Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-01 / 13. szám

4 __ és nemzeti vállalatok, a miknek eddig nagyon is liijjávai vagyunk. Az alapítványokat, közpénzeket hazai papírokba fektessük, de egyesek se idegenkedjenek fölös magántőkéiket magyar papírok vásárlásába helyezni, mert gondolják meg. kogy annál értékesebbek lesznek a papírjaink s nagyobb az állam tekintélye, minél többet tartunk meg magunknak belőlük. Csak helyeselni tudjuk kormányunk ama nemes törekvését, melylyel a hazai értékpapírok kötelező beszerzését parancsolja az alapítványok és közpénzek elhelyezésénél. A kezdet nehézségein átesve, néhány év múlva nagy inenynyiségü értékpapír marad itthon, melynek szelvényei után járó összegek nem vándorolnak oly nagy mennyiségben a külföldre, mint eddig. Bízzunk erősen, hogy a hazai értékpapírok vásárlására ->-aló törekvés nemcsak takarékosságra fog ösztönözni, hanem pénzügyi szempontból az állami tekintély nevelésére fog jó hatással lenni. E nemes törekvését a kormánynak nemcsak a főváros és más nagy városok tőkepénzesei, hanem a vidék kisebb gazdái is támogassák. Sok kicsi sokra megy

7, mondja a közmondás ; sok forintból milliók lesznek. Sok millió tőke pedig igen-igen meg fog látszani szegény pénztelen hazánkban, jótékony hatása elmaradhatatlan. A hol pénz van, ott van minden. Ha van tőke. fejlődik az ipar, kereskedelem. A nemzeti tőke gyarapodása tekintélyt ad, melynek nyomában fog járili az egyedek anyagi, viszonyainak rendezettebb állapota, a polgárok megelégedése és boldogsága, a kiket azután nem kell félteni az anarkiától. Midőn a magyar ember figyelmét e nemes cél szolgálatára felhívjuk, teszszük ezt ama óhajunk kapcsán, vájjon szegény hazánk az anyagiak terén is megünnepelhetné feltámadását. Burkovits Lajos. Böjti gondolatok. IV. (Betejezö közlemény.) Láttuk immár — bárcsak elnagyolt vonásokban — a keszthelyi társadalom főbb kóros jelenségeit, a társas élet hiányos és tespedt voltának szembetűnőbb okait. Helylyel-közzel megjeleltük a módozatokat is, melyeknek révén legalkaliuasabban pótolhatók voluának a hiányok, gyógyíthatók a kimarjult sebek. Hátra van még, hogy magához a nagyközönséghez szóljunk s midőn róla neki egyetmást elmondunk, egyúttal az egészséges társas élet szükségességét is hangsúlyozzuk. Vagyunk annyi vélekedéssel a keszthelyi intelligens közönség szellemi nívójáról, hogy sem elcsépelt frázisokkal untatni, sem nyegle vagy atyáskodó jótanácsokkal terhére lenni nem óhajtunk. Egyébként is az volt mindenha vezető eszménk, hogy nem külső orvosság, hanem belső életösztön és tántoríthatatlan akaraterő az egészséges társasólet első ós legfőbb tényezője. Akarni kell csuk s már félig miénk a siker. Hangoztatni kell az eszmét, a virágzó társadalmi közélet eszméjét s testet ölt az. Érdeklődni kell a köz iránt, bár néha a magunk kényelmének feláldozása áran is ; ki kell irtani a közönyösséget magunkból és másból, hogy így minden szép ós nemes iránt fogékonyak legyünk. Az egyén olvadjon bele a társadalom egyetemébe s ez viszont erőt és kitartást oltson az egyesekbe. Bármi csekélység fel ne tartson, bármi nehézség vissza ne riasszon. Akarni kell csak s már félig miénk a siker. Erős nemzeti érzés, gyökeres emberszeretet irányítsa törekvéseinket, acélozza lelkeinket s akkor a kishitűség félúton meg nem állít, gáncs és szidalom vissza nem riaszt. Erős lelket, önzetlen szivet meg nem tántorít a hízelgés édeskés szava, el nem csüggeszt a fondorkodók csele. A jó, szép és nemes eszmék diadala sohasem volt napok szűk körébe fogva : évek hosszú során át lehet csak maradandót alkotni ós nagyot. Természetes dolog, hogy a legfenköltebb __ tiA LATON VIOtiK eszmék zászlajára hu 11 a legtöbb mocsok ós a seprő ellen leginkább a széniét acsarkodik. Mi is előre meg merjük — prófétai ihlet híjján is — jósolni, hogy cikkeinknek s a bennök felvetett kérdéseknek nem e£>y ellensége akad, ez azonban csak annál inkább fogja bizonyítani igazunkat. Magát a nagyközönséget hívjuk tanúságtételre, vájjon nem kell-e újjá. sőt újra teremteni a keszthelyi társas életet? Hiszen mindegyikünk hangoztatja úton-útfélen a mai viszonyok tarthatatlanságát, egy uj éra szükségét; íme, itt az alkalom ! Mi úgy ismerjük a keszthelyi közönség túlnyomó többségét, hogy a jóért és szépért lelkesedni is, áidozni is tud. luditsuk meg tehát a mozgalmat az eeész vonalon, hogy a mi társas életünk fája is megizmosodjék, gallyai illatos virággal, édes gyümölcscsel ékeskedjenek. Nem fog senkit sem terhelni a kezdeményezés és vezetés nehéznek látszó tiszte, ha öntudatosan, egyesült erővel, egy akarattal törünk a célra. Családi körben, egyesületeinkben, magán és köz alkalmakkor, mindenhol és mindenkor hangoztassuk ez eszmét s növelje bátorságunkat, sokszorozza meg erőnket a tudat, hogy a többiek is, mások is ugyanezt akarják. Hazafias, kulturális és humánus törekvések termékenyítsék meg agyunkat, lágyítsák meg sziveinket s e nemes eszmék vállvetett szolgálatában szinte önkénytelenül és észrevétlenül fogjuk megteremteni a társadalmi életet. L)e ne hallgassunk, ne habozzunk ! A Pató Páloskodásból elég volt, Rip Van Winkle ébredése időszerű : a magyar vidéki városokra fontos közművelődési misszió vár : a magyar nemzeti műveltség országossá és általánossá való tétele ; kinek ez nincs ínyére, álljon félre a haladás útjából s a mit elö nem mozdít, legalább fel ne tartóztassa ; kik pedig megértik és átérzik e misszió fontosságát, egyesült erővel, őszinte buzgósággal, lankadatlan kedvvel álljanak e széj) eszme zászlaja alá. melynek nyomán feléled a poshadó nemzeti öntudat, uj virágokat hajt a hazafiság, győzelmet ül a magyar műveltség és fel fog virágozni a keszthelyi társas élet. Keszthely, 1900. febr. 27. Detre. Verses krónika. Tavaszról írtam, sugári daloltam, Virágillat volt már a dalomban: S im ! újra megjő — csodák csodája ! — A félidőnek• bús zúzmarája. Bág orgonája vad förgeteguek, A jégvirágok újra születnek ; Kincs egg tenyérnyi kékség az égen, Szél zúg s a felhő gomolyg setéten. Hiába' mindez! tréfára veszsziik, Mint •pór kezén a lovagi kesztyűt: A márciusnak — bármilyen elszánt! — Orkánja játék, haragja nem bánt, Csak egy sugáros, tavaszi dél kell, S mosolygva elbán ezzel a téllel ; Oly' régi-régi történet már ez: A műharagból ostoba sár lesz . . . . . . Most jő eszembe : el is feledtem A hétről szólni versezetemben. No majd kipótlom lúbám' jövőre, S tavaszi télről, Nagyzó dühéről Verselni többé nem leszek dőrel lltOO.áp i-ilia 1 HIR EK. — Szemelyi hirek. Festetics Tassillo gróf ur ő excellenciája a mult üét folyamán pár napot Keszthelyen töltött. — Dr. Jankovich László gróf, Zalavármegj'e főispánj;., ma városunkba érkezett. — Kinevezes. A m. kir. földmivelósi miuiszter Grunuer Lajost, a zalamegyei gazdasági egyesület titkárán, Zalavái megye közigazgatási bizottságába, közgazdasági előadóvá nevezte ki. — Gyümülcsfa tenyésztesi tanfolyam vizsgája. A tanitók részére rendezett gyüinöcsfatemó-ztési tanfolyam márc. 30-áu tartott vizsgálattal befejezést nyert. Ez alkalomra Molnár István kir. tan. miniszteri kormánybiztos megjelent, hogy mint a szakvizsgálat elnöke, az eredményről meggyőződést szerezzen s azt a fqldinivelósügyi miniszter tudomására juttassa. A. tanfolyamon részt vett 27 tanító szép sikerre! álloita meg helyét, a mennyiben 1 kitűnő, 11 jeles és 15 jeles- jó osztályzata bizonyítványt nyer... A jó eredinéuy főkép Farkas Sebestyén gazd. tanintézeti főkertósz, szakelőadó érdeme, ki fáradságot nem kiméivé naponkint 8—9 órán át, foglalkozott a tanitók kiképzése érdekében. A tanítók maguk is, tekintve a nemes célt, az eredmény elérésében készséggel közreműködtek. A vizsgálat reggel 7 és fél órától délután fél 2-ig tartott, melyen Csanády Gusztáv gazd. tanintézeti igazgató is részt vett. Vizsgálat után a kormánybiztos elismerését, fejezte ki a szakelőadó- és hallgatóknak. Majd Sterk J. bács-almási nestor-tanitó hálás szavakkal emlékezett a földm. miniszternek azon nemes szándékú intézkedéséért, melylyel a hasoncélu tanfolyamok rendezése által a gyüinölcsfateuyésztés, szőlő- és bor, továbbá a mezőgazdasági ismeretek terjesztése céljából a tanítókat képezteti ki, hogy azokat az ismétlőiskolában aprópénzre váltva a nép között terjeszszék. Megköszöute továbbá a megjelenteknek szives érdeklődésüket, valamint a szakelőadónak szives, jóindulatu fáradozását és barátságos érzelmét. A 'anfolyam emlékéül a tanitók a jelen volt urakat 1—1 közös fenyképpel lepték meg, ezzel adtak ragaszkodásukl ak és tiszteletüknek kifejezést,. A gyümölcsfa-teuyósztés uj apostalai körünkből eltávoztak. — Jutalom atadas. Lélekemelő ünnepség volt e hó 15-én « keszthelyi városház tanácstermében. Németh Balázs József cs.-tomaji uradalmi cselédnek nyújtották át a földmivelésügyi m. kir. miniszter elismerő oklevelét és 100 kor. jutalomdiját. Nevezett már 45 év óta szolgálja a gróf Festetics uradalmat hűségesen, szorgalmasan ós ezzel érdemelte ki a földmivelésügyi kormány kitüntetését. A vármegye főispánja Dezsényi Árpád dr., megyebizottsági tagot kérte fel a jutalom atadására, az ünnepségen azonban személyesen is részt vett. Vasárnap reggel a városház tanácstermét teljesen megtöltötte Cserszegtouiaj község ünneplő ruhába öltözött lakossága és a községi elöljáróság. Részt vett továbbá az ünnepségen Keszthely' község elöljárósága és az intelligentia száiuos tagja is. Jankovich László dr. gróf íöispán, Tahách Imre járási főszolgabiró, Bezerédy Lajos ós Dezsényi Árpád dr. megyebizottsági tagokkal lépett, a terembe zajos éljenzés közepette. Dezsényi Árpád dr. szép elismerő szavak kíséretében átadta Németh Balázs Józsefnek a miniszter ajándékát ós kiemelte az ünnepelt, érdemeit, buzdító ós követendő például állítván öt a muukások elé. A jutalmazott cselédnek könyek gyűltek a szemébe és nem jött ajkára szó, hogy a kitüntetést megköszönhesse. Jankovich László dr. gróf főispán szorgalomra ós hűségre intette a munkásokat, inert — mint mondá — e jutalmazás nem csak ide'glenes, hanem a miniszter állandóan és folytatólag fogja a hü cselédeket megjutalmazni. E tényből — úgymond — láthatják a munkások, hogy a kormány szivén viseli az ő sorsukat és lépten-nyomon, minden tettében csak javukat akarja. Szavait lelkes éljenzés követte, melynek lecsillapultával Takách Imre főszolgabiró mondott köszönetet a főispánnak azért, hogy megjelenésével az ünnepség fényét emelni kegyes volt. Az ünnepség a jelen voltak zugó éljenzése közt ért véget. — Mi minden szükséges egy embernek ? A születésnél : bölcső, gyermekruha, később harisnya, cipő, kalap, játék még később : iskolatáska, Íróeszköz, ruha, azután: óra lánc, evő-