Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-15 / 15. szám

4 BALATON VIDÉK iíiOO. április 15 nek és a tanításnál minden vallási jelleget kerüljenek. Gyarló emberek vagyunk min'dnyájan — mondja Ön — a természettől egyenlően megáldva' előnyökkel és egyenlően megverve hibákkal. Öu mindenkit jogosultnak ismer el, annak kijelentésére: „Én is Arci/diában születtem"

1 ; minden emberben csak embert keres, szeret mindenkit és még ellenségeit sem gyűlöli. Igy gondolkodik Ön Asszonyom, és minVlen más gondolkodó vagy érző egyenest az iskolát teszi felelőssé. Hallgasson meg asszonyom! A csecsemő, midőn az anyaméhben töltött tündéries álmából felébredve a napvilágot megpillantja, semmiféle tulajdonual vagy szokással nem bir, csakis a tehetket az ösztön hozza magával, 'mely utóbbiak egyaránt fogékonyak a jó és rossz iránt. A külső világ benyomásai a legkülönfélébb képzeteket szülik a gyermek lelkületében, melyek idővel határozott alakot öltenek és létesitik az egyéniséget. Minden ember egyénisége rejt magában bizonyos sajátlagosságot, miáltal a létező egyéniségektől külömbözik. E különlegesség oka a különböző nevelési szisztémák az éralkatnak ál tálunk ismételten különféleségében keresendő.Két serdülő gyermek egy és ugyanazon külbehatás alatt nevelve nagyon eltérő lelki kifejlődésen megy keresztül, a mely körülmény világi s bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy a születő kisdedek bár ártatlanságra nézve mind megegyeznek, mégis a bennök szunnyadó tehetek nagyon is küiömoözik. Midőn az iskola a gyermeket átveszi, annak benső világa magán hordja már az édesanya és környezetének oly mérvű benyomásait, melyek állandók és igy változat

1 anok. A varázs, meíyet az anya gyermekére gyakorol, uralkodó szerepet fog vinni mindenkor és minden körülmények között a gyermek cselekményeiben és elhatározásaiban. A gyermek lelki fejlődésének alapját ;.z anj'a veti meg. Az édesanya tanitja meg gyermekét szeretni és gyűlölni. Ha az anya az emberiséget gyűlöli, ha faji felekezeti akadályok zsákmányolják ki szeretetét s ennek lieljébe az uratnániság. tetszetősség és a külsőséget emésztő ezeilele cicoma lép : ugy nem fogja gyermekét a szeretet ós irgalmasság amaz tényezőivel megismertethetn'. melyek a philantrop élethivatás kifogástalan betöltéséhez elkerülhetetetleniil szükséges. Ib egyáltalán szó lehet arról, hogy a •ársadalmi kinövések okait visszavezessük a zsenge nemzedékkez, ugy megdöbbenthetetlen ascioma gyanánt állitható fel ezen sarktétel : „Az egykori nemzetté fejlődő gyenneksereg élethivatásának mikénti betöltése az anyáktól függ. Hatalmas szó az anya szava! A nő óriási hatást képes gyakorolni családjára, környezetére, sőt az egész fértivilágra. Politikai tényekkel lehet bebizonyítani a nők hatalmas befolyását a férfi nemre. A felbőszült Coiiolan Yeturia egy szavára fegyverét elveté magától. A nők az igaznak, jónak és szépnek terjesztésében felülmúlják a férfiakat; mennyi kegyetlen, iszonyú gonosztett hajtatnék végre, ha a jó női szívnek szelid, rábeszélő tehetsége nem birna oly nagy hatással a férfiakra. A férfi alakítja a világot, a férfit pedig alakítja a nő. Igen, asszonyom, a politikai vétségek: anarchizmus, nihilizmus kútforrása fellelhető a nőkben. A hol a nő megszűnt érezni, ott a férfi felhagy a humán cselekménnyel. A nőben élnek a társadalom erkölcsei és erényei olj

