Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 38 — Hazánk vérzivataros eseményei a közvetlen bizonyítékokat, a munkákat mind eltüntették. Mennyi magyar művelődéstörténeti adat veszett el bennük pótol­hatatlanul ! Mit nem adnánk ma egy-egy középkori magyar ciszterci monostor krónikáskönyvéért, amibe az évek hosszú során át beírták a körülöttük tör­ténő és az őket érintő országos vonatkozású eseményeket ? ! Ami nem lett a pusztulásé, azt menekülő magyar ciszterciek külföldre mentették. A német monostorok nem egy magyar kéziratot őriznek. S mivel az író, vagy másoló neve rendszerint hiányzik belőlük, ki tudja, hány ismeretlen magyar ciszterci író és másoló neve marad örökös titok. A középkori ciszterci szellemi munka külföldön megmaradt alkotásainak magyar szempontból való alapos áttanul­mányozása, általában a külföldi források magyar vonatkozásainak felkutatása a háború után a magyar ciszterci tudományos munka legszebb feladata lesz. A legelső névszerint ismert zirci apát gazdag irodalmi működéséről van tudomásunk. A tudós apát: Limogesi János, lelki gazdagságának igen szép munkáit hagyta ránk, — ezeket most a francia Troyes levéltára őrzi. Művei közt van zsoltármagyarázat, magasztalás a szerzetesi csendről, levélváltás Egyptomi József és a fáraó között, továbbá versek a Szent Kereszt felmagasztalásáról és a Boldogságos Szűz dicsőítéséről. Az utóbbiak azt bizonyítják, hogy a nagykáptalan 1199-i verstiltó rendelkezése inkább csak aggodalom kifejezése, mint végső tilalom érvényesítése. „A ciszterci lelkiség nem zárkózott el csak a maga monostorainak szigorúan aszketikus keretei közé, s ezeken belül sem oltotta ki, vagy bénította meg a lélek kibontako­zásainak egyéni lendületét." S ha János apát csak tíz évig (1208-1218) volt is Zirc apátja, s ha származásában nem volt is magyar, nagyarányú írói mű­ködése mégis bizonyítja, hogy a Rend a Szent István országába ültetett magyar fájának ápolására és a tudomány megszerettetésére nagyműveltségű apátokat küldött hozzánk Franciaország szellemi életének művelői között akkor már a legelső sorokban haladó ciszterciek közül. Igen szép tudományos munkálkodást mutat fel az újkor. is. Mikor nálunk javában folyik a török ellen a küzdelem, s a magyar ciszterci apát­ságok kihaltak, nagyrészük épületeiben is elpusztult, külföldön a megkímélt monostorokban tovább él a ciszterci tudományos munka. Főleg Spanyolor­szágban és Itáliában. Gyönyörű eredményeit szép számmal mentette át az utókorra a könyvnyomtatás. Csak egyet-kettőt ezek közül. Rendtörténeti vizsgálódásoknál nélkülözhetetetlen Chrysostomus Henriquez ("j"1632) munkája : Menologium Cisterciense, Antwerpen, 1630, úgyszintén Angelus Manrique (fl649) nagy műve: Annales Cistercienses, Lyon, 1642. Ma is kedvelik Giovanni Bona kardinális (*j*1674) liturgikus és aszketikus műveit. Jüan Lob­kowitz Caramuely ("j"1682) neves moralista munkáinak száma meghaladja a hetvenet. Lendületes latinsággal és nagy alapossággal írta meg Malachias Rosenthal Lilienfeld-i szerzetes Actio Ordinis Cisterciensis c. emlékiratát

Next

/
Thumbnails
Contents