Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-20 / 20. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. május 2D. 20. szám. Ul/J/

iu.if&iu Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenkint egyszer: vawiiini|>. Szerkesztőség KESZTHELY, FŐGIMN. ÉPÜLET. Kidóhivatal a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. Kéziratokat nem adunlt vissza LAPTULA.TDONOS A SZERKESZTŐSÉG. FELELŐS SZERKESZTŐ MAGASHÁZY ANTAL DR. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. ElöflzetesI árak: Egész évre 10 korona Fél évre 5 „ Negyet! évre 2 „ 5U fillér Egyes szám ára 20 „ Nyilttér petitsora 50 fillér. Balatonpartunk helyreállítása. Tudjuk, hogy az utólagos kritika olyan igen sok esetben, minő a köpönyeg eső után. De ebben az esetben, melyet itt felemlíteni s tárgyalni akarunk, talán mégis lesz valami liaszna. Ez az eset pedig Balatonpartunk -siralmas állapota. Tagadhatatlan tény, hogy ugy a parti sétáló, valamint az épületek alacsonyabban, azaz mélyebben állanak, mint kellene, amint ez már bebizonyult 1896-ban és különösen az idén, amikor pedig a Balaton szine még mindig nem érte el az utolsó években észlelt legnagyobb magasságot; 1879-ben ugyanis a vizszin még tekintélyesen magasabb volt, sőt 1883. nyarán is még a viz széle a mai kertészház mellett volt, csak ugy, mint most. Nem tagadhatjuk megütközésünket azon, hogy a város intelligens s az építésre s a feltöltés magasságára befolyással biró, évtizedek óta részben itt lakó, részben itt született polgárai oly kevéssé voltak figyelemmel a Balaton felszínének változásai iránt. De nem tekintve ezt, tudjuk, hogy a Balaton vízállásának magassága évtizedek óta hivatalosan megfigyelés alatt áll, s igy az épületek tervezésének idején egy , kis utánjárás meggyőzte volna a várost I és tervezőket arról, hogy egy nagyon I könnyen beállható magasabb vízállás ' esetén az egész sétáló hely a tervezett j magasság mellett a viz alá kerülhet, j Sőt a legtnagasabb vízálláson kívül te| kintettel kellett volna lenni a vizszin! nek a hullámzás és szél által okozott tekintélyes emelkedésre is, mely igaz, hogy csak ideig-óráig vagy a legroszabb esetben napokig tart ugyan, mert a kinyomult viz ismét visszatakarodik a szél megszűntével, az okozott kár, vagy az iszap azonban hosszabb időn át megmutatja az ár nyomait. Hogy a Balaton felszíne minő változásoknak van kitéve s mennyire függ az időjárástól és a csapadékok nagyságától, azt megmutatta a nedves 189G-ík év, mikor is a Sió szabad folyása dacára a viz oly magasra emelkedett, hogy a fürdő-szigetek mellé az úgynevezett kosarakat volt kénytelen a város csináltatni. Ha régebbi adatokat akarunk szerezni, elég az öreg halászokhoz fordulni, kik a Balatonnak oly vízállásáról is tudnak, mikor csónakaikat a Balaton-utca végén kötötték ki s viszont oly apadásokra emlékeznek, hogy a nádasok is mind szárazra kerültek. Igen természetes, mondhatja bárki, hogy a Balaton most igen nagy, mert a Sió le van zárva, nem folyhat le a viz a Balatonból, világos, hogy magas a vízállás. Ha a Sió nem volna lezárva, semmi bajunk sem volna. Ez az ellenvetés igaz is az idei évre, mert tényleg a, Sió elzárása okozta a Balaton kiára1 dását oly időben, mikor sem a lefolyt 1 tél, sem a tavasz nem mondható tulA BALATONVIÜÉK TÁRCÁJA, Keszthelyi emlék, — 7900. május 12. —*) Szeretném a lelkem Darabokra tépni ; Hogy jusson belőle, Mindmegannyinak: Kik bele vertétek Szivem közepébe, Ezt az édes mérgti Aranyos nyilat • . . Ez az édes méreg: Örök szerelemnek — Istenektől kapott — Gyémánt harmata ; JMelynek rezgő gyöngye — Kinőni éjjelének Tövises vánkosán — Úgy elaltata . . *) A főtiszt. Premontrei házban — és — Prémontrei házak, a szerző. 1 jegyetek megáldva ! hs gondoljatok rám; — Ha ez a ftijó sziv Végre elpihen — A kinek szerelnie Ott suttog Hozzátok, A ringó Balaton Lombos berkiben . . . Ott suttog Hozzátok; Ha lebben a szellő, S végig csókolja — a Gyöngyöző habot . . . Hullócsillagoknak Szálló sugarával, szívnek szerelme Ott ég, ott ragyog! Soos Lajos. E Géniuszok. Ismerek két édes testvért, két Symbolumot, kik mindennap újra születnek, hogy ismét meghaljanak. Nevük : Hajnal és Alkony, Sorsuk kötött. Mióta naprendszerünk formálódott, azóta fut egyik testvér a másik után. Kergetik egymást mindég, örökké, szüntelen, ... de liiába, mert soha sem találkoztak s nem is fognak. Minő átok lehet, mely igy sújt két édes testvért ? Testvérek, mert édes anyjuk a föld, édes apjok a nap. Bíborban, fényben születnek. Bölcsőjük fölé az édesapa tüzes csókja fon .koszorút. És mégis születése után mennyire más az élete mind a kettőnek. Az egyiké virulás, pezsgő élet, kacagó jókedv ós szűnni nern akaró öröm, a másik élete : küzdés, szomorúság és elmúlás. Az egyik erőtől duzzadó, vidám arcú, aranyhajú gyermek ; ki ellenállhatatlan erővel fejlődik, győzelmesen halad előre s fénynyel övezi a világot. A másik gyermek méla, hallgatag, ábrándos s mintha érezné, hogy élete rövid lesz, mert alig övezi apja tüzes csókja, már is kezd halványodni. Jön a hatalmas szellem! Űzőbe veszi s utoljára eléri az ábrándos, aranyhajú szőke gyermeket. Kéclelhetlenül tapossa el az éj szelleme. Ott, a hol a védtelent elrabolja az erősebb, a kedves gyermek egy könycseppet ejt, melyből kigyúl az est csillaga.