Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 143 — z. Exemptionsgeschichte der Cisterzienser. Zeitschrift der Savigny-Stiftung, XXXV. Kanon. Abt. IV. 1914. 74., továbbá Kogler C.: Deux actes pontificaux sur l'histoire de l'exemption de l'Ordre de Citeaux. Revue MabilLon, Ligugé, 1928. XVIII. A kézi munka parancsára vonatkozó idézet (75. 1.) Canivez I. 14. való. Részletesen írt erről a tárgyról Dolberg L.: CisterciensérMönche u. Conversen als Landwirthe und Arbeiter. Studien und Mitteilungen aus d. Benediktiner- u. Cistercienser-Orden, 1892. ^16. Szent Bernátról mint munkásról és gazdáról több helyen szól Piszter, így pl. I. 53. és 92. A ciszterci monostor gazdasági szervezetéről jó összefoglalást ad Svoboda H.: Die Klosterwirtschaft der Cistercienser in Ostdeutschland. Nürnberg, 1930. A monostori javak igazgatására nézve 1. XII. Benedek 1335-ben kiadott Fulgens, sicut stella matutina kezdetű konstitucióját Canivez III. 410. V. ö. még Halusa T.: Instruktionen für geistliche Gutsverwalter. Cist. Chron. 9 : 142. Az imádság, munka és pihenés arányára vonatkozó adatot (75. 1.) Kiss I. 20. vettük. A munkástestvérek intézményéről (75. 1.) alapvető tanulmány Hoffmann E.: Das Konverseninstitut des Cistercienserordes. Freiburg-Schweiz, 1905. Nemcsak ciszterci viszonylatban ugyan, de tanulságosan tárgyal erről a kérdésről Mettler A.: Laienmönche, Laienbrüder, Conversen, besonders bei den Hirschauern. Württembergische Vierteljahrshefte f. Landesgeschichte, 1935. 41. 201. A Hazánkból névszerint ismert munkástestvérek adatait (76. I.) a Schernatismus-bó\ vettük: 160. 162. 164. 169. 176. Savnik telepítéseit (77. 1.) 1. Deáky 30., Szentgotthárd telepítéseit Kalász 20. Imre király oklevele, ahol a szentgotthárdi apátság magyar jobbágyai (77. 1.) névszerint találhatók, a körmendi levéltárban van: Alm. II. lad. 8. no. 1. Külföldi ciszterci apátságok telepítési, gazdasági tevékenységét tárgyaló munkák közül (Winter F. : i. m. mellett) a legjobbak, Thoma W.: Die kolonisatorische Tátigkeit des Klosters Leubus im 12. u. 13. Jahrhundert. Leipzig, 1894. Ohle R.: Die Bedeutung der Zisterzienser für die Besiedelung der Mark Brandenburg. Prenzlau, 1922. Sebicht R.: Die Cistercienser und die niederlándischen Colonisten der Goldnen Aue. Halle, 1887. Mahner F.: Beitrage zur Wirtschaftsgeschichte des Zisterzienserklosters Grüssau in Schlesien. Münster, 1913. Pauen H.: Die Klostergrundherrschaft Heisterbach. Münster i. W. 1913. L. még Rössler T.: Wirtschaftliches aus dem Urkundenbuche von Pforte. Cist. Chron. 43:317. Wellstein G.: Wirtschaftliches Leben in Eberbach. Cist. Chron. 27:262. A trágyázásra vonatkozó adatot (77. 1.) I. Migne: Patrologia Latina 182. 73. A ciszterciek jelentőségéről megemlékeznek a nagy összefoglaló magyar munkák is, így Hóman—Szekfii: Magyar Történet, II. kiad. Budapest, 1935—36. I. 388., II. 20. és Domanovszky (szerk.): Magyar Művelődéstörténet, Budapest, é. n. I. 224. Az arató ciszterci és a kézi-csép ábrázolása (78. 1.) megtalálható: Oursel XXV. és XXVI. A Claravallis-i magtárról (78. 1.) Piszter tesz említést: I. 115. Bélakút magtáráról 1. Pataki 37. Borsmonostor beruházásának adatát (78. 1.) közli Fránek 12. A magyar ökör alkalmazásáról (78. I.) ír Kalász 78. A Claravallis-i adat (79. 1.) lelőhelye: Piszter I. 104. A lóra vonatkozó zirci adatot (7?. I.) 1. Horváth 64., a nagykáptalan rendelkezését (79. 1.) Canivez I. 64. Érdekes, hogy hogyan lett a Heiligenkreuz-i apátság egyik magyarországi birtoka akarata ellenére ménesbirtokká. (IVinkler A.: Möncnhof als kaiserliches Gestüt, 1553—1671; a szerző: Die Zisterzienser am Neusiedlersee. Mödling, 1923. c. könyvében 83.) A sertéstenyésztésről és szállásrendszerről 1. bővebben Kalász 79. Figyelemreméltó, hogy a