Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 180 — nem is csak a mostani intézeti szülők jelentek meg ritkán tapasztalt, nagy számban, részben még a vidékről is, hanem a régiek is, s velük a város egész katolikus értelmiségének színe-java hallgatta végig boldog lelkesedéssel és mély megindulással a nagyhatású beszédeket, s még hetek múlva is mint egészen kivételes lelki élményről beszéltek róluk. így váltak Szívós Donát dr. beszédei iskolacsaládunk főünnepévé! Ünnepnapjaink, halottaink emlékezete. Ünnepeinken eszményeink szeretetét iparkodunk mélyíteni. A Veni Sancte napján és március 15-én a nemzeti zászlónak adunk tiszteletet. Itt csak megemlítjük, hogy évenként szokásos hazafias és vallásos, nyilvános ünnepélyeinket (okt. 6., nov. 5., és márc. 15.) ifjúsági egyesületeink rendezték. Ezeken a napokon ifjúságunk ünnepi szentmisén vett részt. Szept. 17-én az első világháborúban hősi halált halt tanítványunkért, Inkey Jenőért mutattuk be a diákmisét. Szept. 25-én, 26-án és okt. 22-én a mostani világháborúban hősi halált halt, volt diákjainkért imádkoztunk szentmisénk felajánlásával : Dr. Fehér Tibor, Dogé Béla és Ambrus Béla neve ezentúl a hazáért hozható legszebb férfiáldozatnak, a hősi halálnak példáját sugározza reánk és intézetünk minden elkövetkező nemzedékére. Okt. 20-án ünnepi szentmisében imádkoztunk nevenapján intézetünk fenntartó kegyurának, Endrédy Vendel, zirci apátúrnak életéért és szándékainak megvalósulásáért. Iskolánk összes halottairól emlékeztünk, mikor okt. 23-án elhunyt jótevőinkért, okt. 29-én elhunyt tanárainkért, okt. 30-án elhunyt diákjainkért mutattuk be a szentmisét ciszterci gimnáziumaink kegyeletes hagyománya szerint. Ennek a kegyeletnek másik kifejeződése volt nov. l-én, amikor a gimnázium előcsarnokában a hősi halott diákok emléktáblája előtt az énekkar és egy levente-díszszakasz ünnepélyt tartott Bognár Benedek, r. tanárnak emlékbeszédével; majd a temetőbe vonultak, s ott a világháborús hősi halottak sírjánál Szabó László, r. tanár emlékezett meg a magyar hősökről, s végül a Ciszterci Rend bajai sírboltjánál idézte ugyanő a megboldogult tanárok emlékét. Nov. 18-án gyászmisében imádkoztunk intézetünk volt tanárának, Cser Cézár, ny. ciszterci r. plébánosnak lelke üdvéért. A megboldogult öt éven át, 1918—1923-ig tanította nagy szeretettel és odaadással intézetünk ifjúságát. Utána Zircen, majd Szentgotthárdon s végül újból Zircen lelkészkedett. A jó Isten és a lelkek üdve iránt olyan lelkes szeretet és buzgóság élt benne, hogy gyóntatásban, prédikálásban, betegek látogatásában valósággal felemésztette időnek előtte bajai tanársága idején még szinte ronthatatlannak hitt testi erejét. Valósággal éjtszakát is nappallá téve fáradozott; Cser Cézár.