r annyira, hogy valamely nemzet műveltségéről, politikai érettségéről, vagy ezek ellenkezőjéről világos képet szerzünk magunknak, ha a nőket szemügyre vesszük. Az iskola, Asszonyom, csak szolgálatában van a házi nevelésnek. Jegyezze meg, — hogy egy anya többet ronthat gyermeke szivvilágában, mint a mennyit, 20 tanító taníthat. A gyermek egészen az anya hatalmában van ; semmi törvény, semmi hatalom nem vonhatja ki őket befolyásuk alól s az anyák feladata a huszadik századhoz méltó ösztönöket és szokásokat ébreszteni, őket távol tartani a társadalmi aktivitások olyatén nemeitől, melyek a képlékeny gyermeki lelket megronthatnák. Eitkán adatik meg az embernek mindaz, mit birni szeretne, sőt mondhatni, hogy lámpával kellene olyan egyént keresni, ki vágyainak netovábbját érte volna el. A nők tekintetben is különleges álláspontot foglalnak el, amennyiben vágyaik fölötte nagyobb számban vannak, mint a férfiaknak. E vágyak ellen nincs kifogásom, ha azok az elérhetetlenség tömkelegének korlátain belül feküsznek, ha azok egyáltalában kielégíthetők; de sok, igen sok nő hiába keresi vágyai teljesülését, ábrándjainak megvalósulását, és mi lesz ennek a következménye V Gyűlölni és irigykedni fognak szemben azokkal, kik annak birtokában vannak, mit ők hiába és eredmény nélkül kerestek és keresnek. E pont, Asszonyom, egyik főoka sok társadalmi kinövésnek. Kezdetben irigység, aztán gyűlölség s végtére megvetést szül azon körülmény, ha a nő vágya nem teljesül. Ilyen nő a külvilággal összeférhetetlen lelki valósága egész súlyával nehezedik környezetére, gyermekeire, férjére s általában mindazokra, kikkel érintkezik és társalog, Igy tehát a nőket kell jobbén nevelni, sziveiket nemesíteni és velük megismertetni azon igazi vallásosságra : Isten tiszteletére, inel}' jobbá, szerényebbé teszi hiveit a nélkül, hogy azért megvessék a földnek örömeit. Ha az anya vallásos lesz, ha szive nemes az emberiség iránt, ugy gyermekeit is ollyá fogja nevelhetni, s ha tisztelt Asszonyom komolyan fontolóra veszi az itt mondottakat : ugy belátja, hogy a gyermekeket nem az iskola, — hanem az édesanyák rontják meg. Egyébként fogadja újra is mély hódolatom kifejezését. Kész szolgája Rt. Az ipartestület közgyűlése. A keszthelyi ipartestület április bó 3-án Oppel Károly elnöklete alnt.t tartotta évi rendes közgyűlését. A ipartestület tagjainak túlnyomó része — sajnos — az évi közgy ülésen is csak távollétével tündökölt, ép eme részvétlenség volt. oka. annak, hogy az április nő eNö napján egybehinivott közgvülés a testület alapszabályainak reudelkezése alapján megtartható nem volt. A közgyűlés Irtuiy úsáiól a következőkben számoltink be : A közgyűlés első tárgyát, képező jegy zököny víelolvasása után az ipartestület. 1899 évi működéséről egy beállított, jelentés terjesztetett elő. Az egész terjedelmében felolvasott julentés mindenek elölt az iparososztály betelepítéséről, a céhek keletkezéséről s az első céhlevél kiadásáról emlékezett meg. Az el>ö céh «lirudersuhaft der heiligen Leirhnahme Chrisii elnevezés alatt, az 1108 ik évben Lőcsén alakult; — az első céh-levél pedig az 1307-ik évben adatolt ki. Felsorolja ezután a jelentés a céhek fejlődését, az azokon egyes uralkodók jóváhagyásásával eszközölt, reformációkat, majd a céh-rendszer megszüntető s az iparnak szabad tolpást engedő 1872. évi VIII. t. cikkről s az 1884. évi VIII. t. c. hiányairól, de egyszersmint üdvös voltáról emlékezett meg, élénk sziliekben tárván elő az ezen törvény revíziójának olykép leendő keresztülvitelét, hogy ennél ne csak a gyári •—• de a vidéki, — a kisiparosok véleménye is meghallgattassák. Kegyeletesen emlékezik míg a jelentés az ipartestület két halhatatlan emlékű jótevőjéről, néhai Unterberger Ferenc és Khern Rezső volt uradalmi ispánról, akiknek jótékony alapitványai oly sok sebet gyógyítottak be, oly sok könyüt szárítottak már fel. Áttérve ezután a statisztikai adatokra, melyek szeriut 1899. évhen 649 segéd nyert, alkalmazást. 'akik közül eltávozott 367, tehát maradt 292. Az 1898-ik évről nyilvántartásban maradt 194 iparostanuló ; 1899. évben beszegődtetett 91 s igy a tanulók létszáma 286 volt, al-ik közöl felszabadult 66, felbontatott 12 szerződés és igy az év végén maradt 208 iparostanuló. A közgyűlés a jelentést tudomásul vévén az elnökségnek és elöljáróságnak a felmentvénvt megadta. A pénztári számadások, melyek kinyomatva a testület t-tgjai részére külön-külön megküldetlek, a számvizsgáló bizottság véLnienvezése alapján jóváhagyólag tudomásul vétettek s Salamon JáuOb pénztárosnak a felmentvény megadató tt. A közgyűlés következő tárgyát a tisztújítás képezte, melynek folyamán elnökké általános éljenzés között újra Oppel Károiy, eddigi elnök, ki e tisztet már 3 év óta oly kiváló tapintattal és buzgalommal töltötte be, választató, t meg. Eö'járósági tagokká a közgyűlés által kiküldött kandidáló bizottság javaslatára Albel István, Bernátli József, Gerstl, Károly, Hermáim Ltjos, Károlyi Gábor, Laky Peter, Meizler Károly, lieinhold L;ijos, liegensperger Ferenc, Salamon JMUOS, Szerdahelyi Jenő és Wiliin Péter; — póttagokká: Buchberger Gusztáv, Veháp Lajos, Újvári Ferenc, Szalay Ignác, Farkas János és Sujánszky József; — számvizsgálókká: Hotmailn Arnold elnöklete alatt Veháp Ferenc és Fizáry Alajos választattak. A választások niegejtése után a közgyűlés az 1900. évi költségelőirányzatot 2539 K. 74 fillér bevétellel, 1398 K. kiadással éa i^y 1141 kor. 74 fillér remélhelö pénztári maradvánnyal jóváhagyólag tudomásul vette, mely után a közgyűlés eluök it ditváuyára Stieder Lajos iparhatósági biztosnak és Nrgy István tiszteletbeli elnöknek az ipartestület ügyei körül taLUsitott kiváló buzgalmáért jegyzőkönyvi köszönetet szavjzott. — Az ipartestület újonnan választo't elöljárósága április hó 11-éu tartotta alakuló ülését, a midőn is alelnökké: Gersli Károly. • jegyzővé : Pölcz Pál, pénztárossá : Salamon János, könyvtárossá : Kenyeres József újra megválasztalak Megalakittatott egyszersmind az «Unterberg?r alapítvány» kezelőbizottsága a könyvtár felügyelö-bizoi rság és az iparos tanulók munkáiból rendezendő kiállítási bizottság. Ipartestületeink és a kisiparosok. Az ország területén működő ipartestületek az iparos osztályban a kellő rend meghonosítása és különösen a munkaadók és segédszemélyzetük közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések békés elintézése tekintetében eredménj'nyel működnek ; egyub tekintetben azonban általánosságban azt lehet mondani, hogy az ipartestületi iidézniéng határozottan fejlesztésre szorul. Az ipartestületek ugyanis, melyek arra is vannak hivatva, hogy a társulás eszméje alapján, az iparosok közös érdekeit megvalósítsák, kevés kivétellel az iparosok szellemi és anyagi érdekeit nem mozdítják elő oly mérvben, mint azt várni lehetne. Igy nevezetesen az iparosképzés terén az ipartestületek a rendelkezésükre álló anyagi és értelmi erők felhasználásával jó szolgálatot tehetnének ; a tanoncoktatás előmozdítása és a felszabadult tanoncoknak, a segédeknek továbbképzése utján. A tanoncképzésnek alapja az iskoláztatás. E tekintetben mutatkozik fejlődés, azonban csakis az ipartestületeken múlik, hogy azon befolyást, melyet ugy a törvény, mint az ennek alapján kiadott szabályzatok ezen a téren az ipartestületeknek biztosítanak : minél hathatósabban gyakorolják is. Közvetlenebb működést fejtenének ki az ipartestületek a segédek továbbképzésének előmozdítása által. A segédek ugyanis, mihelyt felszabadulnak — a további kiképeztetésükről úgyszólván lemondanak. Az ipartestületeknek lenne feladata szaktanfolgamok felállítása által az iparossegéd továbbképzését lehetővé tenni s odahatni, hogy