Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- lii ­dozatoktól. III. Honóriusz pápa 1222-ben avatta szentté. — Tágabb értelem­ben azonban rendalapítónak tekintjük Cistercium következő két apátját is, mert az ő nevükhöz fűződik a kezdet nehézségeivel küszködő Rend megerő­sítése és elterjesztése. Szent Alberik (f 1109) ismertette el a Rendet Rómával; elődjének rövid apátoskodása után az ő dolga volt a szigorú szerzetesi élet­mód megszervezése. Szép dicséretet mond róla az egykorú rendtörténet: já­ratos volt az isteni és emberi tudományokban, szerette a szabályzatot és rendi testvéreit. — Harding Szent István (+1134) a szegénység és egyszerű­ség szellemének lelkes ápolója. Kitiltja a monostorból és a templomból a fényűzésnek még a lehetőségét is. Nagy alkotmányozó ; megszervezi az éven­kinti nagykáptalanokat, megírja a Rend rövid történetét (Exordium Parvum), írásba foglalja a Rend általános irányelveit, (Charta Charitatis) s ezzel alkot­mányt ad a Rendnek, megveti nagyságának és erejének alapját. Egykorú életrajza kiemeli összeszedettségét az imádságban és rendületlen bizalmát az isteni gondviselésben. Szent Bernát (1091—1153) nem egy írásban úgy szerepel, mint a Ciszterci Rend alapítója. Ez csak annyiban igaz, hogy a nagy szigorúság s a sokféle csapás miatt már-már elnéptelenedő Rendet ő mentette meg, s így mintegy újraalapította azáltal, hogy 32 társával belépett Cisterciumba. Eletszentsége, apostoli buzgalma és szellemének tündöklő fénye, nagyon sok tagot szerzett a Rendnek; joggal sorolhatjuk tehát a Ciszterci Rend szent rendalapítói közé. A személyét körülvevő mélységes tisztelet, az alázatosságából is elő­csillanó páratlan szervező tehetség s a lelkéből kiáradó érzelmi gazdagság már 24 éves korában Claravallis (Clairvaux) apátjává teszik. Működése nyomán ez a monostor a kegyelmi élet gazdagságában és a példaszerű szerzetesi fegyelemben versenytársa lett Cisterciumnak, az egyszerű, alázatos szerzetes­apát cellája pedig Európa középpontja. Ez az Európa ekkor csodálatosan egységes: a nemzetek mind a szent kereszt köré térdelnek. Ennek az egy­ségnek Cisterciumban izzott a lelke, Claravallisban dobogott a szíve. Szent Bernát, mint a lelkiélet vezérférfia s korának isteni kegyelemtől sugárzó bölcse, világtörténelmi jelentőségű szerepet tölt be. Összeköttetésbe lépnek vele jóformán az összes szerzetescsaládok és készséggel igazodnak tanácsai szerint. írásai, mint az eszményi szerzetesélet összefoglalásai, legbecsültebb lelki­olvasmányok a monostorokban. Sűrűn fordulnak hozzá az egyházfejedelmek is, hogy tanácsot kérjenek fontos ügyekben, zsinatokra hívják és tőle várják a döntő szót az egyházszakadás ügyében. Tévtanítókat cáfol meg ellenmondás nélkül, kereszteshadat szervez páratlan sikerrel, fejedelmek elé dobban feddő szava soha nem hitt eredménnyel. Szónoklatai tízezreket mozgatnak meg. írásművei örök időkön át a ciszterci irodalom legdrágább értékei maradnak. Szent Bernát valóban nemcsak ékesszólásával és tollával, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents