Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 54 — rajtuk, hogy Róma végrehajtó szervei legyenek. Szerepük változatosságára, fontosságára, józan megfontolást igénylő természetére legjobban az világít rá, ha látjuk erre vonatkozó okleveleink néhány szemelvényét. A legrégibb ilynemű megbízatást jellegzetesen középkori eset kapcsán adta Róma a zirci apátnak. III. Ince különös jogi és erkölcsi véteknek jutott nyomára. Megtudta, hogy Trevisoi L. mester a pápai okiratok lajstromából egy lapot kivágott és elvitt. Ez annál nagyobb baj volt, mert a Szentszék által kibocsátott okiratok hitelességét csak e lajstrom alapján lehetett igazolni. Bűnrészességgel vádolják az esztergomi prépostot és két más papot is; a pápa 1199-ben úgy intézkedik, hogy a vádlottak jelenjenek meg a győri püspök és a zirci apát előtt, s ott tisztázzák magukat a váddal szemben. — Hazánkban a János-lovagrend anyagi és szellemi érdekeinek védelmére és ha kellett, az ellenük történő lépések megtételére is a cisztercieket szemelte ki a pápa. A XIII. és a XIV. században öt esetben találjuk a zirci apát ilyen szerepét a pápai megbízó levelekben. — Történelmünkben több helyen szerepel Kalán pécsi püspök neve. Sok az ellenfele; Róma is panaszokat hall felőle. III. Ince ezért a csanádi püspöknek és a cikádori apátnak utasítást ad, hogy tűzzenek ki a püspök számára időt és helyet a maga igazolására. — Az aranybullában megígért évenkinti országgyűlés tömegjeleneteinek híre eljutott III. Honóriuszhoz is. Azért 1222 decemberében megparancsolta Eger püspökének, Egres és Szentgotthárd apátjainak: oktassák a népet és tanítsák meg arra, hogy semmi jogtalanságot el ne kövessen a koronás király és a nemesek ellen. — II. Endre a Barcaságban letelepített német lovagrenddel viszályba keveredett. III. Honóriusz 1225-ben Lilienfeld, Kerc és Egres apátjait bízza meg, hogy személyesen járják be á lovagok területének határait, s ha jogtalanul elfoglaltak volna valamit, pápai tekintéllyel kényszerítsék őket annak visszaadására. — Örvendetes, és jutalomnak tekinthető megbízás volt az, amit IX. Gergely adott 1230-ban a zirci apátnak: Virgil Salzburg-i érsek szenttéavatása ügyében a Brixen-i püspökkel és a Heiligenkreuz-i ciszterci apáttal együtt vizsgálja meg a szóbanforgó csodákat, s tegyen azokról jelentést. — Ugyanilyen kitüntetés éri 1231-ben Cikádor apátját is. A Guthkeled nemzetségbeli Lukács esztergemi érsek erényes élete a közvéleményt már régen megnyerte a szenttéavatás eszméjének; a szentéletű magyar főpap sírjánál pedig többen csodálatosan meggyógyultak. IX. Gergely ezért megbízza az apátot, hogy a csanádi püspökkel és a János-lovagok esztergomi mesterével együtt vizsgálja meg az összes körülményeket. — Hosszú idő óta vajúdó kérdés volt a veszprémi és zágrábi egyházmegyék határainak megállapítása. Végre IV. Ince a kérdés végleges eldöntésére bizottságot alakít: a topuszkói és zirci ciszterci apátok, valamint az Örsi prépost a tagjai. De a zágrábi püspök kifogást emelt a prépost ellen, azért ez nem vett részt a munkában. így történt, hogy 1248-ban két ciszterci apát mondta ki véglegesen a pápa nevében: a két