült a dob, mely az if­júságot hivta össze, hogy ismét sorban, katoná­san hazavonuljanak. A tanulók levelekből kötött koszorúkkal feldíszítve szép rendbeu felállottak. Mindegyik, mint egy hadvezér, büszkén lépdelt a csapatban ós egyik sem mutatott közülök kimerültséget. Ar­cukról sugárzottá boldogság, emlékükbe be volt vésve a kellemesen eltöltött nap. Az elindulás alkalmával egy kis szól ke­rekedett, ez azonban inkább üditöleg hatott. A hévízi szép gyalogúton hemzsegett az emberáradat, a kocsiúton pedig egymást követte a sok kocsi, melyek közül a legtöbb 5—6 em­bert is vitt. A felnőttek egy része még ezután is Hé­vizén maradt és csak később jött be a vá­rosba. Az Amazonnál nagy sereg papa és mama várta gyermekét, és nnkor a kis tanulók oda­értek, mintegy varázs-ütésre felbomlott a rend, s a gyermekek annyi felé szaladtak, ahányan voltak. Mindegyik hazament, vacsorázott ós a fá­radságtól kimerülve Morfeus karjaiba dőlt, hogy szépeket álmodjon az éc't-s való utáu. A szülök boldogan nézték gyermeküket és hálával gondoltak azokra, kik az egész esz­tendőben négy fal közé zárt kis tanulókat — hacsak néhány órára is — kiragadták a min­dennapi egyhangúságból és még a legszegé­nyebbeknek is módot nyújtottak a mulatozásra szórakozásra. Mi is elismeréssel fogadjuk a tanítótestület munkálkodását de őket is büszkeséggel töltheti el az a tudat, hogy nemes hivatásuknak dicsé­retet érdemlő módon feleltek meg­Gyermekbarát. Balaton-Füred.*) 1900. máj 24. A balatoni magas vizállás által okozott károk itt kevésbbé észlelhetők, mint bárhol a Balaton part mentén. A viz csak az a'.só sétáló végén borította el az alacsonyabb részt. Ezen a bajon is azonban nemsokára segítve le3z. A parti sétáló már teljes pompájában van. Valóságos paradicsom, telve magas, lombos, árnyat nyújtó fasorokkal, virágágyakkal és il­latos rózsákkal. A tiszta levegőt virágillat tölti meg. A fáradhatlan igazgató gondoskodása min­denhova kiterjed, a hol a fürdő érdekében va­lamit tehet. A csinosítás munkája egyre halad. Nagy remónynyel néznek az idei lürdö­évad elé ; sok vendéget várnak, már sok villa van lefoglalva. Már állandó vendé­gei is vannak Fürednek ; többek között említ­jük a bíboros hercegprímás ő eminenciáját, ki­nek — mint ismeretes — e fürdő legkedvesebb tartózkodási helye, C. Emersont, továbbá egy gazdag amerikait, aki Párisból jött Füredre, s a kit elbájolt a Btilaton szépsége. A napokban törtónt a fürdő hivatalos megnyitása. A szt. misét Francsics Norbert kir főigazgató végezte, utána a közönség a sava­nyuviz-forráshoz vonult, ahol Liugl Valérián fürdőigazgató szép beszédet tartott, a vendé­geknek üdülést es kellemes szórakozást kiváut. *) Mult számunkból tárgyhalmaz miatt kimaradt. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents