Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 44 — teljesen kipusztult ősi magyar sertésfajt: a bakonyi sertést legtovább a ciszterciek tenyésztették Hazánkban s annak egyetlen emlékét, egy kitömött példányát a zirci apátsági múzeum őrzi. Ismertette Dorner B.: Az utolsó bakonyi disznó Magyarországon. Állattenyésztők Lapja, 1931. VII. 1. A ciszterci gazdaságok példamutatásáról (80. 1.) Erdujhelyi M. két kisebb munkájában van szó: A kolostorok és káptalanok befolyása Magyarország mezőgazdasági fejlődésére a mohácsi vész előtt. Budapest, 1903. és: Szerzeteseink mezőgazdasági tevékenysége 1526 előtt. Budapest, 1906. V. ö. még Martin G.: La haute Marche au XII. siécle. Les moines cisterciens et l'agriculture. Gueret, 1893. és Uhlhorn G: Die Kulturtátigkeit der Cisterzienser in Niedersachsen. Zeitschrift des Vereins f. Niedersachsen, LII. 1890. 86. A Claravallis-i kert leírását (80. 1.) I. Piszter I. 116. Niklas apátról (81. 1.) Horváth K. 148. a ciszterci gazdálkodásról az ezredév idején Békefi: Emlékkönyv 433. írnak. A mai szerzetesbirtokoknál a befektetés és a saját vezetés jelentőségére (81.1.) rámutatott Ihrig K. : Agrárgazdaságtan. Budapest, 1941. 199. Amit ott általánosságban mond, az fokozott mértékben áll a ciszterci birtokokra. V. ö. Kovrig J.: Egyházi nagybirtok. A Ciszterci Rend példája. Uj Kor, I. 14. 11. 9. Az ipar és kereskedelem ciszterci munkásai. Claravallis berendezkedését vízierőre ismerteti Piszter I. 119.: innen való idézetünk is (83. 1.). Szent Bernátnak, akiről számos kiadott és kiadatlan okmány szól, amint birtokpereket bonyolít le, szabályozza a vízjogot, méghatározza a legelőn a kerítés jogi viszonyát, tizedek és adók ügyeit rendezi, biztosítja a vadászati jogot körülírja a vásártartás szabályait, bonyolult gazdasági {igyekben dönt, monostorának, Claravallisnak gazdasági berendezkedését vezeti, — érdemes lenne mint gazdasági tekintélynek megrajzolni az alakját; ezáltal értékes vonásokkal gazdagodnék a gazdálkodó ciszterciek mintaképének ismert rajza. (V. ö. Piszter I. 102.) A műhelymunkának, továbbá a pékek, takácsok, csapók, kovácsok érintkezésének (84. I.) bővebb ismertetését I. Kalász 104—106. Érdekes cikk erre vonatkozólag Müller G.: Die Zeichensprache in den Klőstern. Cist. Chron. 21 :243. A munkavezetővel való érintkezés általános szabálya (84. 1. idézet) a munkástestvérek szabályzatában van benne. Regula conversorum c. XIII. (Martene E.—-Duránci U. : Thesaurus novus anecdotorum, Paris, 1717. IV. 1651.) Márton munkástestvért (84. 1.) faber néven említi a Schematismus 162. A kenyérre (84. 1.) vonatkozólag I. Manrique A.: Annales Cistercienses, Lugduni, 1642. I. 274. és Müller G.: Von táglichen Brote. Cist. Chron. 8:278. A ciszterci ruházatról (85. 1.) jó tanulmány Dolberg L.: Die Tracht der Cistercienser nach dem liber usuum und den Statuten. Studien u. Mitteilungen aus den Benediktiner- u. Cistercienser Orden, 1893. Claravallis tímárműhelyéről a szemtanú eredeti leírása megtalálható : Mabillon : Sancti Bernardi opera omnia. (Migne: P. L. 185.) Waldsassen bányászatáról és fémfeldolgozó üzemeiről 1. Muggenthaler H. kitűnő munkáját: Kolonisatorische u. wirtschaftliche Tátigkeit eines deutschen Zisterzienserklosters im XII. u. XIII. Jahrhundert. München, 1924. 54. A ciszterci monostor iparának négy nagy ágát (építőmesterségek, élelmiszerüzemek, ruházati cikkek és gazdasági eszközök gyártása) részletesebben ismerteti Kalász 99. Borsmonostor vásározását (85. 1.) említi Kovács 16. Heiligenkreuz adatát (86. 1.) Hlazvatsch F. munkájából vettük: 10. Topuszkó árúraktárára (85. 1.) forrás Lakatos 70., ahol az eladó templomosrend feltételei is olvashatók. Egyébként a ciszterciek utazásáról (akár vásárra, akár az évekinti nagykáptalanra,) igen jó értekezé-