Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 65 — mozdítója volt Hazánkban a kővárak hiánya. A lovas mongolokkal szemben nálunk csak néhány kővárunk tudott védekezni. Ezen okulva, IV. Béla minden igyekezetét arra fordítja, hogy minél több kővár emelkedjék az országban az esetleg megismétlődő betörés kivédésére. Várépitésre buzdíjta tehát híveit; világiak, egyháziak egyformán hozzálátnak, hogy kivegyék részüket a király honvédelmi céljainak megvalósításából. Ebbe a munkába kapcsolódnak bele ciszterci apátságaink is. Királyaink kegye a magyar ciszterci monostorok közül a pilisit halmozta el leginkább. Érthető, ha az apátság is keresi királya kedvét, ellesi szándékait, és beáll az ország védelmét biztosító munkások sorába. Munkatere a pozsonyi vár, ahol még sok az építeni való. Ügy javasolták a honvédelmi érdekek, hogy legsürgősebben és legerősebben a Duna felé eső részt kell kiépíteni, megerősíteni. Építészeti szaktudásukkal, virágzó gazdaságuk munkaerejével és anyagi erőforrásával meg is felelnek királyuk várakozásának a pilisi ciszterciek. Munkájuk eredményeként már 1254 előtt készen áll az az erődrész, amit régebben Vedricz, Vepruch néven emlegetnek forrásaink, egyik tornyának pedig Vízitorony, Wasserturm a neve, s ott állott a Duna partján, (ahol a világháború előtt a terézvárosi katonai élelemraktár épülete emelkedett). A bástyák védelme alatt sajátmaguk számára egy kis rendházat, a polgári lakosság védelmére meg több más házat is építettek a ciszterciek Pozsony várában. A rendház létesítéséből joggal következtethetjük, hogy közelebbi veszély idején a szerzeteseknek ott kellett tartózkodniok, s a várvédelemben részt kellett venniök. A várrészlet egyébként másfél századon át maradt a ciszterciek kezelésében; 1400-ban Zsigmond átveszi tőlük. Ez a várépítő munka nem egyedülálló eset a Rend hazai történetében. Topuszkó apátságának pl. ugyanilyen honvédelmi szerep jutott az ország délnyugati részén. Hogy ezt annál jobban elláthassa, figyelembe veszi a természetnyújtotta előnyöket is. Kiszemeli Szent László szigetét, és megépít rajta egy az egész környék védelmét szolgáló kővárat. Ez a munka is, mint a legtöbb vár építése Hazánkban, a tatárjárás után kezdődött ; amikor 1260-ban előttünk áll a vár, már teljesen megépült, bástyái és erős falai mögött a lakosság befogadására megfelelő épületei vannak. — Egészen bizonyos, hogy Dobra várának felépítésében is van ciszterci munka. A szentgotthárdi apátság földjén áll s az oklevelek tanúsága alapján joggal következtethetjük, hogy IV. Béla a várat és környékét csak akkor cserélte el az apátságtól, amikor az építőmunkát a ciszterciek már befejezték. — Volt történetíró, aki azt hitte, hogy hazai ciszterci apátságaink egyenesen várnak épültek. Ebből általánosságban csak annyi igaz, hogy erős kőfallal volt körülvéve minden ciszterci monostor; ezen belül az erős épületek szükség esetén menedéket nyújtottak az ellenség ellen. Ilyen volt Egres is: a tatárok csak rendszeres ostrom után tudták elfoglalni. Mikor IV. László a Szent Koronát és családi kincseit nem