Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. junius 3 22. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. M«|r|eleuik li«teiikint egyszwr: vas:1i'iin|>. Pünkösd. . , . Es együtt iilének a Tanítványok, a mártírhalált halt Istenember ; — a megváltó eszméket hirdető Messiás ; — a keresztre feszitett Krisztus emlékével szorongó sziveikben. A töviskoronával meggyalázott homlok glóriája átrag}-og bánatuk sötét éjjelén ... a kinban vonagló ajak utolsó sóhaja végig rezg lelkük húrjain . . . látják a sötét Golgotát, — a húsvéti feltámadás feltört koporsó fedelét ... s a mennyekbe visszaszáll© szellemek ragyogó útját . . . hallják a messiási hangot . . . látják az istenült arcot, s a kétségbeesés ingoványából hidat von a remény szivárványa, melyen az elcsüggedő — a hit rendithetlen szikla-várába jut ; s erőt nyer a gyenge ; ihletet a félénk ajak : hogy hirdesse az Igét minden A BALATONVIDÉK TÁRCÁM. Firo^ piii^ösd hajqalában. Rétjén volt, niéy hajdanában, Piros pünkösd hajnalában Balatoni partot: alatt Kinyílt etjy szép rúzsa '. Balatoni halászlegény Bimbót lopott róla. Szive fölé oda tűzte! Vad vihar ha verte, űzte — Nem félt az ő csónahában, Bár miig ingó-ringó . . . Hitet, erőt adott néki Az a rózsa bimbó. Szép halászláng volt a Rózsa, Es a bimbó : egy csók róla — Édes ajka bíborával De szívesen adta . . . Szedegetni lapogatni Álmodozva hagyta. Szerkesztőség KESZTHELY, FÖGIMN. ÉPÜLET. Kidóhivatal a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. Kéziratokat nem adunk viasza. LAPTULA.JDONOS A SZERKESZTŐSÉG. FELELŐS SZERKESZTŐ MACASHÁZY ANTAL DR. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Előfizetési árak s Egész évre w korona Fél évre Negyet! évre 2 „ 50 fillér Egyes szám ára ... on Nyilttér fietitsora 50 fillér. népek között, nem rettegve üldöztetett . . . börtönt . . . máglyát . . . bitó-lialált. És menydörgés rianása gyanánt zendül meg az Eszme, apotheosisának tüzes nyelve, mely felolvadván a Mester iránt érzett szent szerelem kohójában : Apostolokká lőnek avatva az egjszo" i férfiak, kik az Tanítványai valának. Oh ! tekintsetek vissza e már lezajló kétezer év borongó ködén, az első Pünkösd isteni varázslata nem emeli-e fél az élet zsibvásárjából lelketeket ? ! küzdeni-e glóriás lobogó alatt, ádáz harcok fergetegén át, mig diadalra jut az. Mert, szent e lobogó : róla az emberegyenlőség, a szeretet krisztusi erangelioma ragyog ! Csak ug}

r, csak akkor méltó eme ünnep ünneplése, — melyet Pünkösdnek nevezünk hogy ha e szent zászlót, a krisztusi eszmék lobogóját ihletett lélekkel felemelve, áhítattal követjük, rendületlenül vészben és viharban : nem rettegve a Golgotát, ama szilárd hittel szivünkben, hog}

r : az Eszme nem veszhet el ! hogy az Ige halhatatlan : a koporsóból kitör és eget kér !« . . . s a megpróbáltatások kálváriáját elébb-utóbb babér koszorúzza, me^et az Eszme az Ige diadalának apotheosisa ragyog körül. Soos Lajos. Hegedűs Sándor a balatoni kultuszért. (V—e.) Hegedűs Sándor Magyarorország kereskedelemügyi m. kir. minisztere ujabb tanújelét adta vidékünk, de főleg a Balatonvidék iránti jóindulatának, rokonszenvének. Okos előrelátással, de amellett biztos kézzel óhajtván cselekedni a balatoni kultusz fellendítése érdekében, magához kérette a Balatonvidék érdekének alapos ismerőit, hogy a legközvetlenebb érintkezés utján győződhessen meg a szükségletekről s a detail kérdésekre is viláIqi/ azután a sok édes Bimbótól telik a mézes Szerelem tündér kaptárja: Csókra — csók az ajkon . . . Igg volt, igg van, — s mindig igg lesz A Balaton parton. Soos Lajos. A Balaton szabályozásáról.*) A mióta csak annyira előre haladt a technika tudománya, hogy az ember nagyobb szabású folyók vagy állóvizek természeti viszonyainak javításához hozzáfoghatott, azóta mindig merültek föl tervek a Balaton szabályozására nézve. Némelyek szerették volna lehetőleg lecsapolui, hogy minél több termőföldet, nyerjenek, mások ismét a halgazdaság szempontjából minél állandóbb és minél magasabb vízszint szerettok volna nyerni. A legelső eszmék fölmerülósével azonban egyszersmind fölmerültek a legellentétesebb érdekek is, amelyeknek tusája között elveszett az Erisz almája, a szabályozás. Ma is csak igy vagyunk. Ahányféle érdek, *) E közfigyelmet keltő cikket ajánljuk a közönség kiváló figyelmébe. Szerk. annyi félekópen szeretnék a Balatont szabályozni. Elmondok néhányat ezek közül az öszszeiitköző érdekek közül : 1. A Zala völgyét annak birtokosai ugy szeretnék szabályozni, hogj

r árviz soiiase legyen, hanem minden viz gyorsan és biztosan bele jusson a Balatonba. Tudjuk azonban, hog3" a Zala igen nagj

r mértékben liat a Balaton vízállására. Ha tehát a Zala hirtelen leviszi nagy vizeit, ugy- a Balaton még rohamosabban áradna, mint az idén, ez pedig a balaton-parti érdekeltségnek nem tetszik. 2. A Balaton partján a fürdők azt szeretnék, ha a Balatonnak mindig egyformán közepes magasságú vízállása volna, nekik sem a nagyon magas, sem a nagyon alacsony viz nem jó. Ennek elérése végett szeretnének Siófokon olyan zsilipet föl állítani, a mely mindig egyforma szintben tartja a tó vizét: szárazság idején teljesen elzárnák, ilyen nagy viz idején pedig, mint most vau, kinyitnák annyira, hogy a nagy viz be se következhessek. 3. A balatonparti berkek és apadásterületek birtokosai azt szeretnék, ha a viz mindig olyan alacsony volna, hogy a berkeket eke alá lehessen fogni, az apadás területeken pedig minél több szárazföld jusson a művelés alá. 4. A Sióvölgv lakosai azt szeretnék, ha a Balatonból mindig csak épen annyi vizet eresz-