Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

** anyagi segítséget is. A telepes megbecsülését jelenti, hogy az . apátsági telepítések gyakran egy-egy telepes nevét viselik. Ilyen pl. a szentgotthárdi apátság majorjainak több mint fele: Tóth-falva, Nagy-falva, Bada-falva, Kalindicsfalva, János-falva, Farkas-falva, Gárdony-falva és Zsidó-falva. Ezek ma is — néhol egy kis módosítással — ugyanezeken a neveken, önálló községek. Korán kifejló'dő szokás a ciszterci monostoroknál, hogy egy-egy telep bírói tisztét is jobbágy viseli s ezúton részesül az apát, mint földesúr, bíráskodási jogában. Minden telepesnek, minden jobbágynak megvolt a gyakorlati joga a megélhetéshez. Ameddig becsülettel dolgozott, bizonyos lehetett arról, hogy munkája után tisztességesen megél családjával együtt. Valamikor nemes ember is szívesen beállt a kiváltságos monostor jobbágyai közé, mert csak nyert vele. Az egyház védte öt minden bajtól; a ciszterci monostorok népei soha koldusbotra nem jutottak. Mert ha a monostor olyan intézményesen segítette az idegeneket, annál inkább saját népeit ! Ha betegség érte öt, vagy családjának bármely tagját, nyitva állott előtte saját munkaadójának, a monostornak kórháza, ahol felgyógyulásáig ellátást, orvoslást, szerető gondozást kapott, teljesen ingyen. Elöregedett munkásainak is biztosította a megélhetést a ciszterci monostor : nyolc évszázaddal ezelőtt már teljesen és tökéletesen megvalósította a maga hatókörében azt, amit a társadalombiztosítás csak a legutóbbi időben rendezett. Okleveleink vannak a pénzbeli segítés sajátos szokásáról is : a királyi "pénzbeszedők helyett az apát szedeti be népeitől a „kamara hasznát," de csak a felét, mert a másik felét átengedi a föld népének. Főleg az elemi csapások idején nyilatkozott meg a ciszterciek emberbaráti érzése népeikkel szemben. Teljes adóelengedést a mai adórendszer alig ismer, — a ciszterci monostorokban gyakorlatban van. Savnik apátja pl. a huszitáktól sokat szenvedett Teplica község összes tartozását és szolgálatát elengedi 1436-ban. Pilis 1366-ban úgy rendelkezik, hogy az apátság új szőlőtelepesei semmiféle földbért ne fizessenek, csak a bordézsmát, de ezt is csak a jókarban lévő szőlők után és csak a módosabb községekben szedeti be. De a legjellemzőbb példát Bélakút történetében olvassuk. Amikor az apátság megszabja, hogy három faluja mit szolgáltat a monostornak évenkint, a felsoroláshoz hozzáfűzi : „az olyan esztendőt kivéve, amikor komoly ínség van." Ez a szükség esetére előre írásban intézkedő, emberbaráti szeretettől sugallt rendelkezés időrendben a legelső a magyar gazdaságtörténelemben ! Mindez nem csekély hatással volt a társadalom fejlődésének előmozdítására, s betetőzte a monostor munkarendjének, szervezetének állandó jópéldája. A ciszterci monostorokból annak a szabadságnak első fuvallata érezhető, mely évszázadokon át egyre erősödött, mígnem orkánszerűleg elsöpörte azokat az intézményeket, melyek az emberek nagy többségének, a földmívelőknek emberi méltóságát megalázták. Hisz a jobbágyaikkal egysorban dolgozó ciszterciek nemcsak felmérhetetlen lendítő és irányító erőt jelentettek