Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 69 — Az elnyomatás korában a ciszterci iskolákból és a többi szerzetesrendek iskoláiból tört magának az ifjúság szívén keresztül a nemzet egyeteme felé az ősi, csorbítatlan fajszeretet és hazaszeretet. A szerzetestanárok „féltékenyen őrködtek a nemzeti lélek szeplőtelen tisztaságán, s az ezért vívott élet-halálharcuk mindig igazolta a nagy történeti tanulságot, hogy nem a fegyver, nem az elnyomó rendeletek özöne készíti elő a nemzet halálát, hanem az, ha a tanár temeti el az ifjúság szívében a történeti magyarság lelkét, ha az iskolában hal meg a történeti magyarság szelleme." Hogy az elnyomatás korában, majd a kiegyezés után a ciszterci iskolákban milyen nemzetmegtartó munka folyt, arról nemcsak az iskolák értesítői és jegyzőkönyvei tanúskodnak, hanem a „hazafias" díszítő jelző is, melynek fogalmát a középosztály egybeforrasztotta a Ciszterci Rend fogalmával. Az első világháború alatt a honvédelem odaadó munkásokat kapott a ciszterciekben itthon is, a harctéren is. Hadikölcsönjegyzések, gyűjtések, jótékonycélú előadások, Vöröskereszt egyesületek alapítása és vezetése, tornatermek berendezése kórháznak, sebesültek testi és lelki gondozása, hősi halottak hozzátartozóinak támogatása, menekültek ellátása és a hazafias kötelességek ezer más megnyilvánulása jelzik a ciszterciek munkáját. A tanári karokból toborzott önkéntes betegápolók között olyan is akadt, aki — mint fizikus — tanár, a hadikórház Röntgen-szolgálatát' látta el. A honvédelmet szolgálják az iskolákban is, ahol legnagyobb részük a háború alatt is megmarad. Rámutatnak tanitásuk során a magyar nemzet katonás erényeire, hőseire, s a hazafiság jeles megnyilvánulásaira. Foglalkoznak a háborús költészettel és irodalommal, ilyen tárgykörből iratnak dolgozatokat. Világosan felismerik az ifjúság honvédelmi nevelésének szükségességét, s igyekeznek a tanítást — mint azt Eger krónikása szinte korát megelőzve írja — „az ifjúság faji önérzetének, a nemzet erejében való hitének és bizalmának erősítésére felhasználni." Valahányszor a Haza érdeke harctéri szolgálatra szólította őket, mindannyiszor készséggel öltenek katonaruhát. Öten szolgálnak az orosz, illetve az olasz harctéren tábori lelkész minőségben. Szolgálatukat elismerte a katonai kitüntetések egész sora ; egyiküket a Vitézi Rend is felvette tagjai közé. A világháború után a ciszterci gimnáziumok összeállították hősi halott volt diákjaik adatait, fényképeit és márványba vésték nevüket. A ma diákja valahányszor belép a ciszterci iskolába, ott a legelső tette a hősök emléke előtt való tisztelgés. A forradalmak alatt a ciszterciek hazafias, honvédelmi nevelésének eredménye pompásan megmutatkozott. A ciszterci iskolákban az ifjúsággal seholsem volt komoly baj, hitének és magyarságának örökértékü eszméi mellett híven kitartott, sőt tüntetett. Papi mivoltot, hitet, magyarságot megtagadó nyilatkozatot a sok megalázás, keserűség, kémkedés, meghurcoltatás, elfogatás, vallatás, bántalmazás után sem írt alá természetesen egy