Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-20 / 20. szám
BALATONVIDEK li>00. máju s 20 ságos nedvesnek. De viszont vegyük a következő lehetőséget: a Siót most megereszteni nem lehet, mert mindenfelé sok a viz, S a csatornát tisztítják; a Balaton még marad egy fél évig, mig a zsilipet megnyithatják, a jelenlegi nivón vagy sülyed néhány centimétert. De következzék ezután egy eiős ősz s jó havas tél, s utána ismét rendes tavasz, mint 189ü-ban volt. akkor kérdjük, mennyire fog emelke* -,i a Balaton szine, ha az 1894-iki csekély vízállás után is a nedves I89ü-iki tél és tavasz következtében — mint még azt reméljük, senki sem feledte el, — a viz szine oly rohamosan s oly magasra emelkedett. Akkor valószínűleg elkövetkeznék az, heg)' az épületeket csak csónakon lehetne megközelíteni. Ha valaki végig megy a fürdőhöz vezető főúton, okvetlen szemébe ötlik az, hog}' ezen ut a Hullám szállótól kezdve jóval magasabb, mint a két szálló előtt elterülő sétatér. Azt hiszszük, hogy a ki azt az utat építette, az nem a saját passziójából emelte azt ilyen magasra ott, hová minden ásón\ ri földet s minden szem kavicsot pénzen kellett szállítania, hanem ama kényszerűség volt az indító oka, hogy költséget nem kiméivé mindig járható utat építsen. Okvetlen felötlik ugyanekkor az a gundolat a szemlélőben, hogy ezen ut magassága volna legalább is az a nivón, melyre egész fürdőtelepünk ctemelni kellene. Tennie okvetlenül kell valamit a városnak, mint a hogy tesz is; emeli az egész viz alá került sétateret, de pár napja csak, hogy azon területet, melyet föltöltöttak s melyen aznap igen szépen lehetett száraz lábbal sétálni, a következő napi keleti széllel ismét elfoglalta a viz annyira, hogy aznap ott voltunk, mintha egy lapát töltés sem került volna oda. Ebből pctlig nem következik más, mint az, hogy bár e városnak esetleg nagy áldozatába fog kerülni, mégis nem fél munkát, hanem olyat kell végezni, mely egyszer s mindenkorra elejét vegye hasonló bajoknak, vagyis okvetlen fel kell töltenie az egész telepet oly magasra, hogy legalább az utolsó huszonöt évben tapasztalt legmagasabb vízállás mellett s még erős keleti viharban se (inthesse el a viz fürdőtelepünket. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága Jankovi r;h László gróf dr. főispán elnöklete alatt í. hó 15-én tartotta rendes havi ülését. Főispán az ülést, megnyitván az alispán havi jelentése szerint, április hóhau a hasznos liázi állatok egészségi állapota kielégítőnek mondható, mert- a vármegye területén semmiféle járványos állati betegség nincsen, sertésvész miatt ped'g csak 3 község vau zárlat, alatt, a vagyon és személybiztonság erőszakos módon veszélyeztetve nem let,r. Halász Károlyt a nmravidi-, Tóth Kálmánt a csonkahegyháta-, Orosz Ernőt a zalaszentbalázsi és Szuiodios Györgyöt a csesztregi anyaköuyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké leendő kinevezésre hozza a Lizottság javaslatba. Gyömörey Vince dr. bizottsági tag indítványára a baromfivész megtorlása iránt a járási föszolgabirák felhívatnak, miszerint a községek elöljáróságait szigorúan utasítsák, hogj' elhullások esetén tyukászok az elhullott baromfiakat a dögtéren elássák. Háry István vármegyei főorvos indítványa folytán a keszthelyi főszolgabíró felhivatik, hogj' a mennyiben a keszthelyi kórház-ügyben a hel) r képezi az akadályt, ez iránt kisajátítás utján gondoskodjék és erről jelentést, tegyen. Grunner Lajos közgazdasági előadó inditvánj'ára a nagyobb szőlőterülettel biró járások főszolgabirái f'elhi vatnak, hogy Stridón a viharágyu próbán) jelenjenek meg. Ugyanannak indítványára felhivatnak a járási állatorvosok, hog)' a védolt.ást figyelemmel kisérjék ós a sercegő üszög és lépfena elleni védoltás meghonosittassék ; végül Koller István indítványa folytán intézkedés tétetett a miatt, hogy a pacsai állatorvos a tavaszi kihajtás e ö t, nei'i vizsgál és napidíjat, mégis szed. Tanfelügyelő jelenti, hogy az elmúlt Lóhun a miniszter megállapította a csáktornyai községi elemi iskolák államosításának feltételeit fel terjesztetlek a keszthelyi községi elemi iskolák államosításának az összes személyi és dologi viszonyait, felölelő okmányai; meglátogatta a csáktornyai iparos tanonciskolát és menedékházat, részt vett St.ridon a muraközi tanitókör gyűlésén és helyszíni szintiét tartott az iskolaépület, hiányai ügyében, meglátogatta a járási főszolgabíróval a zrinyifalvai, muraszentkereszti áliami, truraszerdahelyi községi s murasiklósi rk. stb iskolát, Muiaszilvágyi községi, göntérházi, dohronaki, kebelei és \ölgyifalusi iskolák államsegély valamint a máhonfai iskola ügyét a bizottság a miniszterhez terjeszti fel, Sáringer Károlynak az érdekeltekkel borcollektájának készpénzen való megváltása tárgyában kötött egyezséget pedig jóváhagyta. Egyebek közt tárgyalt még a bizottság több pénzügyi, árvaszéki és erdei kihágási ügyöket s ezzel az ülés véget ért. Törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Zal avármegye törvényhatósági bizottsága Jaukovich László dr. gróf főispán elnöklete alatt í. hó 14-én tartotta rendes közgyűlését. A vármegye bizottsági tagjai — mint lapunk mult heti vezércikkében előre jeleztük — érdeklődéssel várták a közgyűlés megkezdését. Főispán a közgyűlési póttárgysor felolvasása után a közgyűlést a megjelent tagok üdvözlése mellett megnyitA áii, indítványozza, hogy Munkácsy Mihály halála felett a vármegye közönsége részvétét fejezze ki, melynek folytán a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Munkácsy Mihály halála alkalmából az özvegynek és képzőművészeti társulatnak részvétét fejezi ki. Mielőtt a tárgysorozatban felvett ügyek tárgyalása megkezdődött volna, Barca László bizottsági tag indítványára a közgyűlés lelkes éljenzés mellett egyhangúlag elhatározta, hogy Széli Ig'iác államtitkárt 25 éves jubileuma alEgyik az elmúlás, a fájdalom, a reménytelen küzdelem siinboliuna, a másik az erő, a hatalom az ellenállhatatlan győzelem jelképe. Ezekhoz hasonlód sorsukban a Szerelem és Halál géniuszai. Ez a két géniusz is egyszer, ezelőtt évezredekkel útra kelt. A hosszú útra az egyik aranyhegyü nyilakat vitt, a másik kaszát. Viruló szép hajadon volt a szerelem. A természet a legremekebbet benne alakította. Karcsú termetét, telt idomait, minőt csak Phideas képzelete alkothatott, halvány, áttetsző rózsaszín ruha fedte be. A merre ment a hol megjelent, virulás, pezsgő élet, kacagó jókedv kísérte minden tekintetét. Közeledtére elhagyta orv helyét a zsákmányát leső vérszomjas tigris, az oroszlán mérföldeket rettegtető hangja megszelídült, az örvénylő tenger elsimult, mert jött a hatalmas Géniusz, a Szerelem. Mintegy villamos áramtól érintve, uj életre kelt a lég szárnyasa kicsiny és nagy egyaránt. Szivhez szólóbb lett a fülemile dala, csábosabb a vadgalamb bugása, édesebb a fecske osicsergése, még a halál-madár huhogása sem Tolt oly rémes. A helyüket elhagyni nem tudó fák, a vadon virágai, a mezők és kertek hullámzó kultúrnövényei, egy szóval, fü és fa láztól remegő kéjes suttogással adta tovább a hirt : itt a Szerelem, megjött a Szerelem. Áttörte a föld fagyos kérgét a hóvirág, a toldanellák és boglárkák lerázzák jégbörtönük bilincseit s nyílnak egymás után. Kihimezik a hómezöt és meglyuggatják a jégpáncélt, mert ott járt a Szerelem. A pompás hajnal-madár, a marmoták, a ragyogó öltözetű lepkék mind életjelt adnak magukról. Zümmögve száll a mihecske virágról-virágra csókot lopni, csókot adni s mézzel megrakodva gyönyöritasan tovább szállni. Megujuló élet, jó kedv és öröm kisérik minden lépését a hatalmas géniuszuak, — a Szerelemnek. És ez a világmozgató géniusz vándorol tovább, mig egy hatalmas őserdőbe uem téved. Jött a másik géniusz. Agg nő volt ráncos arccal, beesett szemekkel, hideg tekintettel. Neve : Halál. A hol megjelent, pusztulás kisérte minden lépését. Puszta lehelletétől porba fetreng a deli vad, földre zuhan a tollas énekes, szinehagyottan hullnak le a fák levelei, a pusztulásé az erdő disze. Nincs, ki csokot váltva csókot adjon, gyönyört adva gyönyört szedjen. Megjött a Halál, elpusztult minden. A hova szomorú tekintetét fordítja, népek állanak harcba s ezrek vére áztatja a talajt, a hol kaszáját megsuhintja, a tartó romlás és pusztulás és a hova lehel, inség és döghalál (esz pusztává mindent. És vándorol ez a hatalmas géniusz is mig utja abba az őserdőbe viszi, a hová a Szerelem tévedt. Egymásra bukkannak egy kanj'arulatnál. Gyűlöletes, megvető pillantással néz a Szerelem Géniusz társára: a Halálra. — Megint, utamba akadtál te gyűlölt lén}' ? ! Te ! minden élő lény gyilkosa, mikor hagysz fel már átkos munkáddal • Mikor telsz el a romlással és pusztulással. Én boldogságot viszek, Te nyomort hagysz! . . . A mit én ma épitek, azt te holnap lerontod. Nem kimélsz senkit és semmit, kiragadod ölelő karokból a szerető hitvest, árvává teszed a magzatot s fagyos leheletedtől a temető lakója lesz a gyermek, az agg és az erőtől duzzadó férfiú, egyaránt. Éelelj ! meddig folytatod még átkos munkád ? Szomorúan válaszol a Halál: — Miért bántasz folyton jó testvér. Hisz' nem a magam mulattatására végzem szomorú munkámat. A Teremtő rendelése ez. Az ő akarata, hogy minden, a mi a földön él, halottá legyen. Éu csak az 0 parancsát teljesítem. Te épitesz, nekem rombolnom kell. Legszomorúbb a küldetésem, de nem tehetek róla. Neked a jobb, a kedvesebb szerep jutott, nekem a roszszab, a szomorúbb. Nem tehetek róla, megnyugszom az Alkotó rendeletében. Kérlek, ne vádolj, ne szidj, ne üldözz. A Szerelmet megengesztelték e szomorú szavak. Már nem gyűlöletet, hanem inkább szánalmat érzett testvére iránt. Barátságosan haladtak tovább. Fáradtak Nemcsak Magyarországon legelterjedtebb a 8-7 Ferencz József keserűvíz hanem a világkereskedelemben is virágzó kivitelű cikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál nagyon ajánlatos csakis „Ferenc József Keserüviz" elnevezést használni, nehogy más csekélyebb értékű vizet kapjunk. Kapható : Marton Mór, Wíinsch. Ferenc és Vas Sándor nr ak üzletében.
