Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 131 Czilek B. : Geschichte des Cist. Ordens in Ungarn von 1814 bis 1896. Cist. Chron. 12 : 1. Hümpfner T. : Les fils de S. Bemard en Hongrie. Budapest, 1927. Vargha D. : Hongarije en de Cisterciensers uit het Hongaarsch manuscript vertaald door A. G. M. Abbing. Nieuwkuijk, 1935. Az egész Ciszterci Rendről: Janauschek L.: Originum Cisterciensium Tomus I. Vindobonae, 1877. Brunner S. : Ein Cisterzienserbuch. Geschichte und Beschreibung der bestehenden und Anführung der aufgehobenen Cistercienserstifte in OsterreichUngarn, Deutschland und der Schweiz. Würzburg, 1881. Miiller G. • Vom Cistercienser Orden. Cist. Chron. 37—39. évf. és különlenyomatban ugyanilyen címmel, Bregenz, 1927. Wellstein G.: Der Zisterzienser Orden. Düsseldorf, 1926. A ciszterci alkotmányozó írások leghasználtabb kiadása: Guignard Ph. : Les monuments primitifs de la régle cistercienne. Dijon, 1878. A Cistercium-i nagykáptalanok nagy szorgalommal összegyűjtött határozatainak kritikai kiadása Canivez J. : Statuta Capitulorum Generalium Ordinis Cisterciensis ab anno 1116adannum 1786. 8 köt. Louvain, 1933—1941. (Canivez.) Sokszor idézett munka ^fJinter F. : Die Cistercienser des nordöstlichen Deutschlandi. 3 köt. Gotha, 1868. Egy-egy nagyobb terület, ország ciszterci viszonyainak összefoglaló tárgyalására Winter i. m. mellett újabb példa Canivez J. : L' Ordre de Citeaux en Belgique, des origines (1132) au XX-me siécle. Forges lez-Chimay, 1926. Öszefoglaló, azaz egyes országok, egyházmegyék, városok ciszterci monostorait tárgyaló cikkek, értekezések találhatók a Cistercienser Chronik 2. 4. 6. 7. 9. 10—15. 18. 21—25. 26—29. 33—35. 38. 40. 42—46. 48. és 50. évfolyamaiban. A Ciszterci Rendről különféle statisztikai kimutatások találhatók ugyanennek a folyóiratnak a következő helyein (évf. : lapszám) 1:11, 3 : 238, 6 : 126, 10 : 89, 11 : 357, 15: 218, 18 : 193, 18 : 314, 26 : 29, 31 : 27, 31: 81, 31 : 97, 33 :183, 34 : 26, 40 : 10, 40 : 139, 41 : 33, 41 : 357, 43 : 101, 43 : 360, 50 : 46. A ciszterci elnevezésről 1. Müller G.: Der Name der Cistercienser. Cist. Chron. 17 : 46. A ciszterciek belső szervezete (ruházat, napirend, hivatalok stb.) olvasható Békefi R. : Pilis I. 28. A ciszterci monostor életéről ír Szent Bernát életével kapcsolatosan Piszter /.: Szent Bernát clairvauxi apát élete és művei c. könyvében 2. köt. Budapest, 1899. főleg az I. köt. II. fej. 69. (Piszter). A ciszterci monostor szervezetéről gyakran idézik a híres francia történetírót és filologust Arbois de Jubainville : Etude sur l'état intérieur des abbayes cisterciennes et notamment Clairvaux aux XlI-e et XlII-e siécles. Paris, 1858. A monostori •életről újabb leírás Jager J. : Klosterleben im Mittelalter. Ein Kulturbild aus der Glanzperiode des Cistercienserordens. Würzburg, 1913. III. Az egyes fejezetek irodalma. Az összes fejezeteken át elsősorban Békefi R. és Kiss A. idézett munkáit használtuk az alábbiakban lapszám szerint megjelölt helyeken kívül sok más helyen is, nem egyszer szószerint. A Szent Bernát idézeteket kevés kivétellel Piszter /. idézett Szent Bernát életrajzából vettük. (A zárójelbe tett számok azt a helyet jelölik, ahol arról a tárgyról első ízben szóltunk.